Lovászpatona neve a ’60-as években gyakran forgott szakmai berkekben, mivel itt működött a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem által fenntartott és a korszerű mezőgazdaság-tudomány egyik nagy eredményeket felmutató nemesítőtelepe. Az intézmény, illetve a település nevét hordozó rozs-, napraforgó-, bíborhere-, fehérhere- és kölesfajták országszerte ismertek voltak, és szerepeltek a köztermesztésben.
A község növénynemesítői múltja is arra utal, hogy a gyengén kilúgozott erdőtalajokon mindig magas szintű gazdálkodás folyt. A nem túl magas, 19-es átlagos AK-értékű földeken nagyon kitanulták az itt élők a gazdálkodás fortélyait. Ahogyan a ma is közel 1 000 ha-on családi gazdálkodást folytató Tóth család is – Tóth Szabolcs, Tóth István és édesanyjuk, Tóth Istvánné, Katalin asszony –, akik a korszerű technika, a helyes művelési praktikák alkalmazásával, szakmai felkészültséggel, alkalmazkodással és a természet iránti alázattal évről évre bizonyítják, hogy szép eredményeket lehet elérni.
A vetésterületet kalászos, kukorica, napraforgó és néhány alternatív növény – bíborhere, olajretek, facélia – alkotja, amelyek vetésváltása kidolgozott és bevált módon megy. Ehhez kellett behangolni a technikai hátteret…
Vonzódnak a technikához
Tóth Szabolcs agrármérnöki diploma birtokában és a szakma iránti elkötelezettségével szembesült azzal, hogy – édesapjuk korai halála miatt – idejekorán átvegye a gazdaság vezetését.
Öccse, István – a lovak és a lovász szakma szerelmese – pedig természetesen csatlakozott hozzá, és szívta magába az ismereteket, miközben fiatalon vezették a gazdaságot. Persze édesanyjuk kontrollja, tapasztalata, megérzései és vigyázó szeme rajtuk volt, de hamar kiderült, hogy felesleges az aggódás, a fiúk nagyon hamar és profi módon „felvették a fordulatot”, és szinte korukat meghazudtolóan hoztak érett gazdasági döntéseket.
Miután gyerekkoruktól fogva ismerkedtek a gazdálkodás alapjaival, a földdel és művelésével különös kapcsolatuk volt. Értették a lényeget, ehhez keresték folyamatosan a gépi technikát és a talajművelési megoldásokat.
Hamar ráéreztek az AXIÁL Kft.-vel akkor már működő kapcsolatra, hiszen édesapjuk már a ’90-es évek eleje óta Zetor traktorral dolgozott, ami a gépforgalmazó cég korábbi profiljába tartozott. Már akkor világossá vált, hogy alkatrész dolgában és szaktanácsért is hozzájuk érdemes fordulni.
Aztán egyre nagyobb teljesítményű erőgépek követték egymást a gazdaságban, amelyek közt néhány évvel ezelőtt megjelentek a dinamikát, erőt sugárzó és megbízhatóságot hozó FENDT traktorok. A talajművelési gyakorlatot viszont a változatosság és célszerűség jellemzi, hiszen közel fele arányban megmaradt a forgatásos művelés, míg a kicsivel nagyobb területi nagyságrenden a forgatás nélküli művelés nyert teret.
Növényvédelmi okok indokolják ma is, hogy az eke használatban van, ugyanakkor az akár 40 cm mélyen dolgozó – már a lazítást is kiváltó – Horsch Tiger MT 4 tárcsás kultivátor imponáló munkája és területteljesítménye kihagyhatatlan és szakmailag nagyon értékes. A vetéstechnikában viszont hajthatatlan volt a család, hiszen teljes elkötelezettséget vállalt a Horsch szemenkénti vetőgépe és gabona vetőgépe mellett.
A hazai kínálat teljes áttekintése után döntöttek úgy, hogy az ár-érték arányban legjobbat, anyagminőségben az egyik legmasszívabbat vásárolják, és ez a Horsch Maestro 12 SW, illetve a Horsch Pronto 6 DC volt. Elégedettségük jeleként fogható fel, hogy a vetés precíz munkáját nem engedik ki a kezükből, azt a Tóth testvérek saját kezűleg végzik, pontosabban élvezik ezt a munkát az utolsó méterig…
Talajművelés a Tiger MT 4-gyel
Ez a talajművelő tárcsás kultivátor egy 2011-es vásárlásból származik, és az elvégzendő munkája éves szinten 800 ha körül alakul. A búzavetések, a kukorica-vetésterület fele, valamint az aprómag vetések alá készíti el a talajt. A kapák – mint kopóalkatrészek – cseréje, 300 ha területteljesítmény után napirenden van, és a homokos, kvarcos talajokon megtapasztalták, hogy csak eredetit érdemes venni.
