Tavalyhoz képest közelíti a háromszorosát a Pétisó és a kétszeresét a többi komplex műtrágya ára. De legalább kaphatók lennének! A helyzet csak romlani fog.
„Tavasz óta több mint kétszeresére drágult a 27%-os nitrogénműtrágya, de még csak nem is lehet kapni. Állítólag október közepétől lesz legközelebb.” „Úgy tudom, hogy van raktáron, de nem adják el.” „Kivárnak az értékesítéssel, talán a még magasabb árakban bíznak.” Ilyen híreket hallunk, bárkit is kérdezünk a kaotikussá vált műtrágyahelyzetről.
Brutális drágulás
A mezőgazdasági termékek 40-60 százalékos dráguláson mentek át tavaly ősz óta (kivéve állati termékek), a Pétisó ára viszont a két félszeresére emelkedett, és még nincs vége. Sötét felhőként lebeg az agrárium felett a munkaerőköltségek elszállása is. A minimálbér beígért, csaknem 20 százalékos növekedése akkor is nyomasztó, ha a munkáltatói terhek ismét csökkennek pár százalékkal. A többi input árában is emelkedés történt, ha nem is ekkora mértékben.
Elolvadó nyereség
Sokan – talán a forgalmazók is – a támogatásfizetési hullámra várnak. A területalapú és egyéb közvetlen támogatások 75 százalékát október 15-étől utalják a gazdálkodók számlájára. Szeptember 30-án 360,52 forintot ért egy euró. (A dátum kulcsfontosságú az uniós támogatások számításakor.) Tavaly szeptember végén még 364,65 forinton állt az uniós valuta értéke, azaz cc. 1,2 százalékot javult a forint, és pontosan ennyivel kevesebb támogatás fog megérkezni a jogosultakhoz. Tavaly pont fordított helyzetet éltünk meg: nagy megugrást a támogatásokban és nyomott műtrágyaárakat. A gazdálkodók most attól tartanak, hogy mire ismét lendületet vesz az új szezon, az eddig realizált összes nyereségük elolvad a költségek emelkedése miatt.
Nem kapható
Pillanatnyilag a műtrágya megszerzése is gondot okoz. Nemcsak itthon, egész Európában akadozik a termelés a gyárak romló eredménye miatt. A Yara 40 százalékkal csökkentette európai ammónia-termelését, és a Borealis is bejelentette, hogy visszafogja az előállítását. A horvát Petrokemija és román Azomures egy korábbi földrengés, illetve robbanás miatt nem tudott még visszaállni a 100 százalékos termelésre, de már nem is akarnak. Európai szinten az ammóniatermelés nagyjából fele van veszélyben a termelési költségek emelkedése miatt. Tavaly óta a szén-dioxid-kvóta a két és félszeresére, a villamos áram és a gáz a négy és félszeresése drágult.
Márpedig a Pétisó önköltségi árának 75-80 százalékát a gáz teszi ki. „Minden egyes euró növekedés a földgáz árában 4 euró növekedést jelent a Pétisó tonnájának önköltségi árában” – nyilatkozta Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa a Portfóliónak. Az üzletember szerint az egyetlen jó megoldás a termelés további folytatására az lenne, ha tavalyi nyári árakon kapna földgázt a Nitrogénművek a gáztározókból azzal, hogy jövő nyáron ezt a mennyiséget visszaadja. Ebben az esetben folyamatosan 100 százalékos kapacitással működhetne a műtrágyagyár, és biztosított lenne a magyar gazdák ellátása. Ellenkező esetben leállásra kényszerülhet a most 80 százalékos kihasználtsággal működő üzem.
Borítékolható a gyenge termés?
A mezőgazdasági termelésben felhasznált nitrogén mennyisége sokkal szűkebb tartományban csökkenthető, mint a talajban hosszan kötődő és kisebb mennyiségben igényelt káliumé vagy foszforé. Ráadásul a kivitt nitrogén mennyisége szorosan összefügg a termésmennyiséggel. Már most sejthető, hogy ha ezt a tápelemet visszafogják a termelők, akkor az jövőre szerényebb terméseredményekhez vezet – hacsak nem fordul lényegesen kedvezőbbre az időjárás, hogy a kevesebb műtrágya is jobban hasznosuljon.
A témával kapcsolatban ITT olvasható a Nitrogénművek Zrt. sajtóközleménye.
