Lassan ismét véget ér egy gazdasági év, miközben már elkezdődött a következő, a repcék vetésével.
Meleg, kellemes őszt jósoltak a gazdák javára, vagy időnként kárára oly sokszor tévedő meteorológusok. Még sincs harag, sem neheztelés, hiszen a Kárpát-medence időjárását cseppet sem egyszerű pontosan előre jelezni, még a sokat emlegetett műholdas technika, a radarképek segítsége ellenére sem. A gazdálkodás számára az előrejelzés pontossága pedig létkérdés, hiszen a csapadék mennyisége, eloszlása meghatározó a termésszintek szempontjából, de a szélsőségekre való felkészülés miatt is. Egy gazdasági év eredményességét vagy eredménytelenségét éppen ezért az utolsó szem termény betakarításáig nem lehet felelősen értékelni.
Most mégis úgy tűnik, hogy ha nagy időjárási kár nem lesz, akkor a napraforgók után a kukoricák is zavartalanul bekerülnek a magtárakba. Esetleg a megkésett kevés cukorrépa maradhat még a határban, de az sem jellemző már, hogy novemberben szedik fel. Nem „kiénekelve a sajtot” a gazdálkodók szájából, de ha minden rendben lezajlik, akkor ők közepesnél jobb évet tudhatnak maguk mögött, pontosabban az átlagos termésszinteket szinte mindegyik haszonnövény túlszárnyalja ebben az évben.
A lokális időjárási káresemények ellenére idén a növénytermesztési ágazat jó eredményeket produkál: mintegy 5,2 millió tonna betakarított búza mellett 1,8 millió tonna napraforgóra és 8 millió tonna kukoricára lehet számítani. A termelők dolgát azonban nehezíti, hogy mindezt egyre erősödő világpiaci versenyben, globálisan is bővülő termésmennyiség, ám szűkülő fizetőképes kereslet mellett kell és lehet értékesíteni.
Mindennek kedvez a meleg ősz
Bár a viharok egyes országrészekben jelentős károkat okoztak a tenyészidőszak végén a táblákban, a tavalyihoz képest így is mintegy 10-15%-kal nagyobb termésmennyiséget vártak a gazdálkodók. A kukorica állapota is ígéretes, a termelők 8 tonnás hektáronkénti átlaggal számolnak. Ha beigazolódnak a várakozások, akkor idén több mint nyolcmillió tonna kerülhet a magtárakba, ami az elmúlt évek egyik legjobb terméseredménye lehet.
A kukorica érésének jót tett a nyár végi meleg és száraz időjárás. Bár országos szinten kiemelkedő lehet az idei termés, az egyes régiók közt jelentős eltérések vannak a becslést illetően. Az éghajlati viszonyok és az időjárási viszontagságok mellett az egyes táblák minőségét a talaj, a tápanyagszint és a technológia is befolyásolja. Azok a gazdálkodók, akik professzionális szinten foglalkoznak kukoricatermeléssel, idén jó termésre számíthatnak, míg azok, akik nem fordítottak elég figyelmet a kártevők elleni védekezésre, alacsonyabb hozamokkal számolhatnak. A viharok ugyanis elsősorban azokat a táblákat döntötték meg, amelyeket korábban a kukoricabogár már károsított.
Mint ismeretes, a kártevő ellen nemcsak vegyszerekkel lehetett védekezni, hanem a vetésforgó megfelelő alkalmazásával is, amelyről a gazdák gyakran megfeledkeznek. A kukoricabogár okozta veszély nem múlt el, ennek ellenére sokan komolytalanul állnak hozzá a védekezéshez, fellazult a korábbi technológiai fegyelem, ami évekig példás módon visszaszorította a kártételt. Csak ismételni lehet, hogy a kukorica kártevői között továbbra is jelen van a kukoricabogár, és az ellene való fegyelmezett védekezés a technológia részét képezi! Remélhetőleg a minőséggel legalább nem lesz komoly baj, ha már a kukorica ára a néhány hónapig tartó drágulás után ismét alacsony szinten van, jelesül 40 000 Ft/t árat kínálnak a felvásárlók.
A napraforgó aratása után már egyszerűbb állást foglalni, hiszen míg az előző évben megszakítások nélkül érett a napraforgó, addig idén a száraz, meleg időjárást rendre megszakította egy-egy csapadékos, hűvösebb periódus. A sok eső miatt túl nagyok és nehezek voltak a tányérok, ezért minden gazdálkodó azon dolgozott, hogy minél előbb kiszáradjon a növény, és aratható legyen. A gombabetegségek felszaporodásának esélye ugyanis esős, ködös időszakban jelentősen megnőhetett volna.
A sikeres betakarítás után inkább az a kérdés, hogy az olajtartalom elérheti-e a múlt évi kiugróan magas szintet, ami természetesen olajprémium fizetéssel jár együtt, és növeli a termény árát. Éppen ezért a napraforgóért több pénzt várhatnak a gazdálkodók a 96-110 000 Ft/t forint között mozgó alapárnál, hiszen a kiváló minőséget elérő tételek után akár 120 000 Ft/t-át is remélhetnek.
