Egészségvédelem a mezőgazdaságban

E sorozat célja megismertetni az olvasót a mezőgazdasági munka során feltárt környezeti és egészségi kockázatokkal, a lakosság és a munkavállalók egészségvédelmének kérdéseivel.

 

Az ember életfeltételeinek biztosítása és folytonos javítása során, bár nem szándékosan, de újabb és újabb, az egészségét károsító kockázatokat teremt. Érthető ezért, hogy a fizikai, a pszichés, mentális, társadalmi vagy szociális és környezeti jólléte e kockázatok felismerésétől és eredményes kezelésétől függ. Például az alultápláltság, az éhezés súlyos, esetenként halálos kimenetelű egészségkárosodás okozója.

Ez utóbbi kockázatok kezelésére a termelő ember bevezette a kémiai növényvédelmet és talajjavítást. Ezáltal megvédi, illetve fokozza a haszonnövények terméshozamát, így csökkenhet az alultápláltság és az éhhalál mértéke, ugyanakkor megnöveli a kémiai kóroki tényezők okozta egészségkárosodás és a környezetszennyezés kockázatát.

A mezőgazdaság kemizálásának gyors és egyre fokozódó növekedése a népegészségügy elé azt a bonyolult feladatot tűzte, hogy a peszticideknek a környezetünkre és az emberre gyakorolt hatását minél alaposabban megismerje. Olyan normatívákat kellett kidolgozni, amelyek mellett a növényvédő szerek a növénykultúrákban optimális hatást fejtenek ki, ugyanakkor az ember és környezete számára még nem jelentenek veszélyt.

A peszticidek környezetszennyező hatása több tényezőtől függ, így az adott készítmény fizikai, kémiai és méregtani tulajdonságaitól, de ezen túlmenően ezt a környezeti tényezők variációi és egymásra hatása is befolyásolja.

A kemizációs műveletek során nagy mennyiségben alkalmazott peszticidek sajátos kettős arculattal rendelkeznek, ugyanis a felhasználásukból nemcsak rendkívüli előnyök, de komoly hátrányok is származhatnak.

Az egészségügyben például, a fertőző betegségeket terjesztő ízeltlábú vektorok elleni küzdelemben a peszticidek döntően segítették a milliókat érintő nagy járványok felszámolását, vagy legalábbis a megbetegedési szintek jelentős csökkentését.

 

 

A mezőgazdaságban a különféle kártevők elleni védekezésben jelenleg is a peszticidek felhasználása az elsődleges.

A múlt század hatvanas éveiben számos adatot gyűjtöttek a peszticidek környezetet károsító hatásairól. Nagyon sok kár származott ugyanis abból, hogy e szereket válogatás nélkül, kontrollálatlanul és szükségtelenül használták. Alkalmazásukkor ezek az anyagok a környező levegőbe juthatnak, a talajba kerülhetnek, a csapadékkal a vízgyűjtőkbe sodródhatnak, a talajvízbe szivároghatnak. Ily módon az embert és a hasznos élő szervezeteket különféle jellegű mérgeződési veszéllyel fenyegethetik.

A peszticidek a levegőbe – hacsak rövid időre is – főleg permetezéssel jutnak. A nagy átmérőjű szemcséket kijuttató készülékek alkalmazása esetén vagy hamar elérik a célt, vagy kis távolságon belül a talajra hullanak. A kisebb átmérőjű permetrészecskék vagy aeroszolok már hosszabb ideig a levegőben maradhatnak. Így hosszan lebegő, igen kis részecskék maradnak hátra.

Levegőbe kerülhetnek peszticidek raktári készletek vagy hulladékok párolgása során is. A gyártás folyamán keletkező füst ugyancsak sok peszticidet vihet magával. Az erős porviharokat létrehozó szelek pedig a talajban lévő peszticidmaradékot is felkavarhatják és továbbvihetik. Végül nem elhanyagolható levegőbe jutási lehetőség a peszticiddel szennyezett anyagok elégetése.

A levegőben lebegő részecskék sorsa általában a gyors oxidáció. A tovasodródó peszticidek elsősorban belégzés útján okozhatnak elváltozásokat. Ismert az a tény, hogy inhalációval a szervezetbe jutó mérgező anyag veszélyesebb, mint az emésztőrendszerbe vagy a bőrre kerülő, mert a tüdőből a felszívódás gyorsabb és teljesebb.

Eszerint fontos feladat az egészség védelmében egyrészt a peszticideket termelő és felhasználó dolgozók közvetlen környezetének kockázatelemzése és a szennyezésmentes munkahely biztosítása, másrészt a környezeti elemek (levegő, vizek, élővilág) védelmében a szennyező- (kontamináló) források felderítése.

 

SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF NY. MEGYEI TISZTIFŐORVOS-HELYETTES, EGYETEMI DOCENS

egészségkárosodás egészségügy egészségvédelem környezeti és egészségi kockázatok mezőgazdaság