A növényeket érő hatások lehetnek abiotikusak vagy biotikusak, eredhetnek a természeti környezetből, és lehetnek antropogének, emberi behatások is.
A növényi stressz kutatói megállapították, hogy a növényekre ható extrém körülmények – úgymint a fagy, a magas vagy alacsony hőmérséklet, a szárazság, a kórokozók, a toxikus nehézfémek stb. – elől a növények helyhez kötöttségük révén nem tudnak elmenekülni. Így ezek stresszállapotot idéznek elő, erősen korlátozzák a növények fejlődését, növekedését, szaporodásukat, és csökkentik a terméshozamot. Ezért feltétlenül szükséges a növények ellenálló képességének megismerése és javítása a mezőgazdasági növények termőképességének fokozása szempontjából (Lichtenthaler 1996, Szigeti, 2013a). A környezeti tényezők szélsőségei a kultúrnövényekben évről évre rendkívül nagy károkat okoznak.
Az abiotikus stresszorok – mint például a klímaváltozás okozta káros hatások (aszály, jégeső, viharok stb.), a talaj tápelemhiányos mivolta és a gyenge talajélet – a maximális terméshozamhoz képest a kukorica esetében több mint 60%-os, búzában több mint 80%-os kiesést is okozhatnak, s más termesztett növények termésveszteségének is elsődleges okozói. De a biotikus stresszorok – mint például a kórokozók, rovarok, gyomok – hatása is jelentős, a kártétel egyes esetekben elérheti a 30–40%-ot is (Wang et al., 2003).
A stressz
Mit értünk a biológiában stressz alatt? A biológiai stressz fogalmának a szakirodalomban két, meglehetősen eltérő értelmezése van. Az egyik szerint a stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a szervezet a specifikus reakciója mindenfajta megterheléssel szemben, míg a másik a szervezet állapotának megváltozását okozó extrém környezeti tényezőket jelenti, melyeket stresszornak, stressztényezőnek is neveznek (Selye, 1973). A növényi stressz fogalmának meghatározása a szakirodalomban is igen eltérő, talán a legelfogadottabb a következő: a stressz a növény állapota külső kényszer hatása alatt (ami lehet bármilyen kedvezőtlen körülmény vagy a növényre ható anyag). A növény válaszol erre a hatásra, és ez egészen addig tart, amíg károsodás nem következik be. A növény akár hosszan tartó stresszválasz körülményei közepette is képes növekedni, fejlődni. Ha azonban a külső hatás olyan erős, amit a növény már nem tud kivédeni, akkor károsodás, sőt pusztulás is bekövetkezik. Vagyis a növény az őt érő kedvezőtlen hatásokat egy ideig képes különböző eszközökkel kivédeni és az egyensúlyi állapotra törekedni, de ha ez viszonylag hosszan tart, és a tűréshatárt átlépi, károsodáshoz vezethet a stressz.
A mezőgazdaságban igen fontos feladat a növényállomány megfelelő támogatása, hogy az a stresszhatásokra sikeres válaszokat tudjon adni, és a terméseredmények ennek függvényében ne csökkenjenek. A klímaváltozás káros hatásai közé tartozik a szélsőséges csapadékeloszlás, a túlzottan magas vagy alacsony hőmérséklet stb. Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni, annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a káros behatásokkal szemben. Erre kiválóan alkalmas a BIOFIL Alga mikrobiológiai készítmény, mely összetételét tekintve kétféle mikroalgából és háromféle baktériumból áll. Az algakoncentráció kimagaslóan magas a termékben. Az algának pedig köztudottan sok jótékony hatása van: baktériumokkal együtt képes a növénnyel kisebb-nagyobb mértékben szimbiózist létesíteni, és segíteni annak életfolyamatait. Kitüntetett szerepe van a stresszválaszokban és abban is, hogy a káros hatás után minél előbb, viszonylag rövid idő alatt visszanyerjék egészséges állapotukat a növények.
Célszerű a növényeket lombon keresztül kezelni, annak érdekében, hogy ellenállóbbak legyenek a káros behatásokkal szemben
A következő esetekben feltétlenül javasoljuk a BIOFIL Alga használatát: káros gyomirtószer-hatást megsínylett növényállományra, jégverés után, hideg- vagy aszálystressz esetén. De virágzás előtt is minden növénykultúrában ajánlatos alkalmazni állományban a BIOFIL Algát, hiszen növényélettani szempontból ez a legfontosabb szakasz, amely nagyban befolyásolja a későbbi termésátlagot.
Forrás: SZIGETI Z. (2018): A növényi stresszel kapcsolatos felfogásunk változásai
SZERZŐ: DR. PÉNZES ÉVA • TERRAGRO KFT.
