Míg korábban az elemzők a napraforgó térnyerését prognosztizálták a háborúzó Ukrajnában, mára eldőlt: sem ez a növény, sem a kukorica nem nyerte el a termelők bizalmát. Az országot mag formájában elhagyó és Nyugaton keresett termékekben láttak fantáziát a gazdálkodók. Az ukrán számok tükrében jó döntésnek bizonyult a magyar napraforgóterület 715 ezer hektárra növelése.
Végéhez közeledik az ukrán vetés
Az ukrán agrárminisztérium szerint május 25-én 5,278 millió hektáron, vagyis a tervezett területek 97%-án fejeződtek be a vetési munkálatok. Mostanra világossá vált, hogy egyetlen szempont vezérelte az ukrán gazdálkodókat, hogy minél könnyebben eladható terméket állítsanak elő. Sem a dömpingáras, hosszan tárolandó gabonafélék, sem a helyi feldolgozóknak szállítandó napraforgó nem jött be a háborús körülmények között. Sokkal jobban alakult az Ukrajnát feldolgozatlanul, gyorsan elhagyó szójabab és repce ára, ezek váltak biztos fogódzókká a termelésben. A repce esetében azzal sem törődtek az ukrán gazdák, hogy magas a termelési költsége.
Területnyertes növények a 2021-es békeévhez mérten
Ennek megfelelően a szója területe ismét közelíti a fénykorában mértet, 415 ezer hektárral (!) múlja felül a 2021. évit, több mint 1,6 millió hektárt fed a növény idén. A tavaszi búza 86,5 ezer hektárral kapott nagyobb területet, mintegy 262 ezer hektárt foglal el. A rövid tenyészidejű hajdina 32 ezer hektárral 83 ezer hektárra bővült, viszont a köles pontosan ennyit veszített, és 46 ezer hektárra állt be. A cukorrépa esetében csaknem 16 ezer hektárral nagyobb a bevetett terület, összesen 241 ezer hektár. A borsó 135,6 ezer hektáros vetésterülete 4,5 ezer hektárral emelkedett a 2021-ben mérthez képest.
Visszaszoruló növények a békeévhez képest
Nagy vesztes a napraforgó, amiből másfél millió hektárral van most kevesebb, mint 2021-ben, 4,6 millió hektár (-25%). Igaz, a háború kitörésekor még nagyobb csorbát szenvedett a növény, akkor csak 4,26 millió hektáron tudták befejezni a vetését. Csaknem ugyanennyivel csökkent a kukorica területe is: 5,14 millió hektárról 3,68 millió hektárra (-18%). Ez már a tavalyi adathoz mérten is további 720 ezer hektáros zsugorodást jelent. A növény vetése még tart.
A tavaszi árpa 574 ezer hektárt veszített a területéből 2021-hez mérten, 763 ezer hektárt foglal el, de ez még mindig nagyobb, mint az őszi változaté. Helyét vélhetően a tavaszi búza és a szója töltötte be. A zab csak szerényebb mértékben szorult vissza: 178 ezerről 145,5 ezerre csökkent a termőterülete 2021-hez mérten.
Az őszi vetés sem sikerült jól, kivéve a repcét
A tavaszi vetésű növények területvesztése nem az őszi vetésű növények térnyerésével magyarázható: az ország csaknem 6 millió hektárral kevesebbet vonhat idén termelésbe, mint a békeévben. Ez azonban nem látszik meg a repcén, ami a tavalyi rekordév után csak 3 százalékkal kisebb területen került földbe a háborús viszonyok között. 2021-hez mérten már jelentős pluszban van: az 1,37 millió hektáros terület mintegy 400 ezer hektáros (+40%) gyarapodást jelent.
Ezzel szemben a kalászosokban csalódtak a helyi gazdák. A búza kezdetben 3,8 millió hektárra becsült területét 4,1 millió hektárra pontosította az ukrán szaktárca, ám az így is sokkal kevesebb, mint 2021-ben volt (-2,7 millió hektár; -40%). Az őszi árpa pontosított területe 536 ezer hektár a korábbi egymillió hektár helyett (-494 ezer ha; -48%).
