Filozófia, divat és politika
2,5-szeresére növekedett hazánkban 5 év alatt azökológiai művelésbe bevont mezőgazdasági termőterületek nagysága. Ennek ellenére nagyot szólt egy éve az Európai Unió bejelentése, miszerint az uniós mezőgazdasági területek negyedét be kell vonni a biogazdálkodásba, amelyben a teljes termelést, a feldolgozást, az értékesítést és magát a címkézést is egy egységes, fenntartható rendszerben való gondolkodással jellemezhetjük. Ez a termelési forma a termelők elhivatottsága mellett a tudatos élelmiszer-fogyasztást, az ökológiai állattartás és tejtermelés fejlesztését is igényelné. 2022-től ráadásul hangsúlyosabbá válik a talaj- és fajtavédelem, a rövid ellátási lánc és a helyi termelés ösztönzése is.
Körülbelül száz éve annak, hogy egy osztrák vasúti tisztviselő fiaként a mai Horvátország területén született polihisztor, Rudolf Steiner megindította a biodinamikus gazdálkodás mozgalmát, ezzel pedig jelentősen hozzájárult a biogazdálkodás elterjesztéséhez a világban. A világ első, máig legnagyobb, biogazdálkodókat tömörítő szervezete, az IFOAM szerint ez egy az egészség, a környezetvédelem, a méltányosság és a gondoskodás elveire épülő komplex megközelítésű gazdálkodási forma, amelyet 84 országban jogszabályi, előírási szinten szabályoznak. 2018-ban világviszonylatban a mezőgazdasági hasznosítású területek 1,5%-át az ökológiai gazdálkodás keretei között művelik, ez 71,5 millió hektárt és közel hárommillió termelőt jelentett. A legtöbb biogazdálkodásba bevont terület Ausztráliában található, a második helyen Európa áll, a termelők többsége azonban ázsiai. A klímaváltozással összefüggő terméscsökkenés, a környezeti problémák miatt az egyes gazdasági csoportok, térségek jövőbeli stratégiai céljaikban az ökológiai gazdálkodást kifejezetten támogatják, ami az ágazat növekvő világpiaci szerepét várhatóan fokozza. A világ bioélelmiszer- (és ital-) fogyasztásának 80%-a Európához és az USA-hoz, a legnagyobb mértékben pedig Dániához és Svájchoz köthető. A biogazdálkodással kapcsolatos európai uniós szabályanyag változása a 2010-es évek közepén indult meg, 2018-tól lényeges rendeletek születtek e téren, amelyek bevezetését a koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották. A biogazdálkodás azonban politikai viták kereszttüzébe is került 2020 májusától. Az Európai Unió „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiája az élelmiszer-előállításra fókuszál, környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi céloktól is vezérelve, ugyanakkor hazánk közös agrárpolitikát érintő tárgyalásokon hangsúlyozott véleménye szerint akkor támogathatóak a fenntartható gazdálkodás főbb céljai, ha azok nem veszélyeztetik az európai (és magyar) gazdák versenyképességét.
Az unióban a legtöbb ökotudatosan művelt terület Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban van, de a mezőgazdaság által hasznosított területekhez viszonyítva a legtöbb biogazdálkodási terület Ausztriában és Liechtensteinben található. A Közösség tagállamaiban összesen 327 ezer biogazdát tartanak nyilván, a biogazdálkodás földhasználatának 44%-arét/legelő, 48%-a pedig szántóföldi növénytermesztés. Bár a biotej és -tojás kereslete kiemelkedő, a bioállattartás nehézségekbe ütközik. A kiskereskedelmi forgalmon belül az ökopiac aránya Dániában a legnagyobb, 11,5%, ezt Svájc és Svédország követi. Hazánkban 2019-ben az ökológiai gazdálkodásba bevont összes mezőgazdasági terület mértéke meghaladta a 300 ezer hektárt, ám ebből 118 ezer hektár átállási terület volt. 2018-2019 között több mint háromszorosára nőtt az átállási területek nagysága, de a mutatós számok ellenére biogazdának lenni nehéz mesterség. Ökológiai gazdálkodáshoz ugyanis más vetőmagra van szükség, mint a konvencionális gazdálkodáshoz, amely ugyan drágább, ám mivel a hazai fogyasztás elenyésző, ki kell elégíteni a külföldi vevők igényeit. További probléma a szigorúan vett és hosszú átállási idő, amelynek túlélésére sok termelő támogatásra szorult a közelmúltban. Nem segíti a biogazdálkodókat az sem, hogy a fogyasztók bioélelmiszerekkel kapcsolatos ismeretei sokszor hiányosak, illetve hibásak.
