Fahéj alapú illóolajjal sikeresen vehetjük fel a harcot a selyemfényű puszpángmoly ellen – állapították meg a ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudósai.
Vegyszermentes védekezés szellemében az Agártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének munkatársai a kutatásaik során kereskedelmi forgalomban elérhető illóolajokat vizsgáltak, potenciális riasztó vegyületeket keresve puszpángmoly ellen.
Az illóolajok felhasználása
Rovarölő, rovarriasztóként elterjedt, hiszen ruháinkat, fa hangszereinket óvjuk ilyen szerekkel, vagy a szúnyogok ellen is ily módon felvehetjük a harcot.
A védelem idejét befolyásolja, hogy milyen módszerrel juttatjuk a környezetbe, ugyanis kipermetezve fitotoxikusak, emellett az olykor akár több száz illékony vegyületből álló összetételüknek köszönhetően hamar elillannak, így elveszítik hatásukat.
A kísérlet
A kutatók az eljárás során kipermetezés helyett egy kanócos kibocsájtót alkalmaztak, mely hosszú ideig és folyamatosan terjesztette a környezetbe az illóolajat.
A kísérlet során három (fahéj, eukaliptusz és levendula) növény illóolajának alkalmazásánál tapasztalták, hogy csökkent a lerakott lepketojások száma a kezeletlen növényekhez képest. A legjobb eredményt a fahéj vegyületeivel érték el.
A következő lépésben csápdetektoros gázkromatográfiával meghatározták azokat az illékony vegyületeket, amelyeket a selyemfényű puszpángmoly képes érzékelni, és a fahájas vegyületben is megtalálható. Az így behatárolt vegyületek szintetikus változataira szűkítve még hatékonyabb riasztókeveréket lehet kidolgozni a jövőben a selyemfényű puszpángmoly ellen.
Amennyiben az így, mesterségesen létrehozott vegyület a hímek ellen alkalmazható feromoncsapdával együtt kerül alkalmazásra, még eredményesebbek lehet a védekezés. Ezzel elkerülhető a rovarölőszeres kezelés, ami fontos előrelépés lehet a biokertészet területén.
A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis)
Kelet-Ázsiában honos lepkefaj, közismert kártevő, 2007-es németországi felbukkanása óta az egész kontinenst meghódította. Feltételezhető, hogy szaporítóanyaggal hurcolták be Európába.
Elsősorban a puszpáng féléket támadja, mely Euróban elsősorban díszkertekben található, vagy cserepes növényként ismerik. Egyes területeken, ahol őshonos, az erdőtársulások cserjeszintjét képező növénye.
Forrás: MDPI szakportál
