A kis-közepes gazdaságok számára ez az év még a tavalyinál is nehezebb lesz. Reményük sincs beszállni a licitbe az állami földekért. Az Államkincstár is rossz helyen tapogatózik plusz bevételekért.
Megszorult termelők
„Úgy higgye el, hogy most kötöttem szerződést 110 ezer forintos repcére…” – mondja egy Bács-Kiskun vármegyei állattartó, aki úgy látja, még a piaci árakat sem tudják érvényesíteni azok a termelők, akik a tavalyi év után a tönk szélére sodródtak, és értékesítési kényszerbe kerültek. Pedig már a piaci ár is csak a fele a tavalyinak. Az európai kereslet tükrében itthon 125 ezerért kellene adni a repcét és 62 ezerért az árpát, ehelyett jó, ha 115 és 50 ezer forintos ajánlatot kapnak a növénytermesztők. Így ez már a második évük lesz, amit masszív veszteséggel zárnak. Igen keveseknek lesz kedve földet vásárolni idén.
Mérsékelt érdeklődés várható
Pedig több mint 55 milliárd forint bevételt remél a Nemzeti Földügyi Központ a június 22. és július 14. között zajló állami földárverésből. A költségvetési törvény a földeladásokból 300 milliárd forint idei bevételt irányozott elő, de ennek elérésére semmi esély. A növekedés.hu információi szerint legfeljebb 50-60 ezer hektár eladására van lehetőség év végéig, ami kikiáltási áron nagyjából 100-120 milliárd forintos értéket képvisel, de még erre sem lesz mind vevő. Ha abból indulunk ki, hogy a korábbi árverések 60-70 százaléka volt sikeres, akkor nem járunk messze a valóságtól, ha ma 50 százalékra becsüljük ezt az arányt.
Aki mégis belevág a földvásárlásba, a következőkre készüljön fel:
- licitálás kizárólag a helyszínen;
- a regisztrációs díj a licitálók és az elővásárlási jogosultak számára egyaránt 30-30 ezer forint, aki mindkét minőségben jelen van, annak mindkettőt meg kell fizetnie;
- az árverési biztosíték (helyrajzi számonként) a kikiáltási ár tíz százaléka, de ez beleszámít a vételárba, vagy sikertelen licit esetén visszajár;
- a licitküszöb 5 millió forint alatti kikiáltási árnál 50 ezer, 5-10 milliósnál 100 ezer, 10-50 milliósnál 200 ezer, 50 millió felettinél pedig 500 ezer forint;
- a vevőnek ki kell fizetnie a szerződés elkészítésével és az ingatlan bejegyzésével kapcsolatos ügyvédi díjat, ami 200 millió forintos vételárig 1,5 százalék, 200-400 millió forint között 1,2 százalék, 400 millió felett 0,9 százalék plusz áfa;
- ki kell fizetni a megvásárolt földterületek értékbecslési díját is, ami ingatlantól függően 20-450 ezer forint lehet;
- a vételárat legkésőbb október 15-ig kell kiegyenlíteni.
A legnagyobbak léphetnek előre
Az Államkincstár csak abban bízhat, hogy október 15-ig némi bevételre tesznek szert a gazdaságok az idei termésből, majd ezt követően kézhez kapják a területalapú támogatásokat, ami átsegítheti őket a következő hónapokon. A fentiek tükrében csak a legnagyobb, tőketartalékkal rendelkező vállalkozások lesznek abban a helyzetben, hogy további tagokat győzzenek meg a földvásárlás szükségességéről. Az üzemkoncentráció egyébként is erőteljes, de az állami földlicit ráerősít idén.