A Tiger MT 4 általában 30 cm mélyen dolgozik, és talán lehetne szűkebb a kilenc kapa kapatávolsága. Hozzávetőlegesen 1 800 ha után dukál a leveles tárcsa cseréje – ami éppen aktuális –, de ennek kapcsán jegyzi meg Tóth Szabolcs, hogy a tárcsák és a kapák osztása, illetve fedése nem egészen tökéletes, így az egymás mellé visszafordulásnál művelési hibát okoz. Ez később, a kelésnél és az állománynál is meglátszik, messziről nézve csíkokat, elváló sávokat okoz. Összességében azonban kiváló talajművelő gépről beszélhetünk, és menetszám-takarékosságról is egyben rendszeres használatával.
Szemenkénti vetés Maestro 12 SW-vel
2014-ben vásárolták a Maestro 12 SW-t, és tették ezt annak reményében, hogy ez a gép valóban a pneumatikus szemenkénti vetéstechnika jövőjét testesíti meg, hiszen gyors, precíz és sokoldalú eszközről van szó. Precíz magadagolása révén univerzálisan alkalmas a gazdaságban kukorica és napraforgó vetésére. Igaz, a nyolcsoros vetésmodellre álltak be – kombájnnal is –, mégis a 12 soros Maestro-t vásárolták – mondja Tóth Szabolcs. Ez azért előnyösebb, mert az RTK-korrekciós jel alkalmazása számszerűsíthető pozitív hatással van a gazdaság napi munkájára, amely például a megismételhetőségben, a sorok leszakaszolásában, a rávetések elkerülésében, az input anyagok mennyiségének csökkenésében és a megtakarított munkaórában mutatkozik meg.
A 12 soros Maestro SW-vel kevesebb az állásidő, egy „tankolással” közel 40 ha területet lehet elvetni. A FENDT 933-as a 330 LE-vel garantáltan tud 15 km/ó sebességet, még tele tartályokkal is, ami imponáló menet- és vetésteljesítmény. A gép éves vetési feladata a bérmunkával együtt közel 1 000 ha-t tesz ki, amit alapvetően megbízhatóan teljesít.
Természetesen – mint minden bonyolult gépnél – előfordultak már kisebb elektronikai problémák, amelyek vetéshibát okoztak, de a szakszerviz ezt megoldotta. Ahogyan az azzal kapcsolatos problémát is, hogy a nyomjelző – nyírócsapszeg beiktatásával, annak „működése révén” – véletlenül se törhessen le, vagy a granulátumtartály pneumatikus rendszere biztosan akadályozza meg az anyag boltozódását.
Persze, a tökéletességre törekedve, még egy további granulátumtartály felszerelése volna szerencsés, ami talán nem is elérhetetlen, és a mag mellé a mikro-starter kijuttatása is megoldódhatna.
Gabonavetés Pronto 6 DC-vel
A Pronto 6 DC 2010-ben került a gazdaságba, némi hezitálás után, és gyakorlatilag kipróbálás nélkül. Kicsit aggódtak is a rövidtárcsa beépítése miatt, mert tartottak attól, hogy utána nem lesz megfelelő minőségű a vetés a „hazai talajviszonyok” mellett.
Éppen akkor hozták meg a gépet, amikor megkéstek a vetéssel, de a Pronto 6 DC olyan területteljesítménnyel rukkolt elő, amit el kellett ismerni – meséli Tóth István az első benyomásaikat.
15 km/ó sebesség mellett szépen dolgozott a beépített rövidtárcsa, igaz, 300 LE igénye van ilyenkor, hiszen ez szavatolja a jó magágyat és a nagy területteljesítményt egyidejűleg. Csupán azon izgulnak, hogy ne legyen túl csapadékos az ősz, mert ha nagyon feltelik vízzel a talaj, akkor hamar beragad a rövidtárcsa, és a vetésnél gondok lesznek.
Lehet, hogy a vetőkultivátoros Sprinter ezt a problémát jobban megoldja? – kóstolgatják az ötletet a testvérek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem elégedettek a Pronto 6 DC munkájával, hiszen a talaj aprítása, egyengetése, visszatömörítése, valamint a vetés és lehengerlés egy munkamenetben való elvégzése valóban nagyszerű munka.
Érdeklődő kapcsolattartás
Az AXIÁL Kft. immár köztudottan az egyik legjobb alkatrészbeszerző és -ellátó gépforgalmazó az országban. Ezt azok is megtapasztalhatták, akik a gépkínálatukból nem, vagy csak használt gépeket vásároltak.
A területileg illetékes csornai telephely szakemberei valóban mindent megtesznek azért, hogy kiszolgálják a partnereiket, nem kevésbé a szervizesek is.
Tóth Szabolcs elégedett a szervizellátással, igaz, még viszonylag újak a gépeik, és jobbára a garanciális feladatokat kell elvégezni. Egészséges, jó kapcsolat az övék az AXIÁL Kft.-vel, ami minden bizonnyal bővülni is fog a jövőben. A fiatal agrárszakemberek érdeklődése a technikai újdonságok iránt ugyanis egyre csak fokozódik, hiszen azok egyszerűsítik és könnyítik a munkavégzést, az élőmunka-ráfordítást pedig csökkentik.
