A beszélgetés résztvevői voltak:
- Csányi Attila vezérigazgató, Bonafarm Csoport
- Feldman Zsolt államtitkár, Agrárminisztérium
- Győrffy Balázs, elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Jakab István, a MAGOSZ elnöke, képviselő és a parlament alelnöke
- Kis Miklós Zsolt államtitkár, Agrárminisztérium
- Páczay György agrárszakértő, Európai Parlament
Nagy érdeklődés kísérte a Portfolio Agrárszektor konferencia kerekasztal-beszélgetését
Kis Miklós Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meg kell próbálni minél több államot magunk mellé állítani a csökkentés minimalizálása érdekében. Ha ez nem megy, akkor a hazai társfinanszírozás mértékét kell megemelni úgy, hogy a forráscsökkenésből a magyar gazdálkodó szinte semmit ne érezzen meg. Ugyanakkor emlékeztetett rá, mekkora veszéllyel járna az, ha a tagállami hozzájárulás mértékét nem maximalizálná az unió, hiszen már most is egy társfinanszírozási verseny zajlik az EU-n belül is.
Kis Miklós Zsolt reményét fejezte ki, hogy a tervben szereplő – a magyar változatnál sokkal szigorúbb – capping választható elemként jelenik majd meg a tagállamok támogatási rendszerében, de legalább is a feltételei „házon belül” alakíthatóak lesznek.
A szakemberek összességében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták
A résztvevők többsége az új Közös Agrárpolitika indulását 2022-re tette, azaz egy átmeneti évre számítottak, de volt, aki a 2023-as indulást sem zárta ki.
SZERZŐ: AGRÁRSZEKTOR