A káposzta és a krumpli a háborúk idején is a legmegfizethetőbb, legkönnyebben hozzáférhető és tárolható népeledelnek számítottak. Ma már a káposzta sem olcsó.
2019-ben évtizedes mélypontot ért el a hazai káposztatermelés, de az ezt követő értékesítési szezonban nyomottak maradtak az árak. 2020-ban újabb negatív rekordot állítottunk be a termelésben: sikerült a 2019. évi mennyiséget is alulmúlni. Idén megint rosszak a terméskilátások.
Még egy rossz év
A két évvel ezelőtt mélypontnak számító 40,5 ezer tonna után 2020-ban 39,7 ezer tonna káposzta termett az országban a KSH adatai szerint. Magyarország fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt: több mint kétszer annyit hoztunk be belőle, mint amennyit kivittünk az országból. Az idei év első fél évében az import 48 százalékkal 4,82 ezer tonnára nőtt, a legtöbb áru Németországból érkezett. Az export 20 százalékkal emelkedett, 1,98 ezer tonnát tett ki, ennek jelentős hányada a skandináv államokba irányult. Az import-export arány volumene közelíti a 2,5-szeres rátát.
Most már tényleg drága
A Budapesti Nagybani Piacon április közepén, a 16. héten került piacra a primőr, fehér fejeskáposzta, a tavalyinál 20 százalékkal magasabb áron. A 16–25. hét átlagában már csak 7 százalékkal mutatkozott drágábbnak az egy évvel korábbihoz képest (264 forint/kilogramm). A primőr termék kifutása után a szabadföldi fehér fejeskáposzta ára a múlt hétig eltelt időszakban már átlagosan 54 százalékkal került többe, mint tavaly (177 forint/kilogramm). A boltokban a 37. héten már 80 százalékkal volt drágább a fehér fejeskáposzta!
A legnagyobbaknál is rossz a termés
Az áremelkedés oka nem a gyenge magyar káposztatermés, hanem az, hogy az EU legnagyobb termelőinél is veszteségek vannak. Normális évjáratban a lengyelek az unióban előállított 3,6–3,7 millió tonna káposztából akár egymillió tonnát is megtermelnek, de tavaly csak 800 ezer tonnát tudtak piacra dobni, idén pedig ennél is kevesebbet: 700 ezer tonnáról szólnak a becslések. Ráadásul a minősége is hagy kívánnivalót maga után.
A legnagyobb exportőr azonban nem Lengyelország. 2020-ban Hollandia 41,1 ezer tonna fejeskáposztát értékesített az unió piacán, Németország 33,4 ezer tonnát, míg a lengyelek „csak” 14,9 ezer tonnát. Az EU piacának egésze pedig épp olyan hiányos fejes- és vöröskáposztából, mint hazánk: az idei első félévben már több mint dupla annyi import árut volt kénytelen behozni, mint amennyi elhagyta a területét (49,5 ezer tonna szemben az 23,2 ezer tonnával).