Allergiás a mustármagra? És a repcével mi a helyzet?

Az Olaj- és fehérjenövény-termelők szövetsége (UFOP) támogatásával véget ért egy kutatási projekt, aminek az volt a célja, hogy kiderítse: felléphet-e keresztallergia a mustár és a repce esetében. A repce pillanatnyilag nem jelölésköteles összetevő az élelmiszerekben.

A felvetés azért indokolt, mert mindkét faj a Brassica nemzetségbe tartozik, azaz rokonok egymással, ezért feltételezhető, hogy a fehérjeösszetételük is hasonlóságot mutat. Bár napjainkban elsősorban a repce olajtartalmát hasznosítjuk a humán táplálkozásban (és a biodízeliparban), a jövőben a repcefehérje is teret nyerhet benne. A repcedara pillanatnyilag az állatok fehérjeigényét szolgálja ki. A kutatásokat a lipcsei Fraunhofer Intézetben végezték dr. Elke Ueberham irányításával.

 

 

Az allergiás reakciókat, azaz a szervezet immunrendszerének túlzott antitest-termelését úgynevezett antigének (testidegen fehérjék) váltják ki. Az antigén és az antitest ebben a reakcióban két szorosan egymásba illeszkedő molekula. Az intézetben egér antitesteket „ütköztettek” repcefehérjékkel. Kiderült, hogy a mustárral „kompatibilis” antitesteknek elenyésző része „kompatibilis” a repcefehérjékkel is. Ez azt jelenti, hogy a keresztallergia kialakulásának kicsi az esélye. Magyarán nem valószínű, hogy az, aki allergiás a mustármagra, idővel allergiás reakciót fog mutatni a repcefehérjéből készült termékekre is.

agrár allergia allergiás allergiás reakció antigén keresztallergia kivált allergiát mezőgazdaság mustár mustármag repce repceallergia