Alapítványi fenntartás mellett is kiemelt, stratégiai terület marad az agrárium a Debreceni Egyetemen (DE) – szögezte Bács Zoltán kancellár az intézmény agrárpartnereinek szervezett online találkozón.
A modellváltás után is az agrártudományokon a hangsúly az egyetemen (Fotó: Barna Ferenc)
A piaci igényeknek megfelelő kutatás, oktatás
„A modellváltás után, az alapítványi fenntartás mellett a Debreceni Egyetem feladatai nem változnak, az intézmény a piaci partnerekkel sokkal szorosabban és rugalmasabban tud együttműködni a kuratórium jóváhagyása mellett” – jelentette ki Bács Zoltán kancellár a Debreceni Egyetem agrárpartnereinek szervezett találkozón, melyre a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) által szervezett workshopján került sor.
A workshopon a kar több mint 25 mezőgazdasági- és élelmiszeripari partnerével egyeztetett a régió vállalkozásainak munkaerőpiaci elvárásairól. A résztvevők a tanácskozáson külön szekcióban tekintették át az agrárgazdaság és a hozzá kapcsolódó oktatási és kutatás-fejlesztési lehetőségeket a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástudományi Intézetének vezetőjével, Szűcs Istvánnal.
Bács Zoltán az egyetem vagyongazdálkodásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetem a modellváltás során több egykori tulajdonát visszakapja. A már meglévő vagyontárgyak továbbra is az intézmény birtokában, használatában maradnak. Az intézmény eddigiekhez hasonlóan hasznosítja az ingatlanokat, telkeket, mivel olyan széleskörű a tevékenysége, hogy folyamatosan szükséges a bővítés.
A modellváltást motivációként éli meg az intézmény (Fotó: Debreceni Egyetem)
Az egyetem erősségei, fő kompetenciái
„Nagy versenyelőny és különleges kompetencia a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritása, vagyis egy agrár- vagy élelmiszertudománnyal kapcsolatos problémát műszaki, élettudományi szakemberek bevonásával is meg tudunk oldani. Ez hazánk más egyetemein ilyen formában nem áll rendelkezésre. A modellváltás nemcsak új körülményeket fog teremteni, hanem új motivációt fog jelenteni. Az egyetem kiemelt stratégiai területe az agrártudomány, tovább szeretnénk erősíteni ezt a szegmenst, hűen a DE agrárhagyományaihoz” – emelte ki a kancellár.
Dinamikus átalakulás az agráriumban
Harsányi Endre, agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes előadásában kiemelte, hogy az agrárium az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül. A technikai fejlődés nagy kihívások elé állította a mezőgazdaság szereplőit.
„A legmodernebb technológiákat is be kell építeni az oktatásba. Ez az irány most fog megjelenni a Debreceni Egyetem agrárképzési rendszerében. Az új, precíziós mezőgazdasági mérnöki alapszak beindításával, olyan szakembereket fogunk képezni, akik már a diplomaszerzést követően hasznos munkát tudnak végezni a mai modern mezőgazdaság számára. A kutatási területeken a precíziós mezőgazdaság mellett, a szigetüzemű gazdaságok fejlesztésével, pirolízis rendszerekkel, adszorpció hűtési rendszerekkel szeretnénk megjelenni saját tangazdaságainkban és a pályázatokon. A DE agrárképzés megújulása zajlik a DE piacvezető szerepének megőrzése érdekében” – mondta Harsányi Endre.
A legmodernebb technológiák is helyet kapnak az oktatásban (Fotó: Debreceni Egyetem)
Tudáshasznosítást, a partnerkapcsolatok támogatása
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenleg is folyamatban lévő fejlesztése egyebek mellett a tudáshasznosítást, a partnerkapcsolatok támogatását célozza.
„Az oktatási területen teljes a portfóliónk: a frissülő alapképzés, a mesterképzés, az osztatlan ötéves képzés, a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzés, valamint a doktori képzés is jelen van az oktatási rendszerben. A duális képzésünk valamennyi mesterszakon elérhető, a hagyományos nappali képzésekhez képest más forma, amely színesíti az oktatást, és rugalmasan illeszkedik a munkahelyi elvárásokhoz. A célunk, hogy a képzésben tovább növeljük a partnerintézmények számát” – fejtette ki Stündl László.
Az agrárképzésért felelős kar dékánja szerint a szélsőséges időjárási körülmények kihívásait nagyon nehezen tudják kezelni a mezőgazdaság szereplői, emiatt jelentős kutatás-fejlesztési igény alakult ki.
„Tudásbázisunkkal segítenünk kell a mezőgazdaságitermék-előállítókat és az élelmiszer-feldolgozókat. … A kar megújítása során létrehozott Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központ feladata, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatot a vállalkozói szférával, és a tapasztalatokat közvetítse a partnerek felé” – fejtette ki Stündl László.
A workshop összefoglalója (Videó: Debreceni Egyetem)
A kar kutatócsoportjai hatékonyan segítik a gyakorlati megvalósítást
„A következő 5 évben a MÉK négy területre fókuszálja a K+F tevékenységét. A jövő mezőgazdasága, a biológiai alapú ipar, az agrár ökoszisztémák, valamint a molekuláris alapú mezőgazdaság szerepel a kar középtávú stratégiájában. Ezen területek fejlesztéséhez a MÉK nemzetközi kapcsolatait, valamint az abból származó tudást is felhasználja” – sorolta a kari vezető.
A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a környezetgazdálkodás teljes spektrumát felöleli a MÉK képzési rendszere és kutatási területe, az a cél, hogy a piaci igényeknek megfelelő, a legmodernebb ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakembereket képezzenek.
Forrás: Debreceni Egyetem
