A szaktárca szerint lehetséges a 350 ezer hektáros öntözött terület elérése 2030-ra. Ugyanis az öntözés ügyére szánt források fele sem fogyott még el, és a támogatási, jogszabályi környezet is kedvezőbbé válik. Nagy Istvánt kérdeztük a részletekről.
Bőséges anyagi forrás
– 2020-tól 10 éven át évi 17 Mrd forint öntözésfejlesztési beruházásra vállalt kötelezettséget a kormány. Mi az, ami az elmúlt két évben a tervekből megvalósult, mire bizonyult elegendőnek évi 17 Mrd forint?
– Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja. A Nemzeti Földügyi Központ a hazai öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében 2020-tól eddig 9 harmadlagos mű rekonstrukcióját célzó, egyúttal mintaprojektnek is minősülő állami beruházás megvalósítását kezdte meg. A főművek, illetve a vízellátást biztosító volt üzemi művek fejlesztésével több tízmilliárd forintos nagyságrendben valósultak meg infrastrukturális beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással. Az utóbbi három évben felújítottak vagy átépítettek 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet. A mögöttünk hagyott időszakban számos öntözési mintaprojekt is megvalósult, gondoljunk a mezőhegyesi fejlesztésre, amit a kormány 8,5 milliárd forinttal támogatott.
– Meghosszabbították a VP öntözésfejlesztési pályázatot, amely 100 Mrd forintos kerettel segíti a termelői beruházásokat, korszerűsítéseket. A pályázati jogcím 2016 óta él. Ezalatt mennyi támogatást fordítottak a gazdaságok öntözésfejlesztésre?
– Az öntözésfejlesztést, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését továbbra is kiemelt területként kezeli az Agrárminisztérium. Ennek szellemében lépett hatályba 2020. január 1-jével Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye, majd 2020. június 29-énannak végrehajtási rendelete. Ezek a jogszabályok az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek megalakításának támogatásával komoly előrelépést jelentettek. Másrészt a beruházások költségigénye is gátolja a gazdákat abban, hogy megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket. „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívásokra 2023. június 30-ig lehet a támogatási kérelmeket benyújtani. Forrást lehet nyerni többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavultak cseréjéhez. Továbbá már a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek beszerzéséhez is igényelhető támogatás. A kiírás kapcsán eddig 753 termelő részesült mintegy 46 milliárd forint támogatásban, és a napokban újabb 31 kérelem támogatásáról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatás odaítélését jelenti. Az öntözési közösségek a meglévő öntözőtelepek közös üzemeltetésére és új öntözési beruházások előkészítésére pályázhatnak. Eddig 26 közösség részesült összesen 1,79 milliárd forint támogatásban.
– Az öntözésfejlesztési pályázatból kizárták az ŐCSG-ket. Ennek mi az oka? A bírálati pontok alapján a mikrovállalkozások tűnnek kedvezményezettnek, ez valóban így van? Számít-e, hogy kertészeti vagy szántóföldi profilú a vállalkozás?
– Az őstermelők családi gazdaságainak (ŐCSG) vonatkozásában fontos kiemelni, hogy az sem jogi személyiséggel, sem pedig elkülönült vagyonnal nem rendelkezik, képviselője csak ügyleti képviseletet láthat el, ezért nem jelenhet meg a támogatás igénylőjeként sem. Viszont azok a mezőgazdasági termelők, akik ŐCSG-tagsággal rendelkeznek, többletpontban részesülnek a bírálat során. A mikro- és kisvállalkozások az értékelés során ugyancsak többletpontra jogosultak, azonban ez nem jelenti azt, hogy csak ez a vállalkozói kör lehet kedvezményezett. Az adott projekt támogathatóságát a tartalmi-értékelési szempontok és az üzleti terv alapján együttesen elért pontszám határozza meg. Az öntözésfejlesztés támogatása nem ágazatfüggő, kertészek és szántóföldi növénytermesztők egyaránt számíthatnak a forrásra. A felhívás hat tevékenységcsoportba gyűjtve nyújt támogatást a mezőgazdasági termelők számára, de lehetőség van üzemi szinten komplex öntözésfejlesztés végrehajtására, akár a legkorszerűbb precíziós öntözést lehetővé tevő rendszerek kiépítése is.
Átalakuló támogatási rendszer
– A gazdálkodókra is hárul vízmegőrzési feladat. Ezt miben látja?
– A talajnedvesség az elmúlt évtizedekben nemcsak nálunk, hanem egész Európában trendszerűen csökkent. Ez a „kiszáradási folyamat” érzékenyen érinti a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. Hagyományaink egy részét felül kell vizsgálnunk a vízmegtartás érdekében, például segíthet a forgatás nélküli talajművelés. Emellett át kell gondolnunk, hogy az egyes tájegységeken milyen növényeket tudunk termelni, és a szárazsággal szemben genetikailag ellenállóbb fajtákat kell termesztünk. Mindemellett a meglévő talajvízzel és a csapadékkal az eddigieknél sokkal fegyelmezettebben kell gazdálkodnunk
– A jövő évtől a vízborításos területek után is igényelhető agrártámogatás. Ez alatt pontosan mit kell érteni?
– A környezet- és klímavédelmi szükségletek kielégítésére a már jól ismert beavatkozások mellett újakat is kidolgoztunk a KAP Stratégiai Tervben. A legfontosabb változtatások közül elsősorban az alaptámogatáshoz kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa- és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok ökológiai jelentőségű területként való kijelölése, illetve az ökológiai jelentőségű másodvetések létrehozása járul hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírással bővül még ez a kör, nevezetesen a vizes élőhelyek és lápok védelmével. Másodsorban érdekeltté tesszük a gazdálkodókat, hogy a gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakítsák át, és akként tartsák fent. Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont, agroökológiai funkciót betöltő területeket támogathatóvá tesszük, és jogosultakká válnak a kifizetésekre. Eddig ezek a területek nem tartoztak a támogatható terület fogalmába. 2023-tól e területek ugyanazt az összegű alaptámogatást kapják meg, mint a termeléssel hasznosított területek. Harmadrészt pedig az újonnan induló, önkéntes agroökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözés járul hozzá a vízmegtartáshoz. A gazdálkodók saját adottságaik és saját belátásuk szerint döntik el, hogy a választott gyakorlatokat milyen arányban valósítják meg. Ezen túlmenően vidékfejlesztési pillérben megjelenik az ún. agroökológiai földhasználatváltást támogató beavatkozás. Ennek a nem termelő típusú beruházási intézkedésnek kiemelt célterülete a vízvisszatartás.
Elérhető cél: 350 ezer hektár
– Az öntözött területek nagysága az utóbbi 2 évben 110 ezer hektár körül alakul, a vízjogi engedélyek száma nem nő, 200 ezer hektár alatt van. A stratégiai cél 400 ezer hektár hektárnyi öntözött terület volt 2030-ra. Elérhető-e a cél?
– Az Agrárminisztérium – a Belügyminisztérium, az agrárkamara és a MAGOSZ bevonásával – kidolgoz és a kormány elé terjeszt egy olyan átfogó, több ütemből álló mezőgazdasági vízgazdálkodási és öntözésfejlesztési koncepciót, amelynek megvalósításával a szélsőséges időjárásnak leginkább kitett alföldi területeken ellensúlyozhatók az aszály okozta károk, illetve növelhető az öntözhető területek mértéke. A javaslat azonnali intézkedései a főművi rendszerek megfelelő karbantartását és műszaki állapotba helyezését célozzák, ezzel megteremtve a tájban tartható vízkészlet műszaki és üzemeltetési feltételeit, három ütemben pedig egy olyan átfogó fejlesztést – beleértve főművek, harmadlagos művek, tározókapacitás kialakítását –, amely biztosítja az érintett területen a vízvisszatartást és a vízpótlást, valamint ezáltal lehetővé teszi a kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelést. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, 2030-ban pedig a tervek szerint ismét 350 ezer hektáron zajlik majd öntözéses gazdálkodás.
Gönczi Krisztina