A tavalyi év után hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Európa kukoricahiányos és búzatúlsúlyos terület. A tavaszi vetés tervezésekor érdemes ismét átgondolni a piaci helyzetet.
Mások is vannak Keleten
Az egyik, hosszú távon nagyon is aggasztó momentum, hogy Ukrajna és az EU határán megnyílt, felújított, illetve kibővített szárazföldi átkelőpontok évtizedekre átrajzolják a terménykereskedelem térképét. Nyugodtan számolhatunk havi 3 millió tonnányi termény szárazföldi érkezésével Ukrajna irányából. (Jelenleg 202 dolláros áron vehető át egy tonna kukorica az ország nyugati határán, és 212 dollárért egy tonna búza.) A szabadkereskedelmi megállapodások is egyre szélesítik a szovjet utódállamokból potenciálisan nyugatra induló mezőgazdasági termékek körét. Ma még csak a moldáv almával van gondunk, de holnap már a grúz borokkal és a kazah búzával is lesz.
Klimatikus és egyéb előnyök
Azt se feledjük, hogy a klímaváltozás a búzának és Oroszországnak kedvez. Itt egyre nagyobb területeken válik vethetővé az őszi búza is, Ausztrália pedig – Európával ellentétben – hűl, azaz csökkenni fognak a termésingadozások, egyre gyakrabban lesz olyan jó évjáratuk, mint a mostani. Érdekes jelenség India búzatermelésének növekedése is, ami leginkább az ázsiai ország agrotechnológiai fejlődésével magyarázható. Mint azt tavaly már láttuk, ez az ázsiai ország már képes 8-10 millió tonna búza exportjára is, ami számottevő tétel a nemzetközi piacon. Míg korábban csak 1-2 millió tonnát tudott felkínálni a szomszédos országoknak, ma már az arab országokban is jelen van, és tovább nyújtózkodik – ezzel bezavarva az európai és orosz értékesítésnek is.
A Reuters előrejelzései szerint az idei indiai termés rekordot hozhat az országban, mivel a gazdálkodók a tavalyinál is nagyobb területen, 33,2 millió hektáron vetettek búzát, ami a helyi 3,3-3,5 tonnás átlaggal számolva 110-115 millió tonnás össztermést eredményezhet. Az időjárási viszonyok eddig nagyon kedvezően alakultak.
A kis költség és a nagy mennyiség a fő
Európa számára azonban mindenképpen az orosz búza jelenti a legnagyobb kihívást, hiszen pár hónappal az európai termény piacra lépése után már érkezik az árletörő, olcsó orosz portéka. Legutóbb egy január 10-i tenderen arattak az orosz kereskedők fölényes győzelmet az európai kínálat felett. 120 ezer tonna malmi búza februári leszállítását vállalták tonnánként mindössze 337 dollárért. A franciák ezt csak 351,82 dollárért teljesítették volna, és a román ajánlat sem volt sokkal kedvezőbb: 350,19 dollár/tonna.
Oroszország január 1-8 között (a helyi ünnepek ellenére) 963 ezer tonna búzát exportált, ami pontosan a kétszerese a tavaly ilyenkori mennyiségnek. Júliustól december végéig összesen 23,5 millió tonna búzát szállítottak ki az országból, és még 20 millió tonnányi árut adhatnak el az USDA becslése szerint. Ezzel szemben az USA komoly értékesítési gondokkal küzd. Időjárása az utóbbi években szélsőségesen alakul, hol áradások, hol viharok, hol aszály tizedeli a termést. A belpiaci keresletet a válság fogja vissza, a külpiacit pedig a versenyképtelen ár. Az egész értékesítési szezonban legfeljebb 21 millió tonna búzát tudnak majd eladni az elemzők szerint, ami az elmúlt 51 év legrosszabb értékesítése lenne.
