Nagyon várják a gazdálkodók a szárítók-tárolók építését, korszerűsítését célzó kiírást. Emberemlékezet óta nem tudtak ilyen méretű, támogatott beruházást végezni, mint amire most lehetőség nyílik. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a sok ezer hektáros cégek is nagyon óvatosan terveznek. Nem csoda, hiszen összegyűlt néhány negatív tapasztalat az utóbbi években. A pályázatírók és a kivitelezők most így látják az esélyeket.
Sok a kiírás, korlátozott a saját erő
Augusztus 2-tól szeptember 26-ig lehet pályázatot benyújtani szárítók és tárolók építésére, korszerűsítésére, egy 50 milliárdos keretösszeg erejéig. A felhívás elsődleges célja a tisztítók és szárítók létesítése, energiahatékonyságának javítása, vagy megújuló energiaforrások beépítése a rendszerbe. A szárító mellett támogatható a telepi infrastruktúra fejlesztése, a laborfelszerelés megújítása, manipulálók, hídmérlegek kialakítása, rakodók vásárlása. Tárolót csak akkor lehet építeni, ha szárítót vagy tisztítót is létesít/felújít a pályázó; önmagában való építése nem támogatott.
A támogatási hányad alapesetben 50 százalék, és 50 százalék előleg kérhető a megvalósításra. Az igényelhető minimumösszeg 50 millió forint, ha ezt nem éri el a megpályázott érték – akárcsak azért, mert egy tételt elkaszált a bírálat –, akkor visszautasítják a pályázatot. Ez azt jelenti, hogy a pályázatba minimum 55 millió forintot be kell írni (biztos, ami biztos alapon), vagyis a beruházás értéke 110 millió forintról indul. Ez már önmagában megszűri a mezőnyt, noha 100 millió forintot pik-pakk el lehet költeni bármelyik gazdaságban. A maximálisan elnyerhető összeg 1 milliárd forint.
„Észszerű oka nincs is annak, hogy miért fejlesztek, hacsak az nem, hogy mindenki más is ezt csinálja. Koncentrálódnak a földek, hatékonyabb, pontosabb működésre szorít bennünket a világ. A most megnyíló sok pályázatból többet is meg kellene céloznunk, éppen az a baj, hogy túl sok a választási lehetőség, önerő meg nincs ennyiféle célra” – mondja a bizonytalanság egyik okát az ország egyik jól ismert juhtenyésztője, Bévárdi Pál, aki egy cégcsoport tagjaként az ökogabona-termelésben, a kölesgolyógyártásban, egy malomban, de még a turizmusban is érdekelt. Egy sor olyan tevékenység, ami most kiemelt figyelmet kap. A „kis” élelmiszeripari pályázat is most lesz nyitva, július 7. és augusztus 31. között. Ennek keretében maximum 100 millió forintot lehet kérni a fejlesztésekre. Mindent azonban nem lehet egyszerre fejleszteni, így most a cégtulajdonosoknak választaniuk kell.
Szárítóból, tisztítóból többféle gyártmánnyal is rendelkeznek, valamint 100 ezer tonna terményt képesek tárolni, részben hűtve. De Bévárdi Pál még mindig el tudna képzelni némi tárolófejlesztést, illetve a mérés, digitalizálás, laborfelszerelés terén volna mit javítani. Szárító építése vagy korszerűsítése nélkül ezek a beruházások nem valósulhatnak meg. A Somogyvári Mg. Zrt. terveiben ugyanez a hiba. Itt is inkább a termények szeparált, korszerű tárolását szeretnék fejleszteni, szárítóba nem akarnak beruházni. Lehet, hogy muszáj lesz?
