Oroszország számos szomszédos országból importál almát, de idén jóval nehezebb ellátnia a belpiacát. Korábbi beszállítói most más piacokon próbálkoznak: a román kaput nyitogatják az EU felé.
Az orosz piac beszűkült
Az orosz almaimport a 2014-es embargó bejelentését követően 700-800 ezer tonna körüli éves mennyiségre esett, amit a környező országokból igyekezett beszerezni. Az ország legnagyobb ellátója Moldova, de Szerbiából is sok alma érkezik. Törökország az utóbbi időben Azerbajdzsán rovására növelte a piaci részesedését. Az idei értékesítési szezonban 40 százalékkal kevesebb alma érkezhet a háborús agresszor piacára, az elemzők 480 ezer tonnára teszik. Az orosz piac kiszolgálása politikailag kínos és pénzügyileg nehézkes lett. Ennek következménye, hogy a moldávok, szerbek és törökök más piacokon lesznek aktívabbak.
Kontinensünk legnagyobb termelői
Az európai kontinens nagy almatermelői az elmúlt években az alábbi grafikon szerint alakultak. A legtekintélyesebb Lengyelország 2014 óta nem exportál közvetlenül Oroszországba, helyette a fehérorosz vevőket választja, és gyakran túlterheli az EU belpiacát. Különösen, ha Belarusszia sem fogadja az almaszállítmányait.
Nagy beszállítók keresik piacukat
Törökországot mindenképpen emeljük ki, mivel az európai kontinens második legnagyobb termelője, és az EU számára fontos piacokon is jelen van. Tavaly a tavaszi fagy ellenére 4,3 millió tonna(!) almát takarítottak be. Az export is rekord mennyiséget érhet el, 385 ezer tonnára becsülik. Mint említettük, az orosz piacon is aktívak, de az elmúlt két évben elsősorban az indiai és a közel-keleti piacokra koncentráltak, ebbe az irányba 80 százalékkal növelték a kiszállításaikat. Az orosz piacot érintő szankciók miatt most az ide szánt mennyiséget máshol kell elhelyezniük – reméljük, maradnak a keleti iránynál. Az országban egyébként idén újabb ültetvényeket telepítettek.
Szerbia a fenti grafikon szerint „kis pontnak” számít a térképen, de az elmúlt 10 évben az almái 90 százaléka Oroszországban landolt, meghatározó beszállító azon a piacon. Így most nagy bajban van. A szállítási költségek miatt nyilván a közvetlen környezetében keres elsőként támadási pontokat, az egyik ilyen lehetséges piac Románia.
Moldovával ugyanez a helyzet: 90 százalékban az orosz piacra szállított eddig. Tavaly ők is rekordtermést szüreteltek, 650 ezer tonnát. Elsődleges célpontjuk szintén Románia, innen aztán sokfelé tovább utazhat a termék.
Tolongás Európában
Ami az EU saját termelését és exportját illeti, az stagnál. 2021/22-ben szinte ugyanannyi alma termett, mint egy évvel korábban, 11,9 millió tonna. Az olaszországi és franciaországi veszteséget ellensúlyozta Lengyelország, Spanyolország és Magyarország nagyobb termése. Az értékesítési szezon végére az export is közel változatlan lesz: 1 millió tonnára becsülik az elemzők, miközben az import 335 ezer tonnára nőhet, elsősorban a Chiléből érkező több szállítmány miatt.
Az EU belpiacán legutóbb a Fehéroroszországból kiszoruló lengyel alma okozott lejtmenetet az árakban. Az idei termést eddig nem érték komolyabb károk, a belpiac telítettnek ígérkezik. Mivel az unió határain is nagy termelők sorakoznak, az alma a legolcsóbb gyümölcs marad az európai fogyasztók számára. Ez a termelői oldalon azt jelenti, hogy nem sok esélyük van a költségnövekedések érvényesítésére.
Ez a cikk is érdekelheti a témában: Szerkezetátalakítás és lemorzsolódás az almaágazatban.
