Növényvédelem: fontos, hogy erről beszéljünk
Ha felborul az egyensúly az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-termelés területén, annak elszabaduló árak, versenyképességi hátrány vagy a minőség romlása lehet a következménye – állítja Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. Arról is megkérdeztük, mit szól a laikus kritikákhoz, és lát-e esélyt az illegális készítmények piacának visszaszorítására.
Európában van a legnagyobb biztonság
– Elég kemény támadásokat kapnak manapság a növényvédőszer-szakma képviselői. Ráadásul nem is csak laikus, frusztrált facebookozókról van szó, hanem szakemberekről, kutatóintézeti kollégákról. Leginkább azzal vádolják a növényvédő szakmát, hogy egy hatalmas profitot forgató iparág képviselői a tudományban. Mit szokott válaszolni?
– Azt, hogy ezt másként látom. Úgy gondolom, hogy sajnos egyre inkább divat a mezőgazdaságot és a növényvédelmet támadni. Sajnálatos folyamat ez, hiszen így pont abban az azt az ágazatban dolgozókat kritizálják, akik mindent megtesznek azért, hogy egészséges és biztonságos élelmiszereket fogyaszthassunk. A növényvédő szerek engedélyezése, szabályozása rendkívül szigorú eljárás, Európában a legszigorúbb a világon, melynek köszönhetően a növényvédő szerek hatásait pontosan ismerve, biztonságosan felhasználhatóak az engedélyokirat előírásait és a kockázat csökkentő intézkedéseket betartva. Nagyon sok a félinformáció és a téves következtetés. Odáig jutottunk, hogy stratégiai dokumentumok születnek megfelelő hatástanulmányok nélkül, melyek irreális elvárásokat fogalmaznak meg a mezőgazdasággal kapcsolatban.
A hatóanyag engedélyeztetéséhez 12 év és több száz millió euró szükséges…
– Valóban olaj a tűzre, ha nem reális célkitűzést állítanak a gazdaságok elé. Mondjuk, egy betartható 10-15 százalékos csökkentés nyilván nem vitát, hanem elfogadást szülne.
– Számháborúba nem szeretnék belemenni, de nagyon fontos itt is – úgy, mint az élet bármely területén – hogy reális célkitűzéseket fogalmazzunk meg. A növényvédőszer-gyártók a növényvédelmi kutatási-fejlesztési munkájuk során, egy-egy molekula fejlesztésekor ma már elsődlegesen a hasznos élő szervezetek kímélésére, a környezetvédelemre, az alkalmazás során fellépő kockázatokra, a lebomlási folyamatokra, az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára fókuszálnak, erre irányuló vizsgálatok sorozatát végzik el. Ha az adott hatóanyag molekula nem felel meg a rendkívül szigorú követelményeknek, akkor annak kiváló hatékonysága ellenére is elvetik azt. A hatóanyag-engedélyeztetéshez átlagosan több mint 12 év fejlesztés és több mint 200 millió euró befektetése szükséges. A rendkívül szigorú jogszabályok és az engedélyeztetés során végzett mélyreható értékelés a záloga annak, hogy innovatív, hatékony ugyanakkor biztonságos készítményt tudjunk a gazdálkodók kezébe adni. Az új elvárásoknak megfelelő növényvédő szerek fejlesztése hozzásegíti a gazdákat a jó minőségű, biztonságos, ugyanakkor megfelelő mennyiségű élelmiszer-alapanyag termesztéséhez. A növényvédő szerek lényegében gyógyszerek a termesztett növények számára, melyekre a köz érdekében a humánkészítményekhez hasonló, szigorú szabályozás vonatkozik.
– Mondjuk, a laikusok egy része manapság a humángyógyszeripart, a ható- vagy oltóanyag-fejlesztést is lelkesen támadja…
– És annak sem szabadna megtörténni, amit a jelenlegi helyzet sajnos bizonyított. De visszatérve a növényvédő szerekre, fontosnak tartom elmondani, hogy – akárcsak a humán- és állatgyógyszerek – a növényvédő szerek is csak a megfelelő alkalmazás mellett lehetnek eredményesek. Ellenkező esetben, okszerűtlen, felelőtlen használattal a gyógyszer is árthat, ahogyan a legbiztonságosabb növényvédő szer felhasználása is okozhat problémát, ha nem előírásszerű az alkalmazása.