Előfordulhat, hogy már a betonalap elkészítése is csúszik
Bűvészkedés a költséggel
Míg a gazdák a bőség zavarában szenvednek, addig a pályázatok megírói, elbírálói és kivitelezői ismét kapacitásszűkébe kerülhetnek, akárcsak a 2016. évi pályázati dömping idején. „Most aztán szabadjára engedheti a fantáziáját, aki beruházni akar, akár kétmilliárdos fejlesztést is megálmodhat, nincs lekorlátozva a szárító kapacitása 5 tonna/órára. Mégis azt mondom: a többség pár száz milliós fejlesztésben gondolkodik. Sokan érdeklődnek most, de a tapasztalat az, hogy tízből végül csak kettő ad be pályázatot” – mondja egy rutinos pályázatíró, Ruck Márton, aki egy 29 településből álló Leader Egyesületnél dolgozik. A szakember mégis tart tőle, hogy nyáron megrohanják a megbízók. A gazdáknál most jelentős anyagi tartalék van, érezhetően nagy a beruházási kedvük, a hitelek olcsók, a pályázatok banki előfinanszírozása egyszerű, plusz 50 százalék előleg is kérhető az elnyert összegből. Igaz, ez esetben egy éven belül el kell számolni a beruházás egy részével. Márpedig az egyszerre megjelenő, sokféle pályázat a kivitelezésben is kapacitásgondokat okozhat. Csúszhatnak a teljesítések, emelkedhetnek az árak. Ezt a pályázatba csak egyféleképpen lehet belekalkulálni: a költségek tervezésekor jobban meg kell nyomni a ceruzát, az sem baj, ha az árajánlatok a jelen áraknál 10-15 százalékkal feljebb vannak. „Ez normális is, hiszen a megvalósításig több mint egy év telik el, közben emelkedik a kereslet, és dolgozik az infláció” – magyaráz Ruck Márton. Kivitelezéskor viszont kíméletlenül meg kell versenyeztetni az építőket, és a legolcsóbb ajánlatra módosítani a pályázat dokumentációját. „Semmi nem kötelezi a pályázót arra, hogy akkor is kitartson egy drága ajánlat mellett, ha közben jobb is adódott a piacon…”
Most inkább a 10 és 15 t/h-s teljesítménykategóriából várható dömping
Nem fontos az új munkaerő
Egy jó pályázatíró, azon túl, hogy számszakilag korrekt üzleti tervet állít össze, tele van hasonló hasznos tanáccsal. „A legfontosabb, hogy tisztában legyünk a megrendelő jelenlegi helyzetével és céljaival. Igazolt jövedelem, saját erő nélkül, zavaros foglalkoztatási viszonyokkal és üzleti kapcsolatokkal ma már nem lehet pályázni. Azt hiszem, az ŐCSG egy sor problémára választ adott ezen a téren…” – céloz Ruck az eddigi adóoptimalizáló, szövevényes működési formákra a családban. Szakmai körökben hallani olyan példákat, hogy a plusz értékelési pontszámért bevállalt új munkaerő a család egyik cégéből lett átkönyvelve a másikba a kötelezettségvállalás idejére.
„A pontozási rendszer 60 százalékban az üzleti terv minőségén múlik, erre kell hangsúlyt fektetni. Nem ajánlom, hogy plusz pontokért a foglalkoztatás bővítését vállalja be a kérelmező. A kiírásban sokkal hangsúlyosabb az energiahatékonyság növelése és a környezetvédelem. Ha ez megvan, akkor a foglalkoztatás bővítése nélkül is nyerni lehet” – hangsúlyozza Ruck Márton. Apropó: energiahatékonyság. A többség várhatóan építésre fog pályázni a meglévő kapacitások korszerűsítése mellett. Itt nem árt résen lenni. „Korszerűsítés esetén a legtöbb vitát az ellenőrzéskor az váltja ki, hogy mi volt a kiindulási állapot. Én ezért mindig kérek egy előzetes helyszíni szemlét is.”
