A walesiek fontolgatják, hogy 2025-ig akár 250 kg/ha szervesnitrogén-terhelést is engedélyezzenek a földeken, amelyek jobbára gyepek és legelők. Egy javaslat szerint ennek feltétele, hogy a kijutó szerves nitrogén mennyisége összhangban legyen a növényzet tápanyagigényével.
Évek óta halogatják
A vízkészletek védelme érdekében Walesben 2021 áprilisától legfeljebb 170 kg szerves nitrogént lehetne kijuttatni a földekre, de ennek bevezetését előbb a pandémia hatásaira hivatkozva, majd a háború és a válság hatásaira hivatkozva halogatták. A walesi kormány most egy 12 hetes konzultációt indított annak megvitatására, hogy ismét elhalasszák-e ezt a vízvédelmi gyakorlatot – méghozzá 2025-re. Az okok most elsősorban szakmaiak.
Wales mezőgazdasági területének 87%-át gyepek és legelők alkotják, és 63%-a állandó gyepterület, ami gátolja a talajeróziót és igényli a szerves trágyát – érvelnek. A javaslattevők úgy látják, a walesi klimatikus és termőhelyi viszonyok között hektáronként 250 kg szerves nitrogént is hasznosítani tud a nyáron is üde, dús legelő. Ezért a 170 kg-ról való döntést mindenképpen a jövő év tavaszára halasztanák, míg más előírásokat 2023. január 1-jétől bevezetnének. Ilyen a tápanyag-gazdálkodási tervek készítésének megkövetelése vagy a nitrogénműtrágya kijuttatásának ellenőrzése.
Nem elég csak a juhokat számolni
A javaslat szerint 2025-ig automatikusan engedélyezni kellene a magasabb nitrogénadagot azon gazdaságok számára, ahol az üzem legalább 80%-a gyepterületet. A többi igénylőnek számításokkal kell igazolnia, hogy a növényzet mennyi nitrogént és foszfort vesz fel, és ha ez több, mint az elvárt határérték, akkor engedélyezhetik a túllépést az üzem számára. A számításokba a jövő évtől be kell vonni a talajvizsgálati eredményeket is, és szabályos tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteniük a termelőknek.
Mindez szokatlan a walesi gazdáknak, de a vízvédelem érdekében lassan bele kell törődniük. A többéves átmenetet azért tartják fontosnak a jogalkotók, mert egy merev, 170 kg/ha-os szabályozással csak az állatállomány drasztikus csökkenését érnék el, ami Wales exportképességén is alaposan meglátszana.
A talajvédelem és az állattartás ütközése legutóbb ebben az országban okozott látványos felfordulást: A gazdatüntetés elsöpörte a holland agrárminisztert.