A csávázás innovatív, kíméletesebb megoldás, mint a megnövekedett számú állománykezelés
– Vannak azonban még a szakmai körökön belül is tényleg nehezen érthető fejezetek, mint például a neonikotinoidok, amik helyettesítése ma nem igazán megoldott, sőt, többszörös állománykezeléseket generálhat a kialakult helyzet.
– Konkrét hatóanyagok említése nélkül szeretném kiemelni, hogy a csávázás egy rendkívül innovatív megoldás. Pár milligramm hatóanyagot viszünk fel a vetőmagra, és ezzel jó ideig meg tudjuk védeni a csíranövényt a károsítóktól. Vetőmagcsávázás esetén a csírázó mag közvetlen közelében fejtik ki a hatásukat. Úgy gondolom, mindenképpen kíméletesebb és kevésbé kockázatos megoldás, mint ennek hiányában a megnövekedett számú állománykezelések. Ez egy jó példa arra, hogy mit eredményez, ha körültekintő hatástanulmány nélkül születnek döntések.
– Idesorolható a glifozát ügye. Ennek van is magyar vonatkozása: a SZIE kutatói ősszel bizonyították, hogy nem is a glifozát hatóanyag, hanem a vivőanyagai károsak.
– A glifozát hatóanyag és a vivőanyagok vitája régóta tart, és az engedély-visszavonások is elsősorban ezeknek a szakmai vitáknak az eredményeként születtek. Természetesen minden kutatási eredményt figyelembe kell venni, de a glifozát az EU-ban engedélyezett hatóanyag. Az Európai Unióé a világon a legszigorúbb a növényvédőszer-engedélyezési rendszer. A glifozátot ráadásul – a korábbi támadások miatt – „nagyító alatt” vizsgálták, és mégis meghosszabbították az engedélyét. Tette ezt Európa egyik legszigorúbb hatósága: a német, mely felülvizsgálta, és nem talált okot a visszavonásra. Ha valamilyen vizsgálati metodika alapján újra megvizsgálják ezeket a szereket, az nem szabad, hogy felülírja az uniós értékelést.
Az egyensúly értéke és ára
– Mindez folyamatosan visszatereli az egész kérdéskört az eredendő konfliktusra, ami abban áll, hogy vagy sokat termelünk, vagy növényvédőszermentesen, öko-bio alapon, úgymond tisztán termelünk. Még az EU jelentései is elismerik, hogy a növényvédőszer-csökkentés „csak akkor reális, ha a termelő elfogadhatja a hozam vagy az élelmiszer-minőség csökkenésének kockázatát”… Vagyis ha kivonjuk a védelmi eszközöket, hatóanyagokat, akkor kevesebb lesz a termés, vagy romlik a minőség.
– Igen, ez az ellentmondás nincs feloldva. Az Európai Unióban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. A folyamat során rengeteg hatóanyagot kivontak, vagy a kivonás határán állnak, emiatt egyre kevesebb készítmény áll a gazdálkodók rendelkezésére ahhoz, hogy a termesztés során egészséges– betegség és kártevőmentes – élelmiszer-alapanyagot állítsanak elő.
A felülvizsgálat bonyolult, sok esetben átpolitizált folyamat, melynek során a tagállami álláspontokat gyakran befolyásolják a gazdasági érdekek is. Egy-egy tagállami álláspont kialakítása során sokszor szembe kerülnek egymással szakmai szervezetek, gazdálkodói érdekképviseletek, zöldek. A régebbi kockázat alapú szabályozást veszély alapú szabályozási szemlélet váltotta fel az unióban, melynek lényege, hogy a növényvédő szer hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik. Az új irányvonal nem veszi figyelembe a kockázatcsökkentő intézkedéseket, így a gyakorlatban biztonságosan használható hatóanyagok is áldozatul esnek a szigorításoknak.
