Idén nagyon szép ára volt a repcének, ami elvileg a vetési kedvre is ösztönzőleg hat, a gyakorlatban mégsem ezt látjuk. Az aszály és a rovarok együtt már túl nagy terhet jelentenek a termesztésben, hiába halogatták a gazdák a vetésidőt. A szaktanácsadók pedig úgy dolgoznak, mint a könyvelők: megőrzik azokat a titkokat, amiket a naplózás terén a gazdáknak adtak.
„Szeptemberben eddig csak egyszer esett számottevő csapadék az ország nagy részén. Aki közvetlenül előtte vetette el a repcét, annak most szép, egyöntetű állománya van, aki viszont a klasszikus, augusztus 20-31. közötti időszakot választotta, annak most nagyon heterogén az állománya” –osztja meg tapasztalatait egy országos rálátással bíró, de körzetileg Fejér megyében szaktanácsoló növényvédelmi szakember. Megfigyelése szerint általános jelenség, hogy egyre hátrább csúszik a repce vetésideje, hiszen augusztus végén, szeptember elején a legritkább esetben megfelelő a talajállapot az aprómorzsás magágy elkészítéséhez, és ha ez még sikerülne is, a kikelő állomány hetekig szenved a vízhiánytól és a bolháktól.
Szokatlan kártevők bukkantak fel
„Túl sokáig tart a száraz meleg. Rengeteg a repcebolha, sok volt a repcedarázs is, ennek hamarosan kelnek az álhernyói. Meglepő módon mocskos pajort is találtunk a nem szántott területeken, mivel a vetési bagolylepke már a repcében is foltokban ott van. A Lumiposa csávázószer hatása elmúlt mostanra a korán vetett állományokban, tehát figyelni kell a kis káposztalégyre is. A kártevők sem a dátumot nézik, hanem az időjárást… Meglepően sok volt a gyapottok-bagolylepke a táblákban, ami az egyszerűbb szerekre nem is reagál, a Nurelle-D-t meg kivonták a forgalomból. A foszmetet tartalmazó készítményeket már nagyon várja a szakma, de ez csak repcefénybogárra kap engedélyt. A naplózásnál erre ügyelni kell… Ha most hétvégén leesik némi eső, akkor onnantól kezdve a levéltetvek is folyamatosan betelepednek majd” – sorolja a nehézségeket a szakember. Hozzáteszi: a fejlettebb állományokban hamarosan itt az ideje a regulátorozásnak is, ezt célszerű egybekötni a rovarkártevők elleni védekezéssel. Érdemes felszívódó acetamipriddel és taglózó lambda-cihalotrinnal dolgozni a vírusvektorok ellen.
Elvesztettük a terület harmadát
„A fagytól már sokkal kevésbé kell tartanunk, mint a rovaroktól, ezért egyre inkább szeptemberi vetésű növény lesz a repce. Most tulajdonképpen a kétleves állapot lenne az ideális. A gyökeresedését lehet cinkkel és foszforral is segíteni, illetve robusztus hibridet célszerű választani. A hosszú ősz mindenképpen hagy időt az állomány megerősödésére” – mondja a szaktanácsadó. Úgy tudja, idén 270 ezer hektáron vetették el a gazdák a repcét.
A történelmi rekordot 2018-ban állítottuk be a termőterületben: 343 ezer hektárt fedett a növény. Majd jött a csávázószerek kivonása, és egyik évről a másikra eltűnt 40 ezer hektárnyi repce. Két év alatt pedig elvesztettük a repceterület harmadát. Ugyanis elképesztően költséges és macerás növény lett belőle. Csávázás híján sok gépet és időt rabol, miközben ütemezni kellene a napraforgó és a kukorica betakarítását, a kalászosok vetését is. Tavasszal sem jobb a helyzet, hiszen a meglévő állományok mellett a kapások vetése és ápolása körüli teendők is megjelennek a feladatok között. A helyzet addig volt kezelhető, amíg egy-egy hónapnyi laufot kapott a gazdálkodó egy tartamhatású szernek köszönhetően. Tarthatatlan állapot, ha egy repcetáblában 10 napos fordulókkal kell permetezni, mint egy szőlőben. A legszomorúbb, hogy mindez a természetvédelem nevében történik. Aztán csodálkozunk, ha a naplózás mikéntje lesz a szaktanácsadás legfontosabb feladata…
