A jelen és a közeli jövő növénytermesztésében egyre nagyobb kihívásokkal és kockázatokkal kell szembenézni. Azt minden gazdálkodó tudja, hogy minden évjárat más, és nem lehet sablonokkal, megszokásból dolgozni, mert az nagyon nagy szerencsével hozhat csak elfogadható eredményt.
Állandóan alkalmazkodni kell elsősorban az időjárás okozta változásokhoz, állandóan korrigálni kell – hol kicsit, hol nagyon – az egyébként jól kidolgozott termesztéstechnológiai gyakorlatot. Változnak az agrotechnikai lehetőségek – akár néhány éven belül is –, ahogyan változnak a vegyszerhasználati előírások, a vegyszerek, és a termesztésben lévő fajták/hibridek listája is állandóan módosul. A termesztéstechnológiai változtatás a gazdálkodók szíve joga, ők általában a legjobb belátásuk szerint döntenek a jobbítás, a nagyobb nyereség elérése érdekében. Hogy mekkora felelősség és kockázatvállalás rejlik a változtatásokban, és ezt mégis milyen motiváló tényezők válthatják ki? – erről beszélgettünk Pájer Gyulával, a Recrea Kft. ügyvezetőjével a Tolna megyei Regölyben.
– Milyen gazdasági évet vár 2018-ban az eddigi előjelek és az évjáratok sajátos, ugyanakkor kiszámíthatatlan ismétlődése alapján?
– Ember legyen a talpán, aki már most megmondja, hogy milyen évet fogunk zárni 2018-ban. Vannak vágyaink: természetesen a magas, jó minőségű terméshozamok, amelyek elfogadható egységárral párosulhatnának. Számokkal leírva: 8 t/ha búza 55 000 Ft/t, 4,5 t/ha őszi káposztarepce 115 000 Ft/t, 10 t/ha őszi árpa 40 000 Ft/t, 4 t/ha HO napraforgó 110 000 Ft/t, illetve 10 t/ha kukorica 50 000 Ft/t áron. Ez egyelőre álom, de ha az időjárás besegít, akkor nálunk valóra is válhat. Nem elérhetetlen cél ez, hiszen volt már és lesz is még ekkora termés a regölyi határban, csak nem lehet ráérezni, hogy melyik évjáratban. Mindenesetre erre készülünk megfontoltan megválasztott haszonnövényeinkkel, a betanult és alkalmazott technológiával, és mondhatom, hogy a többi már nem rajtunk múlik.
Nem az a kérdés, hogy milyen erő- és munkagéppel dolgozzunk, hanem az, hogy milyen precízen és milyen minőségben
– Az önök gazdaságában hogyan készültek fel fejben, ill. már az őszi gyakorlat alapján az idei évre, mert gondolom, hogy a legjobb tudásukat bevetve valóban rekordtermést – vagy legalább is magas termésszinteket – szeretnének elérni?
– Természetesen mindenki már ősszel meg szeretné alapozni a jó termést, ahogyan mi is. Ennek egyes technológiai elemeit becsülettel elvégeztük. Megtörténtek az alapműtrágyázások, a talajmunkák, mondhatom, hogy időben és kellő alapossággal. Az őszi vetések is időben, jó minőségben földbe kerültek, aminek bizonyítéka volt az erőteljes egyöntetű kelés. A jó erőben lévő talajainkban a gabonák elbokrosodva, az őszi káposztarepce 6-8 levéllel a földön elterülve ment bele a télbe. Tudjuk, hogy az ősziek jó indulása fél siker, és úgy tűnik, a tél sem tépázta meg az állományokat, így a jó terméssel kapcsolatos reményeink tovább élnek.
– Voltak-e olyan gépberuházásaik – akár erőgép, akár munkagépek tekintetében – amelyek egyértelműen segíthetik, további növekedési pályára állíthatják a termelést?
– Természetesen azt már megtanultuk az évek során, hogy a technikai fejlődéssel lépést kell tartani, hiszen a kiszámíthatatlanná vált időjárási anomáliák erősen korlátozzák a munkák időbeni elvégzését. Kell tehát a vonóerő és kell a korszerű talajművelőgép is, hogy a munkák elvégzése időben történhessen. Erő- és munkagépek területén gazdaságunk – megítélésünk szerint és a mi talajviszonyainkra adaptálva – teljes egészében a legmodernebb gépekkel van ellátva. Ezek újítása, további korszerűsítése, cseréje folyamatosan történik, köszönhetően a sikeres, évről évre nyereséges gazdálkodásunknak. Már nem az a kérdés, hogy milyen erő- és munkagéppel dolgozzunk, hanem az, hogy milyen precízen és milyen minőségben.
– Próbálnak-e további technológiai változtatásokat bevezetni, esetleg a precíziós gazdálkodás felé elmozdulva, a termésszintek növelése érdekében?
– A precíziós gazdálkodást évente megújított formában és egyre magasabb szinten már 2012 óta végezzük. Először a tápanyagutánpótlás terén tettünk innovatív lépéseket. Rétegvonalas talajmintavétellel, hozamtérképpel és a növény igényeinek maximális figyelembevételével folyik már okszerűen a tápanyag visszapótlása, ami tapasztalataink alapján jól nyomon követhető az emelkedő termésszintekben.
A következő előrelépésnek számított az önjáró permetezők vásárlása, amely fejlesztés minőségi elmozdulást jelentett. A vegyszerezési ráfedések kiküszöbölése, a szabályozott vegyszer kijuttatás nem csak látványos és eredményes technológiai és költségtakarékossági előrelépést jelent, de fontos az élelmiszer-biztonság megteremtése felé vezető úton. Szintén forradalmi változásként éltük meg a szemenkénti vetésnél a táblán belüli differenciált tőszám bevezetését. Eddig sajnos ez kézi vezérléssel zajlott, de 2018-tól már előre programozva táblára, fajtára adaptálva történik.
Az idei évben induló fejlesztés lesz, amit örömmel említhetek, a gabonák és a repceállomány N-ellátottsága, ill. biomassza mennyisége alapján történő fejtrágyázás. A tavalyi évben tartottuk meg a próbaüzemet, nagyon jó tapasztalatokkal, így idén megvásároltuk ezt a rendszert. Ezektől az előremutató technológiai változtatásoktól reméljük a termésszintek emelkedését és stabilizálódását az elkövetkező időszakban.
A napi munkához elengedhetetlen a minél pontosabb időjárási előjelzés, legtöbbször ez alapján tervezzük a munkafolyamatokat
– Mennyire hisz az időjárási, évjárati előrejelzésekben, esetleg a kedvcsináló vagy éppen lehangoló jóslatokban?
– Az időjárási előrejelzéseknél a következő 3 napos prognózisban hiszek – vagy inkább bízom –, a távolabbi előrejelzések esetében az tapasztalatom, hogy bármi lehetséges. Az összes többi, havi, éves előrejelzés – megítélésem szerint – csak találgatás, vagy statisztikai adatokra épülő feltételezés, ezért különösebben nem érdekelnek. Természetesen a napi munkához elengedhetetlen a minél pontosabb előrejelzés, legtöbbször ez alapján tervezzük a munkafolyamatokat. Hosszabb távra pedig nem érdemes tervezni, mert óriási logisztikai zavar és persze sok felesleges költség állhat elő.
– Konkrét változtatásokat tettek-e a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére, egyáltalán gondoltak-e szélsőséges anomáliákra az idei évben is?
– Sajnos a klímaváltozásra – ami valós probléma – mi nem sok befolyással bírunk. Próbáljuk azokat a technológiákat alkalmazni, amelyek a szélsőséges anomáliák által okozott károkat enyhíthetik, ilyen pl. a forgatás nélküli mulcsos talajművelés. A mulcs nem engedi elfolyni a csapadékot, míg szárazságban nem engedi elpárologni a talajból a nedvességet. Hogy szélsőséges lesz-e az időjárás idén? Nagy valószínűséggel igen. Hirtelen nagy mennyiségű csapadék, jégverés, aszály… bármi lehet, de erre tevőlegesen felkészülni aligha lehet. A gazdálkodás nagyon súlyozottan költséggazdálkodás is, ami nem tesz lehetővé felesleges intézkedéseket, csak ami okvetlenül indokolt, és ezt minden gazdaságban másként ítélik meg, másként döntenek.
Az előremutató technológiai változtatásoktól reméljük a termésszintek emelkedését és stabilizálódását
– Az elmúlt évek szerény piaci árai és kedvezőtlen mozgásai ellenére számít-e kedvező változásokra, ami az eredményességet növelheti?
– Úgy tűnik, hogy a piaci árak alacsonyan vannak, és szomorúságunkra, maradnak is. Kétlem, hogy itt kedvező fordulat fog beállni ezzel kapcsolatban, ugyanis a világpiaci trendekből erre lehet következtetni.
Ami számunkra nagyon nyugtalanító, hogy tőlünk keletre nagyon nagy potenciál van a mezőgazdaságban, és ezt kezdik is újdonsült versenytársaink egyre jobban és látványosabban kihasználni. A jó minőségű és nagy kiterjedésű földeken a mennyiségi termelés terén egyre inkább meghatározóak a piacon. A domináns elem a mennyiség – amiből az alacsonyabb kínálati ár is következik–, s amivel a magyar gabona vagy olajos növény nem tud versenyezni. Úgy gondolom, hogy csak minőségi áruval lehetünk versenyképesek, ezt kell megtermelni, és jó piacokat keresni hozzá.
– Mennyi szerepe van a gazdálkodás eredményességében a megérzéseknek, vagy a józan paraszti ésszel meghozott döntéseknek?
– Ez egy nehéz kérdés. Itt, a mezőgazdaságban minden utólag derül ki, és ebben a szakmában éppen ez a szép. Én 36 éve vagyok gyakorló gazdálkodó, de két egyforma év még nem volt. Tapasztalatom szerint a szerencsefaktor óriási szerepet játszik a munkánkban. Ha bejön a döntés, akkor jó volt a megérzés, ha nem, akkor baj van. A józan paraszti észre mindig szükség volt és van, higgadtan, körültekintően, mindig előre tekintve kell meghozni a döntéseinket, ahogyan az élet egyéb területein is…
SZERZŐ:
NAGY ZOLTÁN