A fenti okok miatt sajnos olyan hatóanyagok is áldozatul esnek, melyek szakszerű felhasználással nem jelentenének elfogadhatatlan kockázatot és ma is a gazdák eszköztárát erősíthetnék. Ez a szemléletváltás nem szolgálja a fenntartható gazdálkodást. Az unióban, ahol a világ a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszere működik, minden nap biztonságos élelmiszert van lehetőségünk fogyasztani, melyekhez – az agrártámogatásoknak és a termelőknek hála – elérhető áron jutunk hozzá. Az uniós agrárpolitika iránya azonban azt eredményezheti, hogy a termelők a megfelelő eszközök hiányában nem tudják eredményesen megvédeni a növényeiket. Ugyanakkor a „harmadik országokból” érkező, kevésbé szigorú szabályozási keretek között előállított élelmiszerekkel a saját uniós termékeinknek teremtünk konkurenciát.
– Mi történik, ha borul az egyensúly?
– Egyik lehetőség, hogy megdrágulnak a bolti élelmiszerek, takarmányok. Mondhatjuk azt, hogy a legfontosabb az input anyagokat érintő szigorú elbírálás, legfeljebb ennek következtében kevesebbet termelünk. Ennek a folyamatnak akár az élelmiszerek árszínvonalát, akár a rendelkezésre álló élelmiszer minőségét tekintve elsősorban a fogyasztó látja kárát, mert olyan országokból kell beszerezni a terményeket, ahol nem biztosított az európai szintű élelmiszer-biztonság, de súlyos társadalmi hatása is lehet ennek a folyamatnak, ha veszélybe kerül a gazdák jövedelme. Az európai mezőgazdaság versenyhátrányba kerülhet. Egyfajta megoldást jelenthetne, ha még nagyobb támogatást adnak a gazdáknak azért, hogy ellensúlyozni tudják a hatóanyag-kivonások miatt megdráguló termelés költségeit. Nos, én nem látom jelét annak, hogy bárki emelni készülne az agrártámogatások összegén…
Kifinomult megoldás
– Ugyancsak szenvedélyes viták tárgya a génmódosítás, a génszerkesztés, a precíziós mutáció témaköre. A mostani Nobel-díj révén ismét új muníciót kaptak e viták. És nálunk az alkotmányos korlát miatt eleve csak a „szoft” eszközökről lehet egyáltalán még csak vitázni is. Mit gondol, lesz magyar termőföldön pár éven belül génszerkesztett, precíziósan génnemesített növény?
– Ez a kérdés nem a Szövetségünk hatásköre, és mivel az Alkotmány le is zárja a kérdést a tiltással, nem nehéz megválaszolni: a jelenleg hatályos szabályozás mellett biztosan nem lesz. Véleményem szerint ettől függetlenül fontos a szigorúan szakmai alapokon nyugvó vita ebben a kérdésben is. Rengeteg más innovatív megoldás körvonalazódik jelenleg a mezőgazdaságban. A Crop-Life Europe tagjai, a növényvédőszer gyártó vállalkozások a következő évtizedben 10 milliárd euró befektetésével igyekeznek hozzájárulni a precíziós és digitális technológiák innovációjához, 4 milliárd euróval a biopeszticidek innovációjához. A befektetések tényleges hatékonyságához megfelelő szabályozási keretre van szükség, hogy ezen fejlesztések, innovációk eljuthassanak a termelőkhöz is.
– Attól nem tart a növényvédelem, hogy piacot veszít a génszerkesztésre vonatkozó jogszabályok fellazítása esetén? Vannak például olyan irányok, amelyeknél a növény saját maga állít elő bizonyos hatóanyagokat, feromonokat a saját védelmére, vagyis megelőzik a növényvédő szeres kezelés szükségét.
– Nem tartok ettől, elképzelhetetlen mindenre genetikai úton választ adni. A növényvédelem számos eleme – a gyomirtástól a növények stressztűrő képességének fokozásán át – nagyon is támaszkodik a külső gondozásra, növényápolásra, táplálásra
Arckép. Görög Róbert a gödöllői Szent István Egyetemen szerzett növényorvosi, környezetgazdálkodási agrármérnöki és minőségbiztosítási szakmérnöki képesítést. Dolgozott az akkori Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályán, ellátta a Minisztérium Növényvédelmi Bizottságának titkári feladatait, majd az Agrárkamaránál vezető növénytermesztési szakértőként tevékenykedett.
