A növények a vegetáció során a szemtermés mellett jelentős mennyiségű zöldtömeget állítanak elő, aminek nyersanyagai a víz, a talajból felvett tápelemek és a levegőből megkötött széndioxid.
Az érés során a víz nagy része elpárolog, a levelek és a szár megszárad. A felvett tápelemek és a megkötött széndioxid szerves növényi maradék (ún. biomassza-trágya) formájában visszamarad a területen, és csupán a gazda döntésén múlik, hogy mi lesz belőle. Milyen tömegű biomassza-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen?
- 6 tonna búza szemtermés mellett kb. 8-10 tonna
- 10 tonna kukorica szemtermés mellett kb. 12-15 tonna
- 3,5 tonna napraforgó szemtermés mellett kb. 13-16 tonna (Tóth, Z. 2012)
Ennek a nagy tömegű nyersanyagnak a feldolgozását elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik. Ma már rendelkezésre állnak speciálisan tarlóbontás céljára kifejlesztett oltóanyagok. Segítségükkel az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek feltáródnak, és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz). A nehezen bomló, magas lignocellulóz és lignin tartalmú részek pedig a humifikáció évtizedekig tartó folyamatába kerülnek, és hosszútávon a talaj minőségét javítják (szerkezeti humusz).
Az AGRO.bio által kifejlesztett BactoFil® Cell-lel hatékonyan bontható a visszamaradó szármaradvány és alkalmazásával számos összetett pozitív hatás érhető el:
- Felszabadítja a tápanyagokat a szármaradványokból.
- Könnyebben művelhető, növényi maradványok nélküli, porózusabb talajt eredményez.
- Növényi növekedési hormont termel.
- A légkörből biztosítja a cellulózbontáshoz szükséges nitrogént, a pentozán hatás elkerüléséhez.
- Gátolja a polifág kórokozók (pl. fuzárium) szaporodását, csökkenti életterüket.
- 1 l/ha-os dózisa megkönnyíti a kijuttatást.
2017-ben a pécsi Talajbiológiai Laboratórium szakemberei vizsgálták két talajtípuson (csernozjom és homok) a tarlóbontás mértékének dinamikáját, azaz közel 40 héten keresztül mérték különböző növényi maradványok (búza, kukorica, napraforgó) tömegcsökkenését. A vizsgálat beigazolta, hogy ideális közeli állapotban az elhalt növényi részek a tarlóbontó kezelést követő 10 hónapon belül 80-100%-ban elbomlanak, így lehetővé válik, hogy tápanyag tartalmuk a talaj szerves anyag tartalmának növekedésében és a növények táplálásában hasznosuljon. (grafikonok)Az AGRO.bio Demo Farm Projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil® Cell tarlóbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz képest.
Gyakran előfordul, hogy négy éven belül két olajos növény is megtalálható a vetésforgóban, amelyek magukkal hordozzák a szklerotínia fertőzés gyakoribb kialakulásának veszélyét. A napraforgó és az őszi káposztarepce is fogékony az előbb említett kórokozóval szemben. A vetés előtt kijuttatott Trichoderma harzianum hasznos gombát tartalmazó TrichoMax mikrobiológiai készítmény biokontroll hatásával biztosítja a gyökérkörnyezet egészséges állapotát. Parazitálja a fertőzés forrását jelentő szkleróciumokat (lásd képek), ezért a későbbi gombaölő szeres állománykezelések hatékonysága is jobb lehet.
Mivel a kalászosokat sok esetben repce követi, érdemes már a nyári tarlóbontás során a BactoFil® Cell 1 l/ha dózisát 1 kg/ha TrichoMax mikrobiológiai készítménnyel kombinálni. A két készítmény a munkagépekre felszerelhető BactoFil® T-Jet kijuttató berendezéssel akár már a tarlóhántással egy menetben a tarlómaradványokra permetezve és a talajba dolgozva alkalmazható.
A főnövény aratása és a következő növény vetése közötti rövid idő alatt jó minőségű magágy készítése a tarlóbontás technológiájával sokkal eredményesebben végezhető el!
Szabó István
Kabai Gábor
AGRO.bio
