Több nemzetközi, természetvédelmi szervezet, a gazdaságélénkítési és természetvédelmi szempontok figyelembevételével, közös jelentést és javaslatcsomagot dolgozott ki az Európai Bizottság (EB) részére a helyreállítási források felhasználásának újragondolása érdekében, hangsúlyos téma a biodiverzitás – olvasható a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) tájékoztatójában.
A biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása
Több nemzetközi partnerszervezettel közös jelentést és javaslatcsomagot dolgoztak ki az Európai Bizottság (EB) részére a gazdaságélénkítési és természetvédelmi szempontokat (a két szempont gyakorlatilag külön nem kezelhető) egyaránt figyelembe vevő intézkedések kialakítása érdekében.
Az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teljes, 672,5 milliárd eurós keretösszege 37 százalékának felhasználását kifejezetten a környezettudatos gazdasági átállásra, a többi között a biológiai sokféleség védelmére irányozták elő. A szervezet szerint ugyanakkor probléma, hogy a tagállamok a „zöld” helyreállítás alatt szinte kizárólag a klímavédelmi és például az árvízvédelmi szempontokat vették figyelembe, a biodiverzitás védelmét szinte teljes mértékben elhanyagolták.
A tagállamok többségénél a természetes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések hiányoznak a benyújtott tervekből az MTVSZ szerint. A kelet- és közép-európai országokban a biodiverzitásra szánt összegek nem érik el a teljes keret 1 százalékát.
Különösen fenyegetett Homokhátság – 44 milliárd forint
Magyarországnál az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) zöld forrásain belül a klímaváltozás által különösen fenyegetett Homokhátság vízpótlásának megoldása az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyre 44 milliárd forintos keretösszeget különítenének el.
Az MTVSZ szerint azonban a mintegy 10 ezer négyzetkilométer alapterületű, 800 ezer embernek otthont adó térség elsivatagosodását csak abban az esetben lehet kezelni, ha a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a vizek megtartására és fenntartható hasznosítására is gondolnak a tervezők. Így például a vízgazdálkodási szerveknek jogot biztosítanak arra, hogy figyelembe vehessék a vízvisszatartással kapcsolatos közérdeket, és elutasíthassák a vízzel elárasztott területek levezetésére irányuló kérelmeket.
A mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell
Az MTVSZ úgy látja, ennek ellentételezéseként a mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell, ha földjeiken vízvisszatartó vagy más környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak.
A szervezet szerint átfogó strukturális változásra van szükség: át kell térni a vízigényes, nagy biomasszát termelő kultúrákról az extenzív földhasználatra, például a gyepterületek hasznosítására és a legeltetésre.
A helyi önkormányzatoknak elővásárlási joggal kellene rendelkezniük a vízvisszatartásra és egyéb ökológiai célokra szolgáló területek megszerzése céljából, a Natura 2000 területeken pedig korlátozni kellene az öntözést. Emellett jelentősen kellene emelni a természetvédelmi célú projektek arányát a vízgazdálkodási beavatkozásokon belül.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc
