A járvány alatt felértékelődött az élelmiszer-termelés és ennek minden eszköze, beleértve a földet is. A KSH adatai szerint tavaly az éves infláció mindössze 3,3 százalék volt, ehhez képest a szántók bérleti díja 7,3 százalékkal, az ára pedig 8,7 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságra ömlő válságtámogatások és pályázati pénzek szintén áremelő hatással bírnak.
Lendületet vettek a földárak és bérleti díjak (fotó: Horizont Média)
Kelet-Európa földjei rohamosan drágulnak
Nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. Míg Észtországban 4 ezer euró/hektár (1,44 millió Ft/ha), addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár (25,2 millió Ft/ha) volt a szántók átlagos értéke 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.
Tavaly ismét lendületet vett az áremelkedés
2020-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 11, majd 5,4%-os növekedése után – átlagosan 8,2%-kal haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó ára 8,7%-kal emelkedett, így egy hektár átlagára 1,7 millió forint volt. Hajdú-Biharban akadtak olyan hektárok, amik csaknem 4,5 millió forintért cseréltek gazdát. Két másik megyében találunk még kiugró árakat: Pest és Békés megyében 3 milliót is adtak egyes hektárokért.
Forrás: Termőföldárak és bérleti díjak, 2020., KSH
A legnagyobb mértékben, 13%-kal, a gyümölcsösök ára nőtt 2019-hez képest. A gyep 12, az erdő 6,5%-kal drágult. A szőlőterületek ára az előző évi csökkenés után 2020-ban átlagosan 4,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és továbbra is ez volt a legdrágább, 2,4 millió forint, míg a gyümölcsösterületekért átlagosan 2,2 millió forintot kellett fizetni hektáronként.
Az értékesített terület nagyságát tekintve minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4500 hektár). Erdőből és gyepből Somogy megyében (1300 ha), gyümölcsösből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt a legtöbb gazdát (700 hektár).
A bérleti díjak mérsékeltebben nőnek
A tavalyi Agrárcenzus adatai szerint a mező- és erdőgazdasági területek 40%-át bérleményként művelik a gazdák. Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%). A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők.
A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban, a növekedés üteme viszont az erdő kivételével minden művelési ágban lassult. A szántók éves bérleti díja – az előző évi 7,7%-os növekedés után – átlagosan 7,3%-kal volt magasabb a 2019. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan. Hajdú- Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Tolnában viszont a legolcsóbb bérlemény is 85 ezer forintnál kezdődik.
Forrás: Termőföldárak és bérleti díjak, 2020., KSH
Ez is érdekelheti a témában: Ezer hektárt vásárol fel egy befektető napelemparknak.
