Az őszi betakarítás Európa legrosszabb számait hozta Magyarországon kukoricából, de napraforgóból és szójából is csak két ország bukott nálunk nagyobbat, Olaszország és Románia.
Valamelyest töltődtek a talajok
Európa nagy részén az időjárási viszonyok kedveztek a tavaszi vetésű állományok betakarításának és az ősziek elvetésének – összegez az EU Bizottság. Olaszország északnyugati részén folytatódott a szárazság, de jelentős a csapadékhiány Dél-Spanyolországban, Románia és Bulgária keleti részein is, ami nagyban hátráltatta a vetést. Száraz viszonyok uralkodnak Olaszország északi részén, míg Írországban a csapadéktöbblet jelentős. Itt és a balti államokban a bőséges esők az állományok gyors kelését, sorolását eredményezék.
A repce vetése több országban nem az optimális időablakban történt meg, mivel az augusztus túl száraz volt a talajelőkészítéshez, szeptemberben pedig hirtelen érkezett meg a hosszan tartó esőzés. Franciaországban szeptember első dekádjában gyorsan végeztek a repcevetéssel a gazdák. Hazánkban jelenleg nincs rendkívüli időjárási helyzet.
Az év nagy vesztese: kukorica
Uniós szinten ötödével kevesebb szemeskukoricát takarítanak be a gazdaságok, mint az ötéves átlag, hektáronként legfeljebb 6,34 tonna termés várható (hazánkban 4 tonna alatt lesz). A sokéves átlaghoz képest 16 százalékkal csökkent a napraforgó várható átlaghozama is, alig 2 tonna termett egy hektáron (ez megegyezik a magyar átlaggal). A szója valamivel rosszabbul bírta az aszályt, a termésveszteség 18 százalékos, az átlaghozam 2,37 tonnára tehető uniós szinten (a magyar átlag közelebb lesz a 2 tonnához). Az elmúlt öt évhez mérten a cukorrépa és a burgonya hozama csökkent a legkevésbé, 2-2 százalékkal, ez hektáronként 73,2, illetve 33,4 tonna termést jelent. (Hazánkban mindkét növény termőterülete vészes zuhanást mutat, a gazdaságos termésszintek elérése egyre nehezebb.)
Dobogósok vagyunk a rosszban
Magyarországon a kukorica vetésterületének mintegy negyedén egyáltalán nem lesz betakarítás, az össztermés történelmi mélypontot ér el, 3 millió tonna alatt várható. Egész Európában nálunk a legnagyobb a termésveszteség: a potenciális hozam felét veszítettük el az ötéves átlaghoz mérten. A második legrosszabb eredményt a románok mutathatják fel: a termés harmada veszett oda az aszályban. Az olaszok a megszokott eredményeknél 31 százalékkal rosszabbat tapasztalnak. Ugyanakkor tőlünk északra a szlovákok és lengyelek a megszokott 6-7 tonnás átlagokat hozzák.
Napraforgóból nálunk 2 tonnás átlag várható, nagyjából annyi, mint Franciaországban és Romániában, de a terméskiesés mértéke ebben az esetben is tetemes. Csak az olaszok (-32% vs 5 éves átlag) mondhatják el, hogy nagyobbat buktak, mint mi (-27%). A románok is a terméspotenciál negyedéről kellett hogy lemondjanak. Horvátországban viszont most is 3 tonnás lett a termésátlag.
A szójatermés Ausztriában tűnik a legjobbnak, noha a tavalyi 3 tonnás átlagot most nem érik el (2,8 t/ha). A legnagyobb veszteség Olaszországban és Romániában mutatható ki, ahol a megszokott hozamok 27 százaléka esett ki, míg nálunk „csak” 24 százaléka olvadt el a napsütésben. Átlaghozamunk 2 tonna körül várhatók, a románoknál talán 1,7 tonna lesz, míg az olaszok a veszteségek ellenére is megközelíthetik a 2,5 tonnát.
Nagyon meleg jön
Október utolsó napjaiban 6-8 fokkal is melegebb lehet a hőmérséklet, mint az 1991 óta mért adatok átlaga. A napi csúcshőmérséklet Európa nagy részén eléri a 15 fokot, a déli területein 30 fokos hőségre is lesz példa. A szokottnál pár fokkal hidegebbre csak Oroszország európai területein, Skandinávia északi részén és Törökországban lehet számítani. Európa legnagyobb részén némi csapadékra is van kilátás, de komolyabb esőkre csak a kontinens óceáni partvonalán, illetve a hegyekben van kilátás.
A legutóbbi (szeptemberi) uniós termésbecslést itt lapozhatja vissza.
