A piacot – mint minden esetben – alapvetően a kereslet és kínálat viszonyai határozzák meg. A kereslet oldaláról Németország számít meghatározónak, míg a kínálatba az EU-n kívüli repcék és egyéb olajnövények is beleszólnak.
Étolaj vagy üzemanyag?
A világ legnagyobb bioüzemanyag-termelője és -exportőre, Németország idén már nem használ pálmaolajat a bioüzemanyag-gyártásban, ami a repce árát meg kellene hogy emelje. A 2030-ig tartó, középtávú időszakban viszont borítékolhatóan csökkeni fog az összes európai olajnövény dízelipari felhasználása, mivel a döntéshozók ki akarják vezetni az elsőgenerációs, élelmiszertermelésre alkalmas anyagokat a gyártásból. Ezt a nem újkeletű elhatározást némileg árnyalja az orosz-ukrán háború: vajon az élelmiszerbiztonság, vagy az üzemanyag-ellátás van-e nagyobb veszélyben Európában?
Bőséges kínálat
A repce árára pillanatnyilag a leginkább az hat, hogy rekordnagyságú brazil szójatermés készül, illetve hamarosan betoppan a bőséges ausztrál repce. Negatívan hat az árakra az is, hogy az oroszok nem adták még el az idei, rekord nagyságú repcetermésből (4,6 millió tonna; +55% vs 2021) származó összes repceolajukat. Az ukrán repcemag keresleti árai is csökkennek. Hétfőn az ország nyugati határánál – Lengyelország felé – már csak 450 dollárt (163 ezer Ft) adtak egy tonna repcéért. (Tavaly júliusban a magyar termelők még 280-300 ezer forintos áron tudták eladni a repcéjüket.)
A párizsi tőzsdén is mélyrepülésben van a repce ára. A februári szállítású olajmag 523,5 eurót (207 ezer Ft) ér, míg a márciusi 527,5 eurót tonnánként. A tőzsdei alkuszok úgy vélik, aratás után ennél magasabb (530 euró körüli) árszintekre van kilátás. A kanadai tőzsdén szintén csökken a márciusi canola határidős jegyzése, hétfőn délben 812 kanadai dolláron, azaz 609 amerikai dolláron (220,5 ezer Ft) áll az értéke. Itt a betakarítástól további árszelídülést vár a piac.
Lásd még a témában: Ukrán vetés: az olajmagokra szavaztak a gazdák.
