Minden eddiginél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program – jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján. Nem belterületbe vonásról, és nem külterületi lakóparkok építéséről van szó. A települést övező, elhanyagolt hétvégi telkek infrastruktúráját kellene javítani a pénzből, hogy azok ismét életre keljenek.
Elhanyagolt szőlőskert (forrás: budapestkornyeke.hu)
Élő hévégi telkek a település határán
A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. A program mostanáig összesen 4,3 milliárd forint támogatást használt fel, tehát a mostani pályázat az öt év alatt elköltött összegnél is nagyobb. Nagy István közölte, hogy a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart. A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett. Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatás lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.
Nem kell gyomtengerré válniuk
„A gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit” – indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter. Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek.
A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad „egyedi kultúrával rendelkező” életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta. Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is – tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket – tette hozzá V. Németh Zsolt.
Ez is érdekelheti: Így rendezhető a gyakorlatban az osztatlan közös sorsa.
