A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség megváltoztatni a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradícióját.
Napjainkban a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni: a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási a szerepe, mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár elmondta, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. A klímaváltozás hatásai már érződnek: az elmúlt ősszel és télen mintegy 25 százalékkal kevesebb csapadék hullott a korábban tapasztaltnál.
Jelenleg a magyar termőföld körülbelül 2 százaléka öntözött, azonban ennél jóval nagyobb az igény: az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be öntözésfejlesztésbe. Az igényt a kormány különböző ösztönzőkkel támogatja, hogy az öntözhető területek nagysága 100 ezer hektárral növekedjen 2024-ig.
A következő 10 évben évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükséges emellett a vízjogi engedélyezés egyszerűsítése és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzése is. A gazdálkodók beruházásait segítik a Vidékfejlesztési Program pályázatai: jelenleg 19 pályázat nyitott 303 milliárd forint keretösszeggel.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni, és a vidéket megtartani a mezőgazdasági termelés számára.