Termőterülethez jutás biogazdaként
Az ökológiai gazdálkodók a termőföldvásárlási sorrendben elfoglalt helye megelőzi például a helyben lakó földművesét, továbbá a kertészeti tevékenység vagy vetőmag-előállítás céljából adott művelési ágú területet megszerző gazda elővásárlási jogát. Feltétel, hogy az eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági terméket előállító vagy ökológiai gazdálkodást folytató helyi termelő (akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van) szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú területet vásároljon. Előhaszonbérleti jogról szólva még kedvezőbb a helyzet. Ha a haszonbérlet célja eredetmegjelöléssel ellátott mezőgazdasági termék vagy ökológiai gazdálkodás útján létrejövő termék előállítása, csak a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet előzi meg a gazdát az állattartáshoz szükséges takarmány előállítása esetén. A gazdálkodónak elővásárlási vagy előhaszonbérleti joga fennállását ökológiai gazdálkodó tanúsítvány meglétével kell igazolnia. Ha a tanúsítványt nem természetes személy, hanem gazdasági társaság kapja, a tanúsítvány nem jogosítja a társaság egyik tagját sem elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogra. Mindez azonban nem elegendő.
Földvásárláskor későbbi jogutódjára nézve is nyilatkoznia kell (akár az adásvételi szerződésben is) a gazdálkodónak, hogy kötelezettséget vállal a teljes földterület tulajdonszerzést követő három éven belüli birtokba vételére, és tíz éven át az ökológiai művelésre. Ez utóbbi tízéves időszakba az átállási státuszban eltöltött idő is beletartozik. Az elővásárlási joggal érintett földön nem állhat fenn a föld használatát harmadik személy számára az adásvételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony. Miután az ökológiai gazdálkodó számára – az elővásárlási joggal érintett termőföldrészlet vonatkozásában – letelik az átállási időszak, igazolnia kell a megyei kormányhivatalok földhivatali főosztályai felé, hogy a teljes terület vonatkozásában ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
A mutatós számok ellenére biogazdának lenni nehéz mesterség
Ha haszonbérbe kívánja venni a földet, akkor a jogutódra is kiterjedő hatállyal nyilatkoznia kell arról, hogy a teljes földterületen ökológiai gazdálkodást fog végezni a haszonbérlet időtartama alatt. Mindezeken túl – a birtokbavételt és az átállási idő leteltét követően – nyilatkoznia kell a járási hivatal földhivatali osztálya felé, hogy a teljes terület vonatkozásában ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.
Ha a kötelezett gazdálkodó az előírásokat megszegi, első lépésként hat hónapos határidővel teljesítenie kell azokat a feltételeket, amelyek a jogszerű állapot fenntartásához szükségesek. Ellenkező esetben – adásvételi szerződés esetén – a törvény erejénél fogva vételi jog kerül alapításra az érintett földrészletre. A folyamat soron következő lépcsőjeként fel kell hívni a vételi jog gyakorlására jogosultakat (első helyen az elővásárlásra jogosultak) arra, hogy nyilatkozzanak arról, hogy élni kívánnak-e e jogukkal. Amennyiben a kötelezettség szegője elővásárlási joga alapján szerzett földtulajdont, akkor – más elővásárlásra jogosult hiányában – az eredeti szerződési vevő a jogosult a vételi jog gyakorlására. Ha a két jogosulti kör egyike sem kíván élni a részére biztosított vételi jog gyakorlásának a lehetőségével, a vételi jogot az állam gyakorolja. A határidőben beérkezett nyilatkozatok alapján a kormányhivatal hoz határozatot arról, hogy adott esetben több jogosult közül melyik jogosult egyénileg gyakorolni a vételi jogot. A jogosult a vételi jogát az eredeti szerződésben meghatározottak szerinti vételáron gyakorolhatja. Abban az esetben, ha a tulajdonos a földön időközben értéknövelő beruházásokat végzett, ennek ellenértékét a vételi jog jogosultjától a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti.
