Az EU legnagyobb burgonyatermelői Németország, Lengyelország, Franciaország és Hollandia. Ezek közül kettőnél nagyon gyenge lett a krumplitermés, kettőnél pedig átlagos. Az EU egésze biztosan termésveszteséggel néz szembe, a magas árak részben ennek köszönhetők.
A többség rosszul teljesít
Idén a legtöbb uniós tagállamban forró és száraz volt az időjárás, nem kedvezett a burgonyatermesztésnek. Az EU Bizottság legfrissebb, októberi becslése szerint az EU legnagyobb termelőjénél, Németországban az elmúlt öt év átlagától 8 százalékkal kevesebb krumpli termett egy hektáron, és ugyanez igaz Franciaországra is. Mindkét államban 38 tonnának ígérkezik az országos átlaghozam.
A lengyeleknél jobb a helyzet, nagyjából a megszokott mennyiséget hozzák a maguk 28 tonnással átlagával. Szintén egész jól megúszták a szezont a holland termelők, akik a megszokott 41 tonnát takaríthatják be, ami az unió második legmagasabb átlaghozama is. Az élen a dánok végezhetnek 42 tonnás hektáronkénti átlaggal, nem érte őket terméskiesés. A nagyobb termelők között azonban három is akad, amelyik a közösség legnagyobb veszteségeit könyvelheti el idén: Belgium, Spanyolország és Románia átlaghozamai 10-11 százalékkal maradnak el az elmúlt öt évben megszokottól.
Uniós szinten is importálni kell
2020-ban 55,3 millió tonna burgonyát takarított be a közösség, és ebből 7 millió tonna került az EU-n belüli kereskedelembe (egyharmadrészt vetőgumó formájában). A franciák és németek uralják az étkezési burgonya belső piacát, míg a hollandok a vetőgumóét. Az unión kívülre 1,4 millió tonna burgonya jutott, ez kétharmadrészt vetőgumó volt. Magyarán exportálható étkezési burgonyából alig félmillió tonna volt a kivihető mennyiség. Ha uniós szinten csak 5-6 százalékos terméskieséssel számolunk, akkor mintegy 3 millió tonna termést veszített a közösség az időjárás miatt, azaz nem exportálni, hanem importálni fogja a krumplit az elkövetkező egy évben.
A burgonyaszűke és a termelési költségek emelkedése is érződik az értékesítési árakban. A Budapesti Nagybani Piacon a múlt héten a tavalyi ár dupláját, 250 forintot kértek a krumpli kilójáért. A rossz hír az, hogy az energiaköltségek növekedése miatt sokan kerülik a burgonya hosszú távú tárolását, ezért ideiglenesen még több is a kínálatban megjelenő áru, mint egy átlagos évben. Pár hónap múlva a kínálat drasztikus esésére lehet számítani, amit a fogyasztó tűréshatáráig menő áremelés követhet.
Lásd még a témát a Mezőhír hamarosan megjelenő, novemberi lapszámában: A magyar burgonya sorsa.
