A rendszerváltás zűrzavarát követően először 2016-ban lépte át a külföldi nemesítésű búza aránya az 50 százalékot a magyar termőterületen. A nemesítésnek nincs könnyű dolga, de a klímaváltozás a kezünkre is játszhat. Észak-Afrika is érdeklődik az aszálytűrő magyar genetika iránt.
Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója. (A világ vezető vetőmagszaporítói: Franciaország, Hollandia, Egyesült Államok, Németország és Chile.) Évente százezer hektár feletti területen állítunk elő több mint 300 ezer tonna vetőmagot, ennek harmadát a külpiacokon értékesítjük. A százezer hektárból 2020-ban a kalászosok vetőmagterülete 47 ezer hektárt fedett le, ebből a búza szűk 30 ezer hektáron érlelte a vetőmagot a Nébih adatai szerint. A hibrid növények esetén (kukorica, napraforgó, repce, búza, de a burgonya is) elsősorban globális multivállalatok, illetve nyugat-európai nemesítő házak szaporítóanyagait használják a gazdák.
Meglátszik a rendszerváltás
Az őszi búza termésátlaga a’ 80-as évekig követte a nyugat-európai emelkedő trendet, majd leszakadt tőle. Klimatikus adottságainkon túl a rendszerváltás kaotikus termelési körülményei és a rendkívül szerény tápanyag-utánpótlás is meglátszik a hanyatló adatokon. Az uniós csatlakozás sem hozott kánaánt, nagyjából most értük el termelésben a rendszerváltás előtti szintet. A hazai nemesítésű őszi búza fajták 2002-ben még a magyarországi búza termőterület közel 80 százalékán kerültek termesztésbe, a külföldi nemesítésű búzák használata a köztermesztésben 2012-ben indult be igazán, 2016-ban fordult elő először, hogy a külföldi nemesítésű őszi búza fajták területi részaránya meghaladta az 50%-ot, ez a tendencia pedig azóta is tart. (A hazai nemesítés helyzetéről legutóbb Wágner Józsefet, a Szegedi Gabonakutató Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük itt.)
A legkedveltebb fajták
A szaporító területe aránya alapján ezek ma a top kalászos fajták Magyarországon a Nébih előzetes adatai alapján. A többi kalászos (durum, rozs, tavaszi árpa stb.) fajtaaránya is elérhető itt.
Megvetjük a lábunkat Afrikában
A múlt héten érkezett a hír, hogy együttműködési megállapodást kötött a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Marokkói Vetőmag-előállítók Szövetsége. Takács Géza elnök kifejtette: az afrikai kontinens nagyon fontos együttműködési lehetőségeket nyithat az exportorientált ágazat hazai szereplői számára. Hazánkban jelenleg több mint 900 vállalkozás és intézmény foglalkozik vetőmag nemesítéssel és előállítással, az exportbevétel 180-190 milliárd forintot tesz ki. A meleg égövi országokban a hazai, aszálytűrő fajták kedvező fogadtatásra találhatnak. Megjegyezzük: az észak-afrikai országok a szocializmus óta kellemes emlékeket ápolnak Magyarországról, nem felejtették el például a paradicsomkonzerveinket. Továbbá számos cserediák tanult nálunk akkoriban, sokan közülük ma a nemzetközi diplomáciában is fontos szerepet játszanak.
Most a koronavírus járvány miatt internetes kapcsolat segítségével írta alá az együttműködési megállapodást a két fél. Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke Budapesten, Khalid Benslimane, a Marokkói Vetőmag-előállítók Szövetségének vezetője pedig Tromler Miklós nagykövet társaságában Magyarország rabati nagykövetségén írta alá a dokumentumot. Mint ebben lefektették: a két szervezet a jövőben szorosan együttműködik a vetőmagágazati általános információk cseréjében, támogatják tagjaik közös kutatási kezdeményezéseit és azok eredményeinek alkalmazását a mezőgazdaság adott területén, elősegítik az információcserét a vetőmagágazathoz kapcsolódó gazdasági és tudományos eseményekről, valamint közös érdekekhez fűződő szakmai találkozókat szerveznek.
Khalid Benslimane hangsúlyozta: a szervezet kiemelten fontos területnek tekinti a nemzetközi együttműködések keretében folytatott kutatási, fejlesztési tevékenységeket. Már felvették a kapcsolatot a Marokkói Nemzeti Agrárkutató Intézettel, hogy a segítségükkel térképezzék fel és dolgozzák ki a két ország közötti vetőmagtermelési együttműködések lehetőségeit. A vírushelyzetre tekintettel a jövő évre tolódik át a személyes helyszíni kapcsolatfelvétel.
