Rendkívüli érdeklődés mellett, nagy sikerrel zárult az Agrofil-SZMI Kft. által február elején megrendezett AgroFIELD 4.0 konferencia, amely fő célként jelölte meg a precíziós gazdálkodásban felhalmozott tudás és tapasztalat köztudatba való bevezetését.
Digitalizáció – a lehetőségek tárháza az agráriumban
Az AgroFIELD konferencián közel 150 vendég vett részt, akik betekintést nyerhettek az AgroFil közel egy évtizede tartó ez irányú kutatásfejlesztési munkájába. A konferencián 13, országszerte elismert szakember tartott rendkívül színvonalas előadást.
A magyar mezőgazdaságnak a sikere érdekében alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó feltételekhez, amelynek elengedhetetlen feltétele a digitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások, a precíziós gazdálkodás átvétele és minél szélesebb körű alkalmazása az agráriumban, mondta dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében.
Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy a számítógép-vezérelt mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal, s minél gazdaságosabban, jobb minőségben termelhessenek.
Dr. Nagy István a minisztérium államtitkára nyitotta meg a konferenciát
Dr. Nagy István arról is szólt, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja. Döntő jelentőségű, hogy a rendelkezésre álló forrásokat a gazdálkodók hasznos, a versenyképesség és a hatékonyság növelését szolgáló célokra költsék.
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amit a lehetőségek tárházának nevezett az agráriumban, valamint felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.
Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatója arról beszélt köszöntőjében, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak, így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások találhatók ezen a területen. A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot, ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra van szükség, valamint a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programok is elengedhetetlenek.
AgroFIELD program –„azoknak, akik előnyben részesítik a valós hasznot a virtuális helyett”
Az AgroFIELD Programot az idő és az elvégzett sok kísérleti munka alkotta meg. A történet 10-15 évvel ezelőtt kezdődött. Nem volt ilyen „szép neve” és ilyen határozott karaktere, de nem is ez volt a problémája, hanem az, hogy az akkori technológiai lehetőségeket és korát is megelőzte – foglalta össze a kezdeteket Lajos Mihály szervező, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezető igazgatója, talajtani és növényvédelmi szakmérnök. Ma már a technológiai lehetőségek adottak, a precíziós gazdálkodás időszerűségéről folyó vita létezik, de eldőlt. Filozofálhatunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás a múlt, a jelen vagy esetleg a jövő, de itt van; óriási hiányossága, hogy az agronómiai fejlesztés, kísérletezés nem tartott lépést a technika fejlődésével, tette hozzá a cégvezető.
A termelők jelenleg úgy érezhetik magukat ebben a „technikai csodában”, mint a sűrű ködben. Olyan, mint egy bivalyerős sportautóban az autópályán, ahol a felelősség és a kormány a mi kezünkben van, de a gázt más nyomja, fék pedig nincs. Józan állapotban, minden befolyásoltság nélkül ez a rettegés csúcsa, horror. „Betépve” óriási élvezet, de életveszélyes, az élettel össze nem egyeztethető, tette hozzá a szakember.
Lajos Mihály és Lajos Katalin, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetői
Az AgroFIELD program egyszerre „detoxikál”, kijózanít, és igyekszik eloszlatni a ködöt. Segít józanul célba érni. A program alapja a technika, a kísérletezés, a tanácsadás, az oktatás és a partnerség olyan keveréke, ami csak az Agrofilnél létezik: a tömegtermékekkel szemben minőséget, valódi tapasztalatokat és tudást kínál. Mért paraméterek mentén nyújt megoldásokat azoknak, akik megszabadultak függőségüktől, képesek és akarnak a jövőre nézve tisztán látni.
Az AgroFIELD programot nem tömegterméknek tervezték, hangsúlyozta Lajos Mihály. Azoknak ajánlják, akik a mérsékelt, józan tempó hívei, és előnyben részesítik az organikus fejlődést a féktelen rohanás helyett. Minőséget a dömping helyett, VALÓS HASZNOT a virtuális helyett.