Csak keveset kell szárítani
Október közepén agrártámogatás, előlegfizetés
A helyettes államtitkári bejelentésnek megfelelően, az előző évhez hasonlóan előreláthatólag idén ősszel is október közepén elindulhat az agrártámogatások előlegfizetése. Bár az új uniós agrártámogatási rendszerben várhatók bizonyos „finomhangolások”, maga a szisztéma nem csak több feladatot, de több lehetőséget is ad a gazdáknak.
A közösségi és nemzeti forrásokból együttesen mintegy 63 milliárd Ft támogatásban részesül idén a nehéz helyzetben lévő tejágazat. Ez a segítség akár literenként 30 forinttal is kiegészítheti a termelők bevételeit, amely tétel nem csupán az állatállomány drasztikus csökkenését akadályozza meg, de a 90 Ft/l körüli önköltség melletti 67-68 Ft/l hazai átvételi árak ismeretében sok vállalkozásnak egyenesen a túlélést jelentheti.
Szeptemberben várhatóan több jogcímen is jelentős összegű támogatási források válnak hozzáférhetővé. Így 40 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási (AKG), 18 milliárdos kertészeti gépvásárlási, 12 milliárdos fiatal gazda támogatási, valamint 4,7 milliárdos időjárási kockázatcsökkentő keret nyílik meg a termelők számára.
2016-ban eddig összesen mintegy 120 000 hektárnyi mezőgazdasági területet érintett valamilyen természeti káresemény Magyarországon. Ebből 40 000 hektárnál nagyobb területen volt jégverés, valamint hasonló nagyságrendű a fagykár is.
Nem lehet nem észrevenni azt, hogy a magyar agrárgazdaság 2010 óta növekvő pályára állt, amiben nem kis része volt annak, hogy a kormány rendszerszerűen igyekezett relatív „rendet tenni”, úgy, hogy a szektort a növekvő jövedelemtermelő képesség, a javuló likviditás és finanszírozhatóság jellemzi. Ebben a támogatások mellett oroszlánrésze van a fokozatosan – az ország teherbíró képességének megfelelő ütemezéssel – bevezetett áfa-csökkentéseknek is.
40 000 hektárnál nagyobb területen volt jégverés, valamint hasonló nagyságrendű a fagykár is
A következő gazdasági év már elstartolt
A repcevetésekkel, szinte észrevétlenül, elkezdődött időközben a 2017-es gazdasági év. Ez az ismét kedveltté vált olajos növény annak köszönheti vetésterületének növekedését, hogy a 2016-os aratási eredmények igen kedvezően alakultak, és az árak is igazodtak a termelők elvárásaihoz.
Természetesen a helyes vetésváltási gyakorlat is megköveteli, hogy a kalászos-kukorica folyamatos egymásutánisága megszakadjon, és legalább egy harmadik növény megtörje ezt a piac diktálta gyakorlatot. Lesz tehát repce, mégpedig remélhetőleg – az összegzések most folynak – meghaladja a 250 000 ha-t országosan a területe, ami örvendetes nagyságrend.
Ilyenkor jönnek elő szakmai berkekben azok a kérdések, amelyekre az elmúlt évtizedek megadták ugyan a választ, de változnak a körülmények és leginkább a hibridek kínálata. Ismét megoszlottak a vélemények a vetésidőt illetően, és a tapasztalat szerint egyre többen vetettek repcét szeptember első dekádjában, holott a szakirodalom augusztus utolsó harmadát javasolja. Talán a hibridek tulajdonságai és az éghajlatunk egyre jobban érzékelhető változása is oka ennek a gyakorlatnak.
Valóban elmaradtak az augusztus végén szokásos „kelesztő” esők, és a meleg kora őszi napok is zavartalan vetési körülményeket biztosítottak a repce vetése számára. Október második dekádja viszont már a kalászosok vetésének időszaka, és kíváncsian várja a szakma, hogy merre tendál majd a vetésterület nagysága. Elégedetlen kenyérgabona-termelők nyilatkozatai és véleményei sorjáznak a sajtóban sok helyen, akik arra panaszkodnak, hogy nincs ára a búzának. Hogy nem éri meg prémium búzát termelni, jóllehet az adottságok ezt követelnék meg? Furcsa egy helyzet ez, és a vetésterület valóban mintegy 10%-ot esett az elmúlt két évben. De vajon folytatódik-e ez a tendencia, és marad-e a vetésterület 1 millió ha, vagy ez alá megy? Javul-e az ellenőrzött, fémzárolt vetőmag felhasználási aránya, vagy marad 25% alatt, ami egyáltalán nem segíti a búzatermesztésünk megújulását. Nos, ezekre a nyitott kérdésekre is választ kapunk novemberben, amikorra elvetik az ország kenyerének valót…
