Tizenkét szabadkereskedelmi egyezmény agrár-kereskedelmi hatását vizsgálja egy új uniós tanulmány, ebből ötöt már le is zárt az EU. Brazília 2030-ra Európa legfontosabb beszerzési forrásává válhat, köszönhetően szójabab-, baromfi- és marhahús-kínálatának.
A most közzétett uniós tanulmány tizenkét az EU által nemrégiben megkötött vagy napirenden szereplő kereskedelmi megállapodás agrár-élelmiszeripari ágazatra gyakorolt hatásait vizsgálja 2030-ig. A 12 ország, illetve térség a következő: Ausztrália, Kanada, Chile, Indonézia, Japán, Malajzia, a Mercosur-országok, Mexikó, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnám. A tanulmány készítése idején a 12 kereskedelmi tárgyalásból 5 már lezárult: Kanadával, Japánnal, Vietnámmal, a Mercosur-országokkal és Mexikóval. Így pontosabban tudja modellezni a megkötött szabadkereskedelmi megállapodások eredményét, ideértve a partnereknek nyújtott vámkontingenseket is. Figyelembe veszi az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését is. A friss jelentés két forgatókönyvet vázol fel: egy ambiciózusabb, illetve egy óvatosabb (konzervatív) számítást.
Top exporttermékek és célpiacok
A kereskedelmi értéket tekintve 2030-ra Japán lesz Európa legfőbb élelmiszeripari célpontja. Mintegy 5,3 milliárd euró értékben érezhet ide ilyen áru, ezzel a 12 ország közül 25 százalékos piaci részesedést érhet el a szigetország. A második helyezett Kanada lehet 20 százalékos exportpiaci részesedéssel és bő 4 milliárdos forgalmi értékkel, míg a harmadik Ausztrália 13 százalékkal és 3,8 milliárd eurós kivitellel. A Mercosur-országokkal 2030-ra sokkal kevésbé futhat fel az európia export: csak másfél milliárd eurós kivitel várható ebbe a térségbe.
A legintenzívebben exportált termék továbbra is a sertéshús maradna, ez főként Japánban, a Fülöp-szigeteken és Ausztráliában találna vevőre. A tej és tejtermékek lehetne a második legnagyobb értékben kivitt árucsoport, szintén Japán és Ausztrália lehetne a legnagyobb felvevőpiaca. A feldolgozott élelmiszerek és italok terén viszont elsősorban Kanadára, Japánra, Ausztráliára, Mexikóra és a Mercosur-országok érdeklődésére lehet számítani.
Top importtermékek és beszállítók
2030-ra 52 százalékos részesedéssel messze a legnagyobb beszállítója lehet az EU-nak Dél-Amerika. Nem véletlen: a Mercosur-országokból szerezhető be az a termékcsoport, amelyre Európának a leginkább szüksége van: olajosmag (szója) és darája, valamint a baromfi- és marhahús. Az importérték elérheti a 20,4 milliárd eurót. Ezen kívül csak Indonéziából érkezne Európa számottevő élelmiszeripari import mintegy 4,8 milliárd euró értékben. A 12 ország közül Kanada szinte kizárólagos búzabeszállítója lehet az EU-nak, míg Új-Zéland a juhhús kizárólagos forrása.
Ez a végeredmény
Az agráripari kereskedelmi egyenleg mindent összevetve mégis pozitív szaldót hozna Európára számára. A konzervatív forgatókönyv alapján a 12 szabadkereskedelmi partner felé irányuló uniós export várhatóan 25%-kal nőne, az ambiciózus forgatókönyv szerint pedig 29%-kal. Eközben a behozatal a konzervatív számítás szerint csak 10%-kal, illetve a merészebb becslés alapján legfeljebb 13%-kal növekedne.
A teljes tanulmány elérhető itt, angol nyelven.
Lásd még cikkeinket a témában:
