Tavaly a termelők java a száraz időjárás miatt csak szeptember közepén tudta elvetni a repcét. Egyes régiókban ez kifejezetten kockázatos lépésnek számít, és nem is jött be mindenhol a számítás. Ahol bíztak a növényben, és szerencséjük is volt, most nagyon szép végjátékra készülnek. Íme, az országos kép és a várható végeredmény.
Nehéz évek után kellett dönteni
E cikk írásakor, május közepén még csak becsülni tudjuk az elvetett és megmaradt repceterületet. Nagyjából 285 ezer hektáron valósulhatott meg a művelet, amiből mintegy 275 ezer hektáron kapaszkodhatott meg a növény. A többit vagy a szárazság, vagy a belvíz miatt ki kellett tárcsázni. A történelmi rekordot 2018-ban állítottuk be a termőterületben: akkor 343 ezer hektárt fedett a növény. Majd jött a neonikotinoidos csávázószerek kivonása, és egyik évről a másikra eltűnt 40 ezer hektárnyi repce. Tavaly még tartani tudtuk ezt a bő 300 ezer hektáros területnagyságot, idén viszont már nem sikerült. 2017-től a repce országos átlagtermése mindig 3 tonna volt, 2020-ban (amikor a foszforsav-észterek is eltűntek a permetezésből) 2,8 tonna. Országos körképünkből kiderül, hogy két megyében egyre inkább fel is adják a gazdák a próbálkozást. Hozzátesszük: ebben nemcsak a klíma és a szerválaszték szűkülése a ludas. Tavaly augusztusban a kukorica már bemutatott egy árugrást, miközben a repce ára ekkor még nem változott. Ha a gazdák a termesztése nehézségeit, a belefektetett pénzt és energiát összevetették a kukoricáéval, könnyebb szívvel mondhattak le róla.
Küzdelmes rajt után
Elsőként az ország nyugati, hagyományosan repcetermelő megyéiben néztünk szét. „Kevesebb most a repcénk, 130 hektár” – mondja május közepén egy Sopron környéki gazdálkodó. „Mellig ér a növény, de a habitusa és az elágazások száma alapján inkább átlagosnak mondanám a várható termést, mint jónak. A méhek sajnos nem tudnak teljes intenzitással dolgozni. Hideg és szeles is volt az idő, mintha kevesebben lennének, mint máskor, de azért bízunk a 3 tonnás átlagban. Eddig három szerződést kötöttünk, és ez még mindig nem a teljes termés. 140 ezertől 180 ezerig terjed a skála az átvételi árra.” Egy másik Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodó Répcelak mellett óvatosabban becsüli a várható termést, szerinte az állomány képe csalóka lehet, fogadni csak a 2,5 tonnára merne.
„Ősszel 70 százalékos volt a kelés, aztán október végéig szinte semmi csapadékot nem kapott a növény. Tavasszal szintén csaknem két hónapig nélkülöztük a rendes esőt, közben háromszor érte hidegsokk az állományt” – sorolja a 120 hektárt gondozó termelő. Nála az őszi komplex és a tavaszi indító műtrágyán kívül csak folyékony formában kap tápanyagot az állomány, ami jól jön a szárazságban. A bóros, mikroelemes lombtrágyák éppúgy a technológia részei, mint az algás, baktériumos készítmények. Az oldalhajtások most kezdtek virágozni, azaz május 10-re érte el a fővirágzást a repce – ez másfél hetes csúszást jelent egy normál évjárathoz képest. A csapadék épp a legjobbkor, becőképződéskor érkezett meg. Az utolsó egy hétben nagyon megnyúlt a növény a hirtelen jött melegben, ami a szárán is repedésekhez vezetett. (Egyébként április közepén a fagy is okozhatott szárrepedést.)
„Biztos, hogy nem kártevő vagy kórokozó károsított, alaposan megnéztem. Így viszont kinyílt a kapu a fertőzések előtt. Még megkapják a növények az utolsó adag gomba- és rovarölőt, és azzal megtettem, amit lehet.” A kisebb tőszámot jól tudja kompenzálni a repce, de a szezon nehézségei miatt csak 2 tonnára szerződött a termelő, azzal is kivárt áprilisig. Jól tette, mivel 170 ezer fölötti árat tudott elérni. „Jó pénz, de a haszon ugyanannyi lesz, mint máskor. Magasabb költségszinten termelünk, mivel az összes inputanyag 15–30 százalékot drágult. Ez a fogyasztói árakban is kezd megjelenni. Nagy drágaság jön!” – mondja a Győr-Moson-Sopron megyei gazda. Fejér megyében egy növényvédelmi szaktanácsadót kérdezünk az itteni állományok állapotáról. „Lassan túlbillenünk a fővirágzáson, de ilyen becőormányos-nyomást, mint amilyen most volt, még nem láttam” – kezdi a szakember. Mint mondja, két-háromszor is védekezni kellett a kártevő ellen virágzásban, a hatóanyag-választék pedig viszonylag szűkös.
„Az acetamiprid, a lambda-cihalotrin, a tau-fluvalinát és a piretroidok állnak rendelkezésre. Még a leghatékonyabb az esti órákban kipermetezett piretroid volt. A gombás betegségekkel a száraz, szeles tavasz miatt nem volt gondunk, az esetleges szárrepedések is begyógyultak az esők érkezésére. A megyében sokat küzdünk a permetlé keménységének beállításával, a hatóanyag-választék szűkülésével ez egyre fontosabb kérdés. Fejérben sokfelé 8-as fölötti a víz pH-ja, így savasítani kell a permetlevet” – tudjuk meg a szakembertől. A növényorvos szerint vegyes az állományok összképe, csúcstermésre semmi esély, elsősorban a fagyhullámok és az aszályos tavasz miatt. Sok az üres becőhely, és fagygörbülések látszanak a száron. A repce piaci ára azonban bátor költekezésre késztette a gazdákat, akik a maximumot adták ki nitrogénből, bórból, biostimulátorokból. Úgy véli, a jobb termelők 3,5 tonnás eredményt remélhetnek, de a 4 tonnás átlag idén ritka lesz, mint a fehér holló.
„A vetésforgó miatt egy kicsivel kevesebb most a repce a tavalyinál, de így is van majdnem 150 hektárunk. Sajnos az időjárás miatt rossz volt a kelés, majd a vadak is megrágták, ki kellett tárcsáznunk 30 hektárt” – sóhajt szomorúan egy gazdálkodó Zala megyében.
Május közepén még csak a fővirágzást lépi át a legtöbb állomány
Időben elvetve így nézett ki októberben a repcetábla (fotó: Gönczi Krisztina)
„Többféle fajtával dolgozunk, vannak nyurgábbak és robusztusabbak is, de összességében mellig ér az állomány. A hideg miatt lassabban indult meg a fejlődésük, és elhúzódóbb a virágzás is. Mivel a méhekből is kevesebb volt, abban bízunk, hogy ez a több mint egyhónapos virágzás elegendő lesz a tökéletes termékenyüléshez. A növények szépek, jól elágazódtak, a 3 tonnás átlag meg kell hogy legyen. Sajnos már tavaly lekötöttük a termés javát 120 ezérért. Csak ha a betakarítás után még marad eladható mag, azt tudjuk majd a mostani magas árakon értékesíteni.”
Baranyában, Szigetvár mellett a növények fejlődésében többször is voltak olyan mélypontok, amiken csak az utolsó pillanatban tudott túllendülni, ennek ellenére májusra meglepően rendbe jött a 100 hektárnyi repce. A virágzás azonban két hetet csúszott. „Az eddigi időjárás miatt nem volt komoly növény-egészségügyi problémánk, és most már nem is lesz. 3 tonnás termést nézek ki a táblákból, ebből 2 tonnát sajnos lekötöttem 141 ezerért, ma viszont akár 180 ezer fölött is szerződhetnék. Kicsit bosszant, de tudom, hogy már a két tonnáért kapott pénzből is nyereséggel jövök ki, pedig a növényvédő szer tavaly óta 15-20 százalékot drágult, és az alkatrészekért is 10-15 százalékkal fizettem többet. Szerencsére tápanyagból idén már nem kellett vásárolnom, tavaly megvettem a Nitrosolt.”
Rizikós vidékek
Bugacon (Bács-Kiskun megye) egy nagygazdaság növényvédősét érjük el. „Már majdnem lemondtunk róla, amikor szeptember 26-án jött végre egy tisztességes eső. Gyorsan el is vetettünk 110 hektár repcét. Télálló fajtával dolgozunk, de mondanom sem kell, hogy szurkoltunk érte. Végül nem érte fagykár, de mind a mai napig 20–30 százalékkal alacsonyabb a szokásosnál. Az elágazások mennyisége viszont rendben van. Tavasszal az aszály és a hideg miatt láttam rajta némi foszforhiányt, virágzásban pedig a fénybogarakkal volt a legtöbb bajom: egy védekezéssel többre volt szükség, mint máskor. Betegségeket nem észleltünk, de a gombaölőt a végén mi is rátesszük az állományra, megelőző jelleggel. Azt gondolom, hogy a tavalyinál jobb termés lehet, de nem csúcs év. Ez nálunk 3 tonnát jelent.”
Azt is megtudjuk, hogy a bugaci gazdaság egészen mostanáig tárolta a tavalyi repcét, kivárta vele azt a pillanatot, amikor 200 ezret is megadnak érte. Az új termést sem igyekeznek lekötni, noha elhangzott már 190 ezres ajánlat is. Hercegszántón hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy szeptember közepén porba vetetettek, így nemcsak későn, de tőhiányosan is kelt az állomány.