Küszöbön a mobiltechnológia ötödik generációja
– Az Ericsson, a digitalizáció egyik élharcosa több mint 140 éve van jelen a telekommunikációban. Azóta azon dolgozunk, hogy először vezetékesen, később mobilon minél több otthont, felhasználót és az utóbbi időben már tárgyakat, eszközöket, dolgokat is összekapcsolhassunk – mondta az AgroFIELD 4.0 konferencián Éry Gábor, az Ericsson Magyarország elnöke.
Éry Gábor, az Ericsson Magyarország elnöke
A mobiltechnológia eddig négyszer váltott generációt és most küszöbön áll az ötödik generáció bevezetése is, hangsúlyozta a szakember. Az ipari forradalom óta megfigyelhető a technológiák trendszerű változása. Először csak lassan indulnak el – egymástól sokszor távol – a fejlesztések, majd amikor elérik a kritikus tömeget, robbanásszerű fejlődés és változások állnak be: ezt látjuk most a digitalizációnál. Túljutottunk az infexiós ponton, az egyes iparágakban robbanásszerű változások zajlanak, amik a mezőgazdaságot is érinteni fogják. Ezt a jelenséget hívjuk összefoglalóan Ipar 4.0-nak – tette hozzá Éry Gábor.
Mi köze a tyúknak a tojáshoz?
Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? – tette fel a kérdést a konferencián Kiss Ulrich SJ, jezsuita szerzetes, közgazdász, egykori marketingvezető. 2050-ben – ez az „Accelerando kor” időtávlata – az iskolás gyerek értetlenül válaszolja:
– A jövőkutatók szerint a fogyasztásra kerülő tojás – ha még annak nevezhetjük – minden állati közreműködés nélkül kerül asztalunkra, mondta Kiss Ulrich. A jövőkutatók szerint a táplálkozási szokásainkat drámai módon át kell állítani. Ez nem profitéhes vállalkozók rideg számításainak eredménye, hanem az úgynevezett élelmiszer-biztonság alapkövetelménye.
Kiss Ulrich SJ, jezsuita szerzetes, közgazdász, egykori marketingvezető
A háztáji – ami az ötvenes években lehetővé tette az akkor még zömében mezőgazdaságból élő közép-kelet európai lakosság túlélését a szocialista hiánygazdaságban – a közeljövőben romantikus piaci réssé, statisztikailag jelentéktelen, de szociálisan fontos részpiaccá válik, a prémium szegmensben: luxus lesz, ha lesz, tette hozzá Kiss Ulrich.
A talajszkennelés talajtani alapjai Prof. Dr. Schmidt Rezső egyetemi tanár előadásában arra kereste a választ, hogy milyen segítséget nyújthatnak a talajszkennelés lévén nyerhető információk a növénytermesztési technológiai feladatainak megoldásában.
Tesszük ezt olyan módon, hogy összehasonlítjuk a hagyományos talajvizsgálatok révén nyerhető ismereteket, azok talajtani hátterét az új technológia kínálta lehetőségekkel. Megkísérlünk egy, az előnyöket és a hiányosságokat összefoglaló mérleget felállítani, amely egyúttal kirajzolja a további kutatás, fejlesztés és előrehaladás irányát, mivel nem kétséges, hogy egy olyan technológiáról van szó, ami minden bizonnyal helyet követel magának a jövő (és a jelen) precíziós gazdálkodási technológiái között – tette hozzá Schmidt Rezső.
A harmadik generációs talajszkennerek működési alapjai
A precíziós gazdálkodás egyik alappillére, hogy a területeket nem homogén egységként kezeljük, hanem kisebb részekre osztva optimalizáljuk a talajművelést, illetve maximalizáljuk a hozamot. A talajszkennerek segítségével több információt kapunk a területek homogenitásáról, aminek hátterében a geofizika alapjai állnak, mondta Pupos Judit fejlesztőmérnök, geofizikus, a Geoprospectors GmbH munkatársa.
Prof.DR. Schmidt Rezső egyeti tanár, a „Talajszkennelés talajtani alapjai” címmel tartott előadást
A Geoprospectors GmbH által fejlesztett Top Soil Mapper a mágneses indukció lévén a talaj vezetőképességét méri. Az adatok feldolgozását követően további információt kapunk a talaj minőségi és szerkezeti tulajdonságairól, mint például a relatív víztartalmáról és a tömörödöttség mélységéről.
