Az élelmezési válságokról szóló jelentés szerint 2020-ban 55 országban 155 millió ember volt kritikus élelmezés-biztonsági helyzetben, 20 millióval többen, mint a világjárvány előtt. Egy év alatt 15 százalékkal nőtt az éhezők száma.
Megugrott azok száma, aki potenciális menekültek lesznek (Forrás: orientalista.hu)
Nem élelmet, mezőgazdaságot kell adni
„A nehéz helyzetben levők nagy többsége gazdálkodó. Az élelem mellett mindent meg kell tennünk, hogy rendelkezésükre álljon mindaz, ami a termeléshez szükséges, hogy a családjaik és a helyi közösségek újra önellátóvá válhassanak,” – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, Csü Tung-jü. „A mezőgazdaság támogatása az éhezés terjedésének ellenszere, de ez sajnos elkerülte eddig a donorközösség figyelmét. A termeléshez adott segítség nélkül elkerülhetetlen a humanitárius szükségletek megsokszorozódása” – hangsúlyozta a FAO-vezető.
Csakhogy számos országban fegyveres harcok akadályozzák az akut éhezés terjedése elleni törekvéseket és az életmentő támogatás eljutását az ott élő éhező családokhoz Ez aggodalomra ad okot, miután év végéig a konfliktusok, a koronavírus járvány gazdasági hatásai és a klímaválság várhatóan még tovább növelik és mélyítik a súlyos élelmiszerhiányt a világ 23 élelmezési gócpontjában. A FAO és a Világélelmezési Program becslései szerint sürgős segítség híján 41 millió embert fenyeget az éhezés.
Válsággócok
Etiópia és Madagaszkár a legújabb, magas veszélyességi fokú éhínség gócpontok. Etiópiában ezt a Tigré térségben dúló konfliktus okozza, ahol óriási kihívás a súlyos rászorulókhoz való eljutás. Akár 401 ezer ember helyzete válhat válságossá szeptemberre – ez a legnagyobb szám az országban a 2011-es szomáliai éhínség óta. Mindeközben Madagaszkár déli részén az elmúlt 40 év legkeményebb aszályos időszaka köszöntött be, ami a növekvő élelmiszerárakkal, homokviharokkal és növényi kártevőkkel együtt 28 ezer embert taszíthat éhezésbe az év végéig.
Nem javult a helyzet Dél-Szudánban, Jemenben és Nigéria északi részén, melyek továbbra is akut élelmezési válsággócnak számítanak. Ezen országok egyes részein sokan már most katasztrofális helyzetben vannak és a további rizikócsoportok száma is magas. Növekszik az életveszélyes éhezés például Afganisztán, Burkina Faso, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó területén, világviszonylatban pedig a legmagasabb az éhezők száma Haiti, Honduras, Szudán és Szíria területén. Afganisztánban a súlyos éhezés egyre kritikusabb méreteket ölt az elhúzódó szárazság és a konfliktus által gerjesztett belső elvándorlás, továbbá a járvány okozta élelmiszerdrágulás és a munkanélküliség miatt.
Kapcsolódik a témához: A cirok és a kukorica ámokfutása: sosem látott drágulás.
