Az ENSZ május 12-ét a Növényegészség Nemzetközi Napjának választotta. A téma kiemelt jelentőségét az adja, hogy az emberiség táplálékának 80%-a, az általunk belélegzett oxigén 98%-a növényektől származik. Magyarország számára ez a téma azért fontos, mert az ország területének 45%-a szántó, amelyhez hozzájönnek még a borvidékek és a gyümölcsösök, a legelőterületek és a konyhakertek, valamint az erdők.
Az ENSZ által meghirdetett, 2030-re elérendő Nulla Éhezés (Zero Hunger) kezdeményezéshez való hazai hozzájárulás legfontosabb alapja a növénytermesztés és ennek részeként a korszerű növényvédelem. Az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) adatai szerint évente a termesztett növények 40%-át károsítók pusztítják el, mintegy 220 milliárd dolláros kárt okozva közvetlenül a mezőgazdaságnak, közvetetten pedig az emberi táplálkozásnak.
Kulcsfontosságú
A globális élelmiszerellátásban a növénytermesztés és ennek részeként a korszerű növényvédelem szerepe kulcsfontosságúvá vált napjainkra. A FAO adatai szerint jelenleg a nap végén mintegy 820 millió ember fekszik le éhesen. Ahogy azt az orosz-ukrán háború egyik gazdasági kihatásaként az Afrikai országok gabonaellátási problémája is jelezte, mára egyetlen ország sem tudja kivonni magát a nemzetközi élelmiszerellátásból. Vannak dominánsan élelmiszervásárló és vannak élelmiszertermelő országok. Hazánk ez utóbbiba tartozik, hiszen a mezőgazdasági területének több, mint 80%-án zajlik szántóföldi növénytermesztés, ennek mintegy felén pedig gabonatermesztés.
“Amikor táplálkozásról beszélünk, akkor nem csak a hagyományos, de a modernnek mondott táplálkozásfilozófiák szerint is elsősorban növényi alapú táplálkozásról beszélünk. Az elegendő mennyiségű, változatos és jó minőségű növényi termékek megtermelésében pedig kulcsszerep jut a növényegészség megőrzésének és fenntartásának. A növények egészségének megőrzése és fenntartása az agráriumon belül külön szakterület, amely a biológiai alap- és alkalmazott kutatásokon át a manapság népszerű digitális és precíziós megoldások alkalmazásig rengeteg szakembernek ad munkát. A növényegészségüggyel, növényvédelemmel foglalkozó szakemberek munkája mára minden szelet kenyérben, minden tányér levesben ott van” – mondta Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője.
Kihívások
Hasonlóan a mezőgazdaság egészéhez, a növényegészségért felelős növényorvosok, termelők is komoly kihívásokkal szembesülnek napjainkban. A Növényvédelmi Szövetség által összegyűjtött „legforróbb” pontok bemutatásával a téma fontosságát, valamint a korszerű növényvédelmi ismeretek felelősségét igyekeznek hangsúlyozni.
2023 legfontosabb növényvédelmi kihívásai:
- Időjárási extrémitások
A szélsőséges időjárási jelenségek alól a Kárpát-medence termelői sem tudják kivonni magukat. Csapadékszegény, vagy kifejezetten aszályos időszakokat özönvizek és nagy intenzitású csapadékos időszakok követik. A kiszámítható gazdálkodásnak egyik sem kedvez, ráadásul ezek közül csak a csapadékpótlását lehet extra tervezési és beruházási költségekkel (részlegesen) megoldani. Mindemellett az időjárás változékonyságának hatását évről-évre változó, integrált módszerek alkalmazásával csak csökkenteni képesek a gazdálkodók.
- Új kártevők felbukkanása
Az új kártevők váratlanul és gyorsan lépik át az országhatárokat, így az ellenük való védelem csak a szakmai szervezetek szoros és intenzív együttműködésével lehetséges. Ilyen invazív károsító volt az elmúlt időszakban a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) is, mely Észak-Amerikából került Európába, Magyarországon 2011-ben észlelték először. A kártevő hatalmas károkat okozott az éppen fellendülőben lévő magyar diótermesztésnek. Hosszú évek tudományos kutatásai és szakmai tesztelései voltak szükségesek ahhoz, hogy az ellenük való védekezésben ma már biológiai és kémiai megoldások közül is választhassanak a gazdálkodók.
- Mesterséges intelligencia (AI) és digitális megoldások
A jövevénykárosítók elleni hatékony és gyors védelem nem csupán a terepi alkalmazástól kíván precíziós és fenntartható megoldásokat (pl. távérzékelés és dróntechnológia), de a humán gyógyászathoz hasonlóan az új molekulák és eljárások vizsgálatára, modellezésére és a környezeti szempontokat is érvényesítő hatáskutatásokra való időt is rendkívül leszűkítette. A gyógyszerkutatáshoz hasonlóan a növényegészségügyi szakmának is használnia kell a mesterséges intelligencián alapuló eszközöket annak érdekében, hogy csökkenthető legyen az hatósági engedélyezésig tartó vizsgálati időszak.
- Illegális szerek elleni fellépés
Az érintett magyar hatóságok mellett a Növényvédelmi Szövetség nyolcadik éve vállal aktív szerepet abban az Európai Uniós akciósorozatban, melynek célja az illegális és hamisított növényvédő szerek visszaszorítása. Az összefogásnak köszönhetően csak a tavaly 1150 tonna hamis és illegális készítményt foglaltak le a hatóságok. Ezek a készítmények kiemelkedő kockázatot hordoznak mind a növényekre és a környezetre, mind a gazdálkodókra és a fogyasztókra egyaránt. Az ellenőrzött, tudományos munkán alapuló növényvédelmi ágazat minden alkalommal felhívja a figyelmet hamis és illegális szerek kockázataira.
- Technológia- és energiadrágulás
A szigorodó szabályozói környezetben, a fenntarthatóságot és ökológiai szempontokat egyre inkább megfogalmazó társadalmi elvárások közepette szűkülő időkeretben kell innovatív megoldásokat kidolgoznia a növényvédelemnek. Ez pedig a legújabb technológiákat és azt használni képes motivált és magas iskolázottságú szakembereket igényel. Mindezt olyan nehezítő gazdasági és globális hatások között, mint amilyen az energiahordozók drágulása, vagy a nemzetközi ellátási lánc lassulása.
Az ENSZ által kitűzött növényegészségügy nap a magyar paraszti hagyományokhoz is kapcsolódik. Szervác napja (május 12.) az első „fagyosszent”. A népi megfigyelés szerint, ha ezt és az utána következő Pongrác és Bonifác napját sikeresen átvészeli a gazda, akkor okkal reménykedhet jó termésben.
