Uniós szinten a hozamvárakozásokat a legtöbb tavaszi vetésű növény esetében kissé lefelé módosították, de összességében még így is meghaladják az ötéves átlagot. Hazánk viszont minden tavaszi növényből a szokásosnál rosszabb eredményekkel fog szembesülni.
Nyár végére sokat romlottak a hazai kilátások (fotó: Gönczi Krisztina)
Néhány ország nagyon ráfázott
A lefelé irányuló korrekciót leginkább a Dél-, Délkelet-Európában hosszan uralkodó meleg és száraz időjárás miatt kellett megtenniük az uniós elemzőknek, ugyanakkor Franciaországban, Németországban és Lengyelországban kiváló terméseredmények elé néznek a gazdák, különösen árukukoricából. Oroszország déli részét is eső öntözte, itt is jó termés várható. A száraz meleg leginkább Olaszország és Görögország északi, Spanyolország déli részeit, illetve Bulgáriát sújtotta, de Magyarországon is a sokéves átlaghoz képest 30-50 százalékkal kevesebb eső esett augusztusban és szeptember elején. Országos léptékű aszály pedig csak nálunk és a bolgároknál bontakozott ki a nyár végére.
Kukorica: hazánk az EU legnagyobb vesztese
A hazai kukorica termésátlagot csaknem 0,8 tonnával lefelé korrigálták az elemzők, a korábbi 7,42 t/ha-ról 6,63 t/ha-ra. Ez 18 százalékkal rosszabb, mint az ötéves átlag és 23 százalékkal gyengébb a tavalyinál. Nálunk tapasztalható a legnagyobb terméscsökkenés az egész EU-ban. Számottevő még a szlovének 13 százalékos, a litvánok 12 százalékos és a horvátok 11 százalékos termésvesztesége is.
Az idei év legnagyobb nyertesei a hollandok és a franciák, ahol 15-14 százalékos javulást tapasztalhatnak az ötéves átlaghoz mérten. Előbbiek 11,2 tonnás átlaggal számolhatnak, utóbbiak 9,95 tonnával – és az uniós kínálat szempontjából ez az, ami igazán döntő. A románok végül csak 2,4 százalékot javíthatnak az ötéves átlagon, ami esetükben 5,79 tonnát jelent hektáronként. A bolgároknál pedig a vártnál rosszabb lesz a befejezés: a szokásosnál 3,1 százalékkal gyengébb hozamokkal, 6,17 tonnás átlaggal zárhatják a szezont.
A további számok
A románok napraforgóból igen szép termés elé néznek, a 2,6 tonnás átlag az esetükben 6 százalékos javulást jelent az ötéves átlaghoz képest. A franciák pedig szinte hihetetlen, 14 százalékos javulást mutathatnak fel, ez az várt országos átlagot 2,56 tonnára emeli. A horvátok – bár nem nagy termelők – elismerésre méltó 3,1 tonnás átlaggal zárhatják az idei évet, 5,2 százalékot javítva a megszokott átlagon. Hazánkban a szotyi az aszály ellenére alulról súrolja a megszokott termésátlagot: 2,9 tonnára számít a Bizottság (egy hónapja ennél pesszimistább volt a jóslat). Szójából eddig kevés országban rendelkeznek elegendő adattal, de az már biztos, hogy a magyar átlag 2,4 tonna körül várható, ami 14 százalékkal rosszabb az ötéves eredményeknél (nagy romlás augusztushoz képest).
A hazai cukorrépa-termésátlagot az elemzők 58,4 tonnára teszik, ami a szokásos értéket 6,3 százalékkal múlja alul (nincs változás a korábbi becsléshez képest). Ennél nagyobb termésvisszaesés csak a litvánoknál és az olaszoknál mérhető az EU-ban. Krumpliból még nem áll rendelkezésre hazai adat, de uniós szinten csaknem 5 százalékkal bővülhet a kínálat az elmúlt évek átlagához méreten, különösen a belgák, németek és franciák hozamnövekedése miatt.
A legfrissebb európai becslés itt érhető el. Legutóbbi elemzésüket pedig itt foglaltuk össze.
