Akkor kezdjük komolyan venni a klímaváltozást, amikor már késé. A szabadtéri tüzek több mint fele a mezőgazdaságot érinti, több területet ér nagyobb kár, mint korábban…
Több terület égett le nagyobb kárt okozva
Idén fél év alatt kétszer annyi, összesen csaknem 10500 tűz keletkezett a szabadban, mint tavaly. Ennél is ijesztőbb, hogy a leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a tavalyinak. Az idei szabadtéri tüzek 54 százaléka a mezőgazdaságot érintette – erősítette meg a katasztrófavédelem. A tavalyi évhez képest lényegesen több az aratással összefüggő tűz, és a keletkezett károk mértéke is nagyobb. Idén júniusban 47 gabonatábla gyulladt ki, 338 hektár égett le. 2021-hez képest a gabonatáblákban keletkezett tüzek száma 571 százalékkal, a leégett gabonatáblák nagysága pedig harmincháromszorosával nőtt.
Naponta mennek oltani
Csak júniusban majdnem naponta riasztották égő tarlóhoz a tűzoltókat. 240 hektárnyi tarló égett le, ami 133 százalékkal több tarlótüzet és 173 százalékkal nagyobb területet jelent a tavalyi évhez képest. A kazlakat, boglyákat érintő tűz 44 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Öröm az ürömben, hogy eddig csak 10 mezőgazdasági munkagép (öt kombájn, három bálázó, egy traktor és egy pótkocsi) gyulladt ki, ami negyedével kevesebb, mint tavaly júniusban. A mezőgazdasági tüzek megelőzése érdekében az alábbiakat érdemes a gépeket folyamatosan ellenőrizni, tisztán tartani, és hordozható tűzoltókészülékeket vinni velük.
Magyarországon a legrosszabb a helyzet
Szomorú rekord, hogy Európa-szerte és nálunk is sosem látott mennyiségű erdőtűzzel kell küzdeni. A tüzek száma jóval meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot, idén eddig a július közepén „megszokott mennyiséghez” képest több mint háromszor annyi erdőtűz volt az Európai Unió területén. Eddig csaknem 350 ezer hektár égett le, és a prognózisok egybehangzóan azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évtizedben már nemcsak Európa középső és déli régióiban nőtt a tűzveszély, de északon is komolyan számolni kell ezzel a veszéllyel. A legrosszabb statisztikát Magyarország produkálja: a hőség és a szárazság miatt naponta átlagosan száz tűz keletkezik erdőkben, mezőkön, gabonatáblákon, némelyik több száz hektáron pusztít. Összességében a
Magyarországon a leégett terület nagysága tízszerese a tavalyinak.
Több lesz a tűz és a kár is
A tudományos kutatások kétséget sem hagynak afelől, hogy a klímaváltozás is hozzájárul a sok erdőtűzhöz. Emellett Európában a tüzek több mint 95 százalékát emberi tevékenység okozza. Ahhoz, hogy ebből rendkívüli tűzhelyzet legyen, három tényező kell: a magas hőmérséklet, a szárazság és a nagy szél. A helyzetet nehezíti, hogy a csapadék egyre inkább ritka kincs: ha esik is, nem áztató esők jönnek, hanem szélsőségesen nagy mennyiségek, amiket aztán hosszú száraz időszak követ. Így mind a mezőgazdasági, mind az erdőtüzek száma és az okozott gazdasági, ökológiai kár is nőni fog.