A rutinos pályázatíró úgy látja, a legritkábban a legnagyobb értékű pályázatok buknak el, már csak a gazdaság fegyelmezettebb működése miatt is. Nagyon sok múlik a gazdaságvezetőn, aki józanul képes felmérni a vállalkozás anyagi lehetőségeit, piacát, rendelkezik vészforgatókönyvekkel és tartalékokkal, és pontosan tudja, hogy mi az, amit meg akar valósítani. A leggyakoribb hiba az, hogy a kivitelezés közben merülnek fel újabb ötletek a megrendelő fejében. Ezeket az új tételeket utólag már művészet elszámolni.
Menet közben már nem célszerű módosítani
Megújuló energia és komplexitás
A megújuló energia már szinte automatikusan minden pályázat része. Alapvetően napelemeket jelent, de ha lehetőség van rá, érdemes a termálvizet is bekapcsolni a rendszerbe. Például a popcorn speciális, temperált tárolót igényel. „A maximális pontszámért célszerű 30%-ot meghaladó energiahatékonyság-javulást tervezni. Ehhez a meglévő és megvalósított projekt energetikai állapotát igazolni kell. A hatósági szemlék a járvány miatt, hála égnek, már nem öt órán át tartanak. Kiderült, hogy egy óra alatt is átnézhető a pályázati dokumentáció és lefotózható minden” – ezt már Svéda Szabolcs meséli, aki szintén több évtizede készít kisebb gazdaságoknak (50–1 200 ha) és fiatal gazdáknak agrárpályázatokat. „A napenergia-termelést az elmúlt 12 hónap energiafogyasztása alapján tervezzük, ez a szűk keresztmetszet. Ha az előző évben nem működött sokat a szárító, akkor egy nedvesebb évjárat villamosenergia-igényét nem fogja fedezni a kiépíthető kapacitás. Zöldmezős beruházásnál, tehát egy új szárítótelep létesítésénél viszont egy előzetes energetikai becsléssel akár 50 kW napelem-teljesítmény is betervezhető” – tudjuk meg. Svéda azt ajánlja, hogy ha már bevállaltunk egy szárítót, akkor a lehető legkomplexebb fejlesztést tervezzük: az építés, eszközbeszerzés és a megújuló energia felhasználása mellett vásároljunk rakodót, és használjuk ki a maximálisan igénybe vehető költséghányadokat kerítés, biztonsági rendszerek, utak, csatornák stb. építésére.
Mivel jár a pályázatírás?
„Néhány hét alatt összerakható egy ilyen pályázat. A baj az, hogy az üzleti terv elkészítéséhez szükséges papírok sosem egyszerre érkeznek be. Árajánlatok, ÉNGY-költségvetés, adóbevallás, tárgyieszköz-nyilvántartó, a megvalósítási helyről tulajdoni lap, vagy földbérleti szerződés két tanúval, esetleg a szívességi földhasználat igazolása. A tulajdonos hozzájárulása a projekt megvalósításához és a projekt eredményeinek fenntartásához a megvalósítási időszak végéig. Szakmai szervezeti tagság, kamarai tagság igazolása. Sok dokumentumot a pályázatban felsoroltakon kívül is be kell adni. Én az öt évre szóló értékesítési szerződést preferálom a felvásárlási szándéknyilatkozattal szemben, jobban szeretik a bírálók. És persze keretszerződéseket kell írni az inputokra is, hogy látsszék a stabil partneri kapcsolat” – sorolja egy szuszra a debreceni szakember. A pályázatírók díjazása nagyon széles skálán mozog, és nem is feltétlenül a megpályázott összeghez kötődik. A pályázat komplexitásán és a menedzselés színvonalán túl sok múlik azon, hogy alkalmi vagy évtizedes kapcsolatról van-e szó a felek között. Több szakembert megkérdezve fix összegtől kezdve a beruházási összeg 2-5% százalékos mértékéig terjedt a skála. Minél régebben dolgozik együtt a pályázatíró a megbízójával, fajlagosan annál „olcsóbb”, viszont több és nagyobb értékű megbízással számolhat.