A tanúsító védjegy kötelező
Az EU-ban két típusú védjegyet használnak: európai uniós jelzést, valamint nemzeti védjegyet. A fogyasztók pontos tájékoztatása érdekében a közösségi védjegy használata olyan termékekre korlátozódik, melyek kizárólag ökológiai összetevőkből állnak. Tehát, ha az átállásból származó termékek esetében, vagy ha a feldolgozott élelmiszerek összetevőinek kevesebb mint 95%-a ökológiai eredetű, akkor a védjegy nem használható. Hazánkban a 34/2013. (V. 14.) VM-rendelet szerint csak olyan szervezet tanúsíthat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elismert ellenőrző és tanúsító szervezetként. Az adott gazdálkodónak vagy gazdasági szereplőnek tevékenysége minden szakaszában biztosítania kell termékei nyomon követhetőségét. Ha a tanúsító szervezet tudomást szerez arról, hogy az általa tanúsított gazdasági szereplő a rá vonatkozó rendelkezéseket megsérti, a jogsértéssel arányos intézkedéseket hozhat. A gazdálkodó tevékenységének megkezdése előtt a tanúsító szervezettől tájékoztató anyagokat kell hogy kérjen, majd a bejelentkezési lap és a szerződési tervezet aláírásával, továbbá visszaküldésével mintegy „ráutaló magatartásként” kéri a tanúsítást is. Ha a termelő jogosult ökológiai gazdálkodásra, kiszámlázzák neki az ellenőrzési és nyilvántartási díjat, amely függ a terület nagyságától, de van egy ettől teljesen független éves minimáldíj is. A díj megfizetését követően a gazdálkodó formanyomtatványokat, jogszabályi leírásokat kap kézhez, és kijelölik számára az ellenőrt is. Az első ellenőrzés előtt a gazdálkodónak üzemleírást is kell készítenie arról, hogyan, milyen módszerekkel tesz eleget a követelményeknek. Ha az ellenőr elfogadta és aláírta az üzemleírást, kezdődhet az ellenőrzés évente egyszer, előre bejelentve, de váratlan ellenőrzések is lehetnek. Ha valakinél bebizonyosodik a visszaélés gyanúja (beleszámítva a tévedés és elsodródás esetét is), figyelmeztetésre, de súlyosabb szankcióra is számíthat a gazdálkodó. Például a terméke nem kapja meg a tanúsítványt, de ha tiltott növényvédő szert használt szándékosan, még a rendszerből is kizárják. Ilyenkor elölről kezdhetné a 3 éves átállást, de legtöbbször az illető a bevételkiesés miatt inkább felhagy a biogazdálkodással. Aki hagyományos művelésről szeretne átállni ökológiaira, az általában csak a területe egy részén kezdi, a többin konvencionálisan gazdálkodik tovább. Nehézséget okoz, hogy a két termék, sőt a hagyományos gazdálkodásban használt eszközök se érintkezzenek egymással. Ha a gazdálkodási folyamat egésze megfelel a követelményeknek, akkor adják ki a hologrammal védett minősítő tanúsítványt.
Aki hagyományos művelésről szeretne átállni ökológiaira, az általában csak a területe egy részén kezdi
Főbb európai uniós jogszabályi változások 2022-től
Az Európai Unió biogazdálkodásról szóló első általános rendelete még harminc évvel ezelőtt született meg, de az elmúlt években a 2009 óta hatályban lévő rendeletet is újragondolták, így végül megszületett az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új jogi szabályozás, amely 2022-től lép majd hatályba. Az új rendelet több területen hoz változást:
‑ Területileg egységes szabályrendszert vezet be, ezáltal a harmadik országbeli gazdasági szereplőkre és termékekre egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak majd.
‑ A szabályok hatálya alá tartozó klasszikus termékek körét kibővítik a következőkkel: só, parafa, illóolaj, természetes mézgák és gyanták, méhviasz, kártolatlan és fésületlen pamut/gyapjú. A szabályokat az akvakultúrára is kiterjesztik.
– Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a mezőgazdasági kistermelők a csoportos tanúsítást is választhatják.
Továbbá jelentősen kibővül az általános célok köre, ezáltal a talaj és faj/fajtavédelem hangsúlyosabbá válik, így hangsúlyos lesz a talaj hosszú távú termőképességének fenntartása, a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés ösztönzése az unió különböző területein, valamint a ritka és őshonos, kihalás által veszélyeztetett fajták megőrzésének ösztönzése.
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