A változó mélységű talajművelés gyakorlata Európában
A helyspecifikus gazdálkodás alapja a talaj változatosságából adódó termőhelyi tulajdonságokhoz való alkalmazkodás. Mind a horizontális, mind a vertikális irányban kiterjedő heterogenitás mérésére lehetőségünk adódik precíziós műszerekkel – mondta Katona András, az AgroFIELD programvezetője. A függőleges irányban változatosságot mutató, tömörödött talajrétegek felszíntől mért elhelyezkedését talajszkenner segítségével állapítjuk meg. A mérést követően agronómiai szempontokat figyelembe véve előírási térképet készítünk a változó mélységű talajművelés végrehajtásához. A technológia műszaki háttere lehetőséget biztosít számunkra a növénytermesztést károsan befolyásoló tömörödött talajrétegek célzott lazítására. Ezt a talajművelési megoldást más precíziós gazdálkodási alkalmazásokkal kombinálva egy környezetkímélő és költséghatékony gazdálkodási formát alakíthatunk ki. Vélt információk helyett mért adatokra alapozva, valós hasznot állíthatunk elő gazdálkodásunkkal, tette hozzá a szakember.
A precíziós gazdálkodás gyakorlata, buktatói és előnyei
A precíziós mezőgazdasági technológia, a gépesítés és agrárinformatika fejlesztése jelentős előrehaladáson ment keresztül az elmúlt években. A fejlesztésekkel, új technológiai lehetőségekkel az üzemi gazdálkodás folytatása mellett nehéz lépést tartani – mondta Dr. Kukorelli Gábor, a Széchenyi István Egyetem tangazdaság-vezetője. Az előadás során saját tapasztalatok, valamint összegyűjtött ismeretanyag alapján iránymutatást keresett arra, hogyan lehet a technológiai elemeket beépíteni, és a gazdálkodás hasznára fordítani az üzemi termelésben. Az előadásban a közvetlen és közvetett előnyök, valamint a nehézségek is megemlítésre kerültek abból a célból, hogy az elhangzottak a gazdálkodók további munkáját, technológiai fejlesztésüket segítse.
Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági Igazgatója
Mennyire pontosak a gyűjtött adatok, s így hogyan segítik vagy teszik pontatlanná a döntéshozást? – kérdezte a konferencia résztvevőitől dr. Csiba Mátyás családi gazdálkodó előadása elején. Mint mondta, termelői szemszögből nézve keresi a megoldást, a lehetőségeket, valamint az előnyöket és buktatókat, mivel minden rendszer csak olyan gyors és hatékony, mint a leglassabb, leggyengébb eleme.
Dr. Csiba Mátyás családi gazdálkodó
AgroFIELD precíziós gazdálkodási kísérletek
A tőszám kísérletek és a változó tőszámú vetési kísérletek megalapozó információi a további ilyen irányú szolgáltatásoknak és szolgáltatás-fejlesztésnek, mondta a konferencián Boda Zoltán, az Agrofil-SZMI Kft. tápanyag-gazdálkodási igazgatója. A 2017-es év változatos időjárása lehetőséget teremtett két évjárat (aszályos és normál) tőszám tesztelésére is az eltérő régiókban. Ebből adódóan – a tavalyi évtől eltérően – az alkalmas tőszámintervallumuk sokkal szélesebb tesztelése volt indokolt amellett, hogy az ökorégiókon belül a kísérletekben a szűkebb intervallumok is elegendőnek bizonyultak. A kísérletek is rámutatnak arra, hogy a hasznos precíziós gazdálkodás érdekében több helyspecifikus elem jó arányú, együttes, helyre szabott használatában célszerű gondolkodni – tette hozzá Boda Zoltán. A rendkívül jó hangulatú konferenciát pódiumbeszélgetés zárta.
Boda Zoltán, az Agrofi-SZMI Kft. tápanyaggazdálkodási igazgatója
SZERZŐ: CS ZS
