A KSH adatai szerint 2011 és 2021 között a hazai szántók ára a 3,2-szeresére nőtt, a földbérleti díjai pedig a 2,2-szeresükre. A magyar föld azonban még a románnál is olcsóbb. Igaz, a miénk a tőkeerős külföldiek számára csak bajosan hozzáférhető.
Gyorsuló áremelkedés
Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése a KSH adatai szerint. A számok alapján a válságok felértékelték a termőföldet. Míg 2019-ben csak 5,4 százalékos átlagos drágulást mértek, addig 2020-ban már 8,2 százalékosat, 2021-ben pedig 10 százalékkal emelkedtek az eladási árak. (Idén minden bizonnyal ennél is nagyobb mértékű áremelkedés történt a földpiacon – a szerk.) És ilyen árszint mellett is 14%-kal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint 2020-ban.
Megjegyezzük: A 2016. évi, nagy, állami földárverési hullám óta sokkal mérsékeltebb a földforgalom, mint az azt megelőző években volt. 2023-ban várható a következő, hasonló méretű földárverési akció.
A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként 2021-ben, 8,8 százalékkal emelkedett. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15 százalékkal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult. Ezek hektárjáért 2,6, illetve 2,4 millió forintot kellett fizetni A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, de nem itt vannak az ország legértékesebb földjei (lásd lentebb).
Szinte csak a Baltikum olcsóbb nálunk
A földbérleti díjak emelkedése sem állt meg: 2021-ben egy hektár szántót az előző évinél 13%-kal többért, 72.700 forintért lehetett bérbe venni – összegzi az adatokat a KSH. A statisztikai hivatal hozzáteszi: a magyar szántóföld ára még mindig messze elmarad a francia, de akár a lengyel, sőt, a román áraktól is. (Ebben nyilván közrejátszik az a tény, hogy ott a tőkeerős külföldiek, beleértve a cégeket is, hozzáférnek a földpiachoz – a szerk.)
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Románia agráriuma vonzza a multikat.