A mezőgazdasági földterületek árát számos tényező befolyásolhatja: pl. az infláció, a népesség-növekedés, a háborúk, a klímaváltozás, az éghajlati tényezők, stb. A mezőgazdasági termelésre és az erre épülő agrár-ökoszisztémákra nagymértékben hatással bír az éghajlatváltozás. Az MBH Bank szakértőinek jelentéséből pontosabb képet kapunk az éghajlatváltozás termőföldárakra gyakorolt hatásairól.
Földárak alakulása az aszály és az infláció hatására
Ahogy a korábbi Drasztikus áremelkedés a földeken cikkünkben már kifejtettük, a 2022-es évben csaknem 10%-kal emelkedtek a termőföldárak, ez az eddigi, 2010 óta számontartott évekhez képest a legmagasabb mértékű. Magyarországon 2010 óta a különböző művelési ágak közül a legnagyobb áremelkedés a gyümölcsösöket érintette, több mint 230%-kal nőttek az árak, de háromszorosára nőttek a szántók, illetve a rétek, legelők és gyepek hektáronkénti árértéke is. Előbbieknél nagyjából 221%-os volt a növekedés, utóbbiaknál pedig hozzávetőleg 210%-os. Az erdők és fásított területek 181%-os drágulást mutatnak a 2010 és 2022-es évek között. A legkisebb mértékű növekedés a szőlők esetében volt tapasztalható, azonban még így is 130%-kal kerültek többe 2022-ben, mint 2010-ben.
A 2022-es év azonban globális szinten és Magyarországon is rendkívül aszályos időszak volt, az infláció mellett ez is negatívan hatott a magyar mezőgazdaságra. Bizonyos területeken már az őszi vetésű növények is küszködtek a nyári forróságtól. A kapásnövényeknél nagy részben a nyár végi csapadék már túl későn érkezett. A tavaszi vetésű főbb növények közül a napraforgó az elmúlt 5 év átlagánál több mint 30 %-kal kevesebbet hozott (csupán 1,7 tonnát országos átlagban). A kukorica még az 50 %-át sem érte el az elmúlt 5 év átlagának (kevesebb, mint 3,5 tonna). 2021 nyarán elindult importnak mindez újabb lendületet adott, azonban az orosz-ukrán háború és az aszály okozta nehéz helyzet 2022-ben tovább növelte azt.
Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a termőföldárakat?
Az időnként szélsőséges időjárási viszonyok közvetlenül és közvetett módon is hatással lehetnek a mezőgazdasági termelésre. A közvetlen hatások a naptár szerinti időjárás miatt bekövetkező változásokhoz, a fejlődéshez, a termőterületek „elmozdulásához”, az öntözési igény és a vízellátás változásaihoz, talajpusztuláshoz, talajvesztéshez, illetve a szén-dioxid megnövekedett szintjének a növényi növekedésére gyakorolt közvetlen hatásaihoz kapcsolódnak. A közvetett hatások közé pedig például a betegségeket, a kártevőket, az invazív fajokat, továbbá a szélsőséges időjárási eseményeket soroljuk: intenzív esők, jégesők, nagyon erős szelek, hőségnapok, fagyok, a fagyos napok intenzitásának és gyakoriságának a növekedése.
Az éghajlatváltozás termőfölárakra gyakorolt hatásainak bemutatására az MBH Bank szakértői három fő tényezőt emeltek ki
Elsőként a mezőgazdasági jövedelmekből származó haszon befolyását. A mezőgazdasági területek még recessziós időszakokban (mint pl. a koronavírus-világjárvány vagy a 2008-as világválság) tartják az értéküket. Ezzel szemben az időjárásváltozás, különösen az erősen aszályos időszakok jelentősen befolyásolják a termőföldek árát, ez utóbbi kettős hatású lehet. A csökkenő termésmennyiség megnöveli a terményárakat, másrészt a termésmennyiség kiesése csökkenti a felhasznált inputanyagok hatékony hasznosulását, valamint az elérhető árbevételt, ezzel csökkentheti a profitot. Továbbá egy gyengébb termőképességű talaj áremelkedésének üteme lassulni, míg egy optimális vízháztartású termőföld ára még inkább emelkedni fog, azok a termőterületek pedig felértékelődnek, ahol a csapadékellátottság az éghajlatváltozás hatására sem csökken jelentősen (pl. Zava vagy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék).
A szakértők kiemelték még az új technológiák bevezetését: pl. a precíziós gazdálkodás, a forgatás nélküli csökkentett menetszámú talajművelés, a fajtanemesítés átvétele, stb. Ezek a technológiák várhatóan javítják a termelők jövedelmezőségét, ezáltal növelik a termőföldárakat.
Végül az alacsony hozamingadozást is kiemelték, ugyanis a termőföldek árának ingadozása alacsony, rendszerint a részvények és a kötvények volatilitása alatt van.
A fenntarthatóság és az alkalmazkodás, mint befolyásoló tényező a termőföldárakban
A fenntartható termelés egyik tényezője a megfizethető földár. A népességnövekedés és az ebből fakadó élelmiszer- és takarmánytermelés iránti növekvő kereslet növeli a termőterületek iránti igényt, ugyanakkor az épített infrastruktúra bővülése és a kiterjedő építési területek, terjeszkedő városiasodás csökkentik a termőföldek mennyiségét, ezzel fokozva a termőföldárakat.
Az éghajlatváltozás nagymértékben befolyásolja és alkalmazkodásra kényszeríti az agrárágazatot. A hőmérséklet emelkedése hosszabb vegetációs időszakot eredményezhet Európa északi régióiban, azonban más régiókban tovább súlyosbíthatja a csapadékhiányt és az aszályos időszakokat. Ez várhatóan a terméshozam ingadozásához és költségnövekedéshez vezet, ami hatással bír a földárakra is.
Magyarország Észak-és Dél- Európa klimatikus határán fekszik, ezért egyaránt érvényesülhetnek az éghajlatváltozás a déli országokra gyakorolt várhatóan kedvezőtlen, valamint az északi országokra gyakorolt kedvező hatásai is. „A 2022-es évet és az ország fekvését nézve azonban a felmelegedés tűnik dominánsabbnak.”
Összegezve a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a termőföldárak fő mozgatórugója globálisan a mezőgazdasági üzemek jövedelmének és tőkeköltségének függvényei. A 2021-es és 2022-es évek alapján a talajok fenntartható vízellátását lehetővé tevő és a talajnedvesség megőrzését célzó megoldások kerülnek előtérbe. Egyes régiókban nem marad más választása a gazdálkodóknak, csak a termelés biztonságát megalapozó beruházások megvalósítása, valamint a növényekben és a nemesített fajtákban rejlő genetikai lehetőségek maximális kihasználása.
Suba-Mérai Fruzsina
Forrás: MBH Termőföldindex 2022 sajtóközlemény
