Az utóbbi években a tavasz Európa északi államaiban köszönt be hamarabb, ami elég baj a délebbi országok termelőinek: nem tudják érvényesíteni a földrajzi előnyünket, és az északi termést megelőzve a piacra lépni. A jelenség a hazai epret és spárgát is érzékenyen érinti.
Egy hét után beszakadt a piac
Már írtunk róla, hogy idén Európa középső és déli államaiban később indult meg a spárgaszezon, míg az északiakban korábban. „1998 óta termesztek spárgát, eddig április 10-ig mindig elkezdődött a szedés. Májusi kezdésre még soha nem volt példa” – közli Gyömbér Péter a Mezőhírrel. aki mintegy 20 hektáron, a spárgatermesztés hazai fellegvárában, Ásotthalmon termeli a sípokat.
Így folytatja: „Eddig mindig áprilisban folyt be a legtöbb bevétel, most viszont úgy megcsúsztunk az értékesítéssel, hogy összeértünk a német belső kínálattal. Némi előnyt még mindig adott volna nekünk, hogy a magyar spárga picivel olcsóbb, csakhogy a hideg tavasz miatt még a görög és a spanyol dömping sem csengett le ekkorra. Továbbá érezhetően nyomja piacot az orosz piacról kiszorult török kínálat is.” A háború másik hatása, hogy a korábban pénzes piacokon is, így például Skandináviában, érezhetően csökkent az emberek vásárlóereje.
A Gyömbér-tanyán egy hét után már érezték, hogy „beszakad a piac”. Május elején még 10 eurót adtak a bécsi nagybanin egy kiló fehér spárgáért, de május 10-én már csak 5 eurót ért a portéka. A Budapesti Nagybanin május elején 2000 forintért lehetett eladni a terméket, egy héttel később már csak 1400 forintért. „Az lenne jó, ha a föld mellett adnának 1400 forintot érte, akkor akár 2000 forintos órabért is tudnék fizetni a szedőmunkásoknak” – mondja az ásotthalmi gazdálkodó. A valóság az, hogy most átlagban 400-600 forint kerül a termelő zsebébe, ő pedig 1500 forintos órabérrel és szállással próbálja megtartani a dolgozóit. Évek óta szegény ukrán emberek érkeznek a spárgakampányra, mást nem találni erre a hajlongós, háromhónapos idénymunkára.
Az utószezon még jó lehet
A spárga árdinamikája egy szezonon belül hasonlít az eperéhez. A magas indítást követően erősen lecsökken, majd júniusban ismét akad két hét, amikor már nagyon kicsi a minőségi kínálat a piacon. Ekkor azok, akiknek még ilyenkor is van árujuk, ismét jól tudnak keresni vele – tudjuk meg Gyömbér Pétertől, aki most is az utószezonban bízik. A májusi forgalom sajnos várakozáson aluli volt, már megrendelt kamionokat is lemondtak a német partnerek. Az AKI elemzése szerint az összecsúszó kínálat miatt az idei spárgák Németországban is 23-25 százalékkal voltak olcsóbbak a tavalyinál.
Magyarországon 1400–1550 hektárról 5,6–6,7 ezer tonna spárgát takarítottak be az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió spárgatermelése 315,4 ezer tonna volt 2021-ben, amelynek mintegy 40 százalékát Németország (119 ezer tonna) adta, majd Spanyolország (62 ezer tonna) következett a sorban. A magyarországi spárga legnagyobb vásárlói Németország (1,09 ezer tonna), Svájc (537 tonna), Svédország (245 tonna) és Finnország (221 tonna) volt 2021-ben.
Lásd még videónkat a témában: https://youtu.be/0nnh4JACmpU