A feketepiac
– Nálunk, az ukrán, szerb és román piacok közelségében még mindig elég gyakran visszatérő probléma a hamisított, illegális növényvédő szerek kérdése…
– Nemcsak nálunk, egész Európában probléma. Az uniós növényvédőszer-piac 14%-át teszi ki az illegális kereskedelem. Az első ügyet 2000-ben Spanyolországban azonosították, viszont már abban az évben jelentettek ügyeket Németországból, Görögországból, Olaszországból, Lengyelországból, Hollandiából, Csehországból, Romániából és Szlovéniából is. 2006 óta jelentős növekedés történt az illegális szerek ügyeinek számát illetően. Az illegális növényvédő szerek piaca becslések szerint Európában évente 1,2 milliárd eurót, globálisan 4,4 milliárd eurót tesz ki. A magyarországi hatóságok is már 7. éve aktívan részt vesznek a közös akcióban, folyamatosan figyelik a piacot, és egyre hatékonyabban szűrik ki az illegális, hamis termékeket. Az ellenőrző hatóságok Nébih, Nav, a rendőrség napi munkáját segíti a Növényvédelmi Szövetség is a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület tagjaként.
– És mekkora probléma? Mekkora a fenyegetés?
– A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és szerhamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik. A növényvédő szerek engedélyezése, szabályozása rendkívül szigorú eljárás (Európában a legszigorúbb a világon), melynek köszönhetően a növényvédő szerek hatásait pontosan ismerve, biztonságosan felhasználhatóak az adott termék leírását betartva. Az illegális és hamisított növényvédő szerek esetében sajnos ez már nem mondható el, ezek a szerek ismeretlen kockázatot jelentenek mind az ember, mind a környezet számára az elmaradt biztonsági tesztek és nyomonkövetés hiánya miatt. Azt szoktam mondani, hogy az olcsó hosszú távon mindig drágább…
Lehet, hogy most jól járok anyagilag valamilyen ellenőrizetlen, ismeretlen szerrel. De lehet, sőt, szinte biztos, hogy „holnap” kiderül: az a szer nem éri el a kívánt eredményt, azaz nem hatékony. De a következmények általában súlyosabbak. Nem véletlenül érveltem amellett, hogy az európai mezőgazdasági termelés és élelmiszer-biztonság az ellenőrzött, tudományos munkán alapszik. Ez kiterjed a növényvédő szerekre is. Ha ugyanis egy szer nem engedélyezett, akkor nem tudni, mi van benne, hogyan hat a növényre, mikor, hogyan és mennyit kell belőle kijuttatni, nem kiszámíthatóak a hatásai. Ebből egy sor súlyos következmény ered: elpusztíthatjuk a kultúrnövényt, tönkre mehetnek a soktízmilliós permetezőgép csövei, fúvókái. S nem utolsósorban, az illegális szer árthat a kezelést végző gazda egészségének és a környezetnek is.
Bioalapú jövő
– A legtöbb tekintélyes növényvédőszer-gyártó ma már kiterjedt fenntarthatósági stratégiával rendelkezik, és nyomatékosítják a fenntarthatóság, az ökológiai, sőt, a biogazdálkodásban előírt szempontok térhódítását a kutatásaikban, hatóanyag- és termék-előállítási gyakorlatukban. Mit jósol, hogyan fog kinézni mondjuk 5 és 10 év múlva egy pro‑ növényvédőszer-gyártó cég portfóliója e szempontból?
– Az 5-10 éves távlat, azt hiszem, markáns fordulatot még nem hoz, mint említettem egy új hatóanyag kifejlesztése eltart 10-15 évig, és 200 millió euróba kerül. Ettől függetlenül az biztos, hogy a már ma is szembetűnő új technológiák, növényvédő szerek és alkalmazások egyre inkább a fenntarthatóság jegyében jelennek meg. Hatalmas, csak Európában 10 milliárd eurós nagyságrendet fordít a kutatás-fejlesztés olyan készítményekre, amelyek kímélik a környezetet, lehetőleg ökológiailag tiszta, biológiai alapú megoldásokat kínálnak. A Crop Life Europe, aminek a magyar Növényvédelmi Szövetség is a tagja, azt hirdeti, hogy kevesebb beavatkozással, kijuttatott növényvédő szerrel szeretnénk több eredményt elérni, de akár a logisztika, a szállítmányozás csökkentésére irányuló törekvések is felfedezhetőek a gyártók között..
SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN
