Mindkét ágazat tetemes támogatási forrásokban részesül, hirtelenjében el sem dönthető, melyik a kiváltságosabb terület. Szerencsére vannak rá objektív adatok, ahogy a két tevékenység jövedelmezőségére is.
Az ágazati támogatásokra pályázni kell (fotó: Horizont Média)
Kérhető és pályázható források
Nemzeti büszkeségünk a bortermelés, és ehhez minden pénzt meg is ad a szakigazgatás a szőlészeteknek, borászatoknak: támogatást kérhetnek többek között a szőlőtelepítéshez, a borkészítés gépeihez vagy a növényvédelmi munkákhoz is. Igaz, ezek alapvetően megpályázandó források és nem termeléshez kötött támogatások, mint amiben a gyümölcstermelők részesülnek (azon túl, hogy ők is pályáznak beruházási forrásokra). Hasra ütéssel el sem lehet dönteni, hogy melyik ágazat részesül több forrásban, de szerencsére erre nincs is szükség: vannak rá objektív mérések.
Az Agrárközgazdasági Intézet Tesztüzemi Rendszerének adatai szerint 2015 óta dinamikusan nő a szőlő- és gyümölcstermesztésre fordított támogatások összege. 2019-ben egy hektárra vetítve már 240-245 ezer forinttal kalkulálhattak az ágazatban tevékenykedők, azaz a két tevékenység támogatottsága fej fej mellett haladt. Az értékesítés nettó árbevétele a 2011-es csúcsot követően azonban nem sokat változott, sőt, a szőlőtermesztők inkább negatív trendet élhettek meg. A két tevékenység adózás előtti eredménye 2011és 2019 között egyértelműen a gyümölcstermelők esetében alakult jobban. Bár voltak szép pillanatai a szőlősgazdáknak is, 2019-ben mégis rosszabbul zárták a szezont, mint a kiugró árakat hozó 2011-es évben.
Sok befektetéssel szerényebb jövedelem
A szőlőtermesztés az AKI adatai alapján sokkal több eszközt és inputanyagot igényel, mint a gyümölcstermelés, ennek megfelelően ebben a szektorban folyamatosan magasabb a hitelállomány is az egyéb ültetvényekkel összehasonlítva. A sok ráfordítás és lekötött tőke miatt a termelés jövedelmezősége végeredményben a gyümölcstermesztésben alakul jobban.
A járvány két évében a szőlészetek és borászatok nagyon sok anyagi támogatást kaptak (lásd például itt), míg a gyümölcstermelőket időjárási anomáliák sújtották. A fogyasztói árak ezt igyekeztek kompenzálni, ami azokban a gazdaságokban, ahol a fagy csak mérsékeltebb kárt okozott, extra profitot eredményezett, míg másutt masszív veszteséget könyvelhettek el. Idén októberben 5 milliárdos pályázat nyílik a tavaszi fagykár megelőzésére, a stabilabb gazdálkodási eredmény érdekében ezt érdemes a vállalkozásoknak kihasználniuk. Jelenleg még a kertészeti gépek beszerzésére lehet pályázni az 50 milliárdos keret erejéig. Ez egy éven belül már a harmadik nagy kertészeti beruházási kiírás.
