A Stanford Egyetem által vezetett új kutatás szerint a takarónövények némileg csökkentik a kukorica és a szója hozamát. Az eredmény egyértelmű, de a veszteség tompítható.
A Global Change Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Egyesült Államokban jelenleg terjedő takarónövényes termesztéstechnológia mérsékli a kukorica és a szójabab hozamát. A terméscsökkenés kompenzálásának legegyszerűbb módja a termőterület növelése, ami viszont nem kívánt környezeti hatással jár. De erre nem feltétlenül van szükség.
20 millió hektár adatai
Az Egyesült Államok kukoricaövezetében jelenleg a szántóföldek körülbelül 5%-án végeznek talajtakarást élő növényzettel. A nagyszabású kutatás során műholdas felvételek és mesterséges intelligencia segítségével elemezték a takarónövények hatását a főnövény terméshozamaira. Több mint 20 millió hektárnyi mezőgazdasági területet néztek át Iowában, Indianában, Missouriban, Ohióban, Illinoisban és Michiganben. Minden olyan táblát elemeztek, amelyen legalább három éve takarónövényt alkalmaztak, összevetve azokkal a hasonló adottságú táblákkal, amelyeket nem vetettek be velük.
Kis hozamcsökkenés
A takarónövényes táblákban a kukorica terméshozama 5,5%-kal, a szójababé pedig 3,5%-kal csökkent. A két növény közötti különbség oka az, hogy a kukorica több nitrogént és vizet igényel, mint a szója, ezért jobban megérzi a takarónövények „konkurenciáját”. A hozamcsökkenés a kukorica esetében körülbelül 40 dollár, a szójabab esetében pedig 20 dolláros hektáronkénti veszteséggel egyenlő.
A kutatás nem foglalkozik az olyan hosszú távú hatásokkal, mint a talajerózió fékezése vagy a talajélet serkentése, széntartalékainak növelése a gazdag élő növényzet által. A kutatók azonban hozzáteszik: az egyes takarónövények alkalmazásában is több tapasztalatra lehet még szüksége az agráriumnak, hiszen nem mindegy, hogy lóhere vagy rozs a takarónövény, ahogy az apró technológiai mozzanatoknak is fontos hatásuk lehet. Ez további vizsgálatokat igényel.
Hozzátesszük: az említett, 3-5 százalékos terméskiesés kisebb, mint amekkora ingadozást az időjárás okoz a hozamokban, így a gazdálkodók észre sem veszik. Továbbá egy 3-5 százalékos hozameltérést valóban lehet technológiai módosításokkal kompenzálni. Nyilván olyanokkal érdemes, amelyek nem járnak további költséggel, azaz nem tápanyagtöbbletben, hanem más takarónövénnyel vagy vetőmagnormával érdemes próbálkozni, illetve precízebben beállítani a főnövény vetésmélységét és tőszámát.
Lásd még a témában: Hogyan ne lődd lábon magad az AKG-s zöldtrágyázással.