Egy sor olyan dokumentumot is csatolni kell, amit nem sorol fel a kiírás
Az idő és a pénz sosem elég
A gazdaságvezetők oldaláról azt hallani, hogy 100 milliót nagyon gyorsan el lehet költeni. Úgy látják, 3-4 kivitelezőt azonnal meg tudnának keresni egy szárítóépítési feladattal. Ami aggasztja őket, az az idő és a pénz – egyik sem kis akadály. Egyesek szerint 10 százalékot emelkedhetnek mostantól a kivitelezési költségek, mások szerint a 30 százalékos drágulás sem elképzelhetetlen. A megvalósításra adott 24 hónapot a gazdaságvezetők többnyire elegendőnek tartják. A kivitelezői oldal sokkal pesszimistább. Csabai Viktor, a Hetech-Trend Kft. marketingigazgatója szerint még mindig érezhető a járvány okozta zavar az alapanyag-gyártásban és a tengeri szállítmányozásban. Az anyagokon túl az élőmunka árában is bekövetkezhet változás. „Egy árajánlatot több napig készítünk, és csak 10-15 munkanapig tudjuk tartani. Arra sincs garancia, hogy a kivitelezésben nem lesznek csúszások. Az előző kiírásnál számos rossz tapasztalatunk volt, már a betonalap elkészítésekor kifutott a megállapodott idősávból a kőműves brigád. Nehéz helyzetekre készülünk most is, de a 24 hónapos megvalósítási idő remélhetőleg tartható.”
A korábbi pályázat a kisüzemi technológiákat célozta. Ezt másfél éves csúszással bírálták el, ezalatt sokat változott a gazdasági helyzet, munkaerő- és anyagszűke állt be. A költségek emelkedése miatt rengeteg pályázó visszadobta a nyert pályázatát. Csabai ennek ellenére most is nagy érdeklődést tapasztal a szárítós pályázat iránt. „Sokan erre vártak, eddig csak halogatták az egyébként észszerű beruházást. A támogatás reményében a beruházók egy része hajlamos túlméretezni a megvalósítandó célt, nem látja át a számára reális méreteket. Ezzel olykor veszélybe sodorja a vállalkozását is. Nem a kivitelező feladata a beruházás megtérülési idejére figyelmeztetni a pályázót, de mindenki számára jobb lenne, ha a pályamunkák ezen a téren alaposabbak lennének. A most kiírt pályázat a tőkeerősebb nagyüzemeket is megcélozza, ebben a körben remélhetőleg gondosabb tervezéssel találkozunk. A mi célunk természetesen minden üzemméret korrekt kiszolgálása, nemcsak az építés, de a szerviz és az ügyeleti rendszer terén is” – mondja a szakember.
A Hetech a kisebb gazdálkodóknak a 4, 7, 10 t/h teljesítményű, kisebb felszereltségű, olcsóbb szárítókat ajánlja. Ebben a körben a legnagyobb érdeklődés a 10 t/h teljesítményű szárítók és a hozzájuk csatolható 25 t/h gépészeti teljesítmény iránt mutatkozik. A közép- és nagyüzemi technológiák legkeresettebb verziója a 15 t/h-s szárító, 40 vagy 60 t/h teljesítményű gépészettel. Ahogy látják, nem ritka, hogy a beruházó az építés fázisában módosítana a terveken. „Lefelé egy bizonyos mértékig el lehet térni a tervektől, viszont a pluszban bekerülő technológiai elemek, gépek nem lesznek a támogatott projekt részei. Ettől természetesen még beilleszthetőek a beruházásba. Ilyenkor ismét az a kérdés, hogy a beruházó vajon jól mérte-e fel az anyagi teljesítőképességét. Módosítás nélkül is megesik, hogy a gazdaságvezetőnek át kellett adnia a nyert pályázatát egy tőkeerősebb vállalkozásnak” – int Csabai Viktor.
Gönczi Krisztina
