Kedves Olvasó!
Egy sima, két fordított – három, az ágazat szempontjából érdekes és izgalmas hírt talán így lehet pár szóban összefoglalni.
Az első szerint az EU-ban robbanásszerűen növekszik a mezőgazdasági export. Ahogy az Európai Bizottság aktuális statisztikáiból és az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) adataiból kitűnik, a közösség 2014 augusztusa és 2015 áprilisa között 95,232 milliárd euró értékben exportált élelmiszert és más mezőgazdasági terméket, elsősorban az ún. harmadik országok felé. Ez 4,381 milliárd euróval, azaz 5 százalékkal volt több, mint az előző év megfelelő időszakában.
Az Európai Bizottság a növekedést elsősorban a Kínából és az Egyesült Államokból származó megnövekedett keresletre, valamint az euró gyengülésére vezeti vissza. Ez év áprilisában 11,228 milliárd euróval új exportrekordot sikerült felállítani; 2014 áprilisához képest az export 10 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben csökkent a mezőgazdasági termékek exportja Oroszország felé a vizsgált időszakban 3,630 milliárd euróval, vagyis 42 százalékkal; az Európai Bizottság adatai szerint az importtilalomban érintett termékkategóriákból származó áruk, pl. tejtermékek, gyümölcs és zöldség szállítása szinte teljes egészében megszűnt, míg más termékeknél enyhe emelkedés mutatkozik.
A harmadik országok felé irányuló mezőgazdasági export összességében pozitív változásának sem szabad elvonnia a figyelmet arról, hogy a vizsgált periódus nem volt jó időszaka az európai agrár- és élelmiszer-gazdaságnak. Az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelem a 2013 augusztusa és 2014 áprilisa közötti időszakhoz képest nagymértékben: 18,423 milliárd euróval, vagy 7 százalékkal 227,425 milliárd euróra csökkent.
30 éves mélypontra került ugyanakkor a hazai sertéslétszám. Az ágazat szereplői egy szakmai fórumon megállapították, hogy Magyarország jelenlegi termelési szintjével az önellátásra rendezkedett be, valamint a sertéshízlalás hatékonyságában jelentősen le vagyunk maradva az Európai Unió többi országától. A rendezvényen elhangzott, hogy 2012-ben született egy sertésstratégia, amelynek célja az volt, hogy az akkori 3 milliós sertéslétszám 6 millióra emelkedjen. Ezt a számot máig nem sikerült elérni, hiszen a korábbi 3,2 milliós állomány 2,8 millióra csökkent 2012-ben, és azóta csupán pár tízezerrel nőtt. Pozitívumként lehet azonban említeni az élő- és félsertés áfájának tavalyi módosítását, amely hozzájárul az ágazat kifehéredéséhez, tisztulásához, valamint az idei tenyészkoca állatjóléti támogatást, amellyel együtt idén mintegy 17 milliárd közvetlen támogatáshoz juthatnak a sertéstartók. Emellett a sertés tőkehús áfájának jövő évre tervezett 5%-ra mérséklése is kedvezően hathat a szektorra és a fogyasztókra egyaránt. (Következő számunkban részletesebben is foglalkozunk a témával.)
Nehezen hihetőnek hangzik, de lapzárásunk idején jó eséllyel a fán rohad meg a meggy. A nagyobb szövetkezetek és gazdák úgy döntöttek, hogy elhalasztják a meggy leszüretelését, miután a felvásárlók 55 forintos induló meggyárat ígértek. Az 55 forint a termelők döntő többsége számára elfogadhatatlanul kevés, hisz az önköltségi árat 100 forint körülire taksálják. Itt elsősorban a nagyrészt német piacokra, döntően konzervként felhasznált meggyről van szó. A konzervgyárak szerint csökkenő kereslettel kell szembenézni, és így a külföldi érdeklődés visszaesése a ludas mindebben. Most összesen több mint 20 ezer tonnányi meggyet termelő csoport fogott össze, hogy közösen alkudjanak ki magasabb árakat. Ha nem születik megállapodás, az viszont mindenkinek rossz, mert ha jön az eső, a fán rohad meg a termés.
Persze ez a három hír csak néhány – bár fontos – részlet a mezőgazdasági mindennapokból – mindez számtalan egyéb hasznos és érdekes információval egészül majd ki a következő 130 oldalon. A lap elolvasásához hasznos időtöltést kívánok,
Üdvözlettel:Fodor Mihály főszerkesztő