„Sokat kockáztattunk, 280 hektárt vetettünk el. Ha nincs ez a hűvös, időnként egy kis esőt hozó április, most bajban lennénk. Az utóbbi hetekben egészen helyrejött a repce. Ha még kapnánk májusban egy kis esőt, és a hőmérséklet nem szabadulna el 25 fok fölé, akkor az oldalhajtásokon is szépen termékenyülnének a virágok, akár 30 mázsánál is jobb lehetne az átlagtermés.” A kunszentmártoniak sokkal rosszabbul jártak: a szeptemberi aszály miatt végül mind a 70 hektárt ki kellett tárcsázniuk. „Ilyen még sosem volt” – meséli szomorúan a termelő, aki most rágja a kalapját, az árakat látva. Békés megyében csupa rosszat hallunk. Több nagyobb termelő is azt mondja, hogy az utóbbi pár évben sorozatosan kudarccal járt a repcetermesztés – nemcsak a klíma, de a szerkivonások miatt is –, így mostanra felhagytak vele. Jász-Nagykun-Szolnok megyében is folyton olyan gazdaságokba botlunk, ahol a száraz időjárás miatt végül nem vetették el a repcét.
„Annyira kitolódott volna már a vetésidő, hogy nem kockáztattam meg. Egyik kolléga belevágott, hááát…, most nem tudom, meglesz-e a 10 mázsája. Persze, hallom, hogy most 180 ezret ér a mag, de döntöttem, és utólag kár keseregni a dolgon” – hangzik el Kunmadarason.
Ahol még sok is volt a víz
Hajdú-Biharból ellenben azt halljuk, hogy szépek az állományok, 140–150 centisek, jól elágazottak, szépen termékenyültek. „Már a vetés is jól sikerült, szépen, egyenletesen keltek a növények, nincs tőhiány. Később sem vitte ki a belvíz, pedig volt rá esély. Tavasszal a legfagyosabb éjszakák is csak mínusz 4 fokosak voltak, nem károsították az állományt. Februártól három növényvédelmi kezelésre volt szükség, ami teljesen normális. Itt a 3,5 tonna jó közepes termésnek számít, ennyi szerintem most is meglesz” – tudjuk meg Darvason, de kicsit északabbra, Földesen is hasonló a helyzet. Borsod megye második éve kap kiemelkedően sok csapadékot, itt a szeptember eleji vetéssel nem is volt probléma, megázott a tábla. A megyében inkább a túl sok víz okozott gondot, elsősorban a Bodrogközben. Szerencs térsége már egész más földrajzi viszonyok között van, itt nem áll meg a víz, a helyiek igen elégedettek a repce állapotával.
„Szépen kelt a vetés, nem volt tőhiány, és nagyon megerősödött a télre, szinte kevés volt az egyszeri regulátorozás. A tavaszt is gombaölővel kezdtük, és nemrég zártuk a növényvédelmet egy utolsó adag fungiciddel. A kórokozókkal idén semmi gondunk nem volt, a rovarok azonban ősszel és tavasszal is jöttek. Szeptemberben a bolha, virágzáskor meg a fénybogár mellett az ormányosok, sőt a bundásbogár is megjelent. Megvédtük a repcét, és most akár 4 tonnát is kinézek belőle. Még egy mázsát sem kötöttünk le belőle, igazán szerencsések vagyunk” – teszi hozzá a gazdálkodó, az árak őrült száguldására utalva.
Az április mindenütt mínuszokat hozott (forrás: strickhof.ch)
Egybevetve és kitekintve
E cikk írásakor a meteorológia május végéig kellemes, időnként esős, 25 fok alatti hőmérsékletet ígér. Igazán szép végjátékot hoz azok számára, akik bíztak a repcében. A körkép alapján az a benyomásunk, hogy idén ismét meglesz a 3 tonnás országos átlag. Európa nem minden része ilyen szerencsés. A március-áprilisi fagyok után az elemzők lefelé módosították a várható uniós termést, eszerint a legjobb esetben is csak egy százalékkal lesz több betakarítható mag Európában, mint tavaly volt, és 6-7 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. Az USDA május közepén úgy számolt, hogy gazdasági szezon végére az elmúlt 20 év legszűkösebb készletével fog rendelkezni a világ. Nem csoda, ha a repce ára elszabadult. A tőzsde viszont azt mondja: a jövő évi betakarításra már józanabb lesz a piac, hiszen 20 százalékkal alacsonyabbra árazták be a kereskedők az olajmagot. A repce őrült drágulása februárban kezdődött el, amikor vészesen megcsappantak a feldolgozói készletek. A gazdák zöme 140 ezer körüli árnál csapott először a kereskedő markába, majd másodszor a 170 ezer forintos ajánlatnál. A növekvő költségek dacára ez hektáronként 100-120 ezer forintos hasznot jelent a legtöbb gazdaságban. Az örömöt némiképp befelhőzi, hogy ennyit az a kukorica is hoz, amelyiket 63 ezer forintért lekötöttek, és csak 7 tonnát terem. És mint tudjuk, ma 70 ezer fölött köthető üzlet a tengerire. A vége persze még nagyon messze van, a gazdaságok fele örül, hogy májusra egyáltalán be tudta fejezni a kukorica vetését. Na, de ez már egy következő cikk témája lesz…
A belvíz nyomán kipusztult repce decemberben (fotó: Gönczi Krisztina)
Gönczi Krisztina
