fbpx

Így úszhatná meg Európa a katasztrofális aszályokat

Írta: Kohout Zoltán - 2020 augusztus 14.

Magyarországon az utóbbi három évet aszályosnak minősítették, és a szárazság mind komolyabb fenyegetése egész Európára kiterjed. Egy elképesztő új jelentés szerint a közeljövőben 40 millió hektár válik veszélyeztetetté.

 

 

Északtól délig csőd

Az európai időjárási adatokat összesítve már nemcsak a kutatóintézetek, hanem a napisajtó érzékenységi küszöbét is elérte a földrész mezőgazdaságát fenyegető, lényegében folyamatos aszályok hatása. Azóta visszatérő tapasztalat, hogy terméskiesés és a csőd fenyegeti a gazdálkodókat, amikor az aszály elárasztja Európát. Már olyan területeken is ismerős a szárazság és az ebből eredő terméskiesések, erdő- és legelőtüzek, ahol korábban a hideggel küszködtek. Az angol Guardian például 2018-ban (amikor Magyarországon is rekord aszályos ősz volt) megszólaltatta Lennart Nilssont, aki szarvasmarha-tenyésztőként a Svéd Mezőgazdasági Szövetség társelnöke is. Azt mondta, a helyzet nagyon komoly, a hozamok a 25 év legalacsonyabbjának tűnnek: 50%-kal vagy egyes esetekben még alacsonyabbak az átlagosnál. Más, korábbi tanulmányok szerint az európai városok sokkal melegebbek lesznek. London éghajlata néhány évtizeden belül a dél-spanyolországi(!) Barcelonához lesz hasonló, míg a dél- és közép-európai városok még szélsőségesebb hőszintet mutatnak.

 

Hétszer több lesz Közép-Európában

Nemrég egy európai kutatás mutatta ki, hogy a szélsőséges aszályok Közép-Európában valószínűleg hétszer gyakrabban alakulnak majd ki, mint korábban. Az ok: a figyelmeztető jelek és kutatási eredmények ellenére nem csökken, hanem növekszik a szén-dioxid-kibocsátás a bolygón. 2018 és 2019 a kontinensen valaha mért három legmelegebb nyári időszak közül kettő, és ezek a nyarak az átlagnál sokkal szárazabbak voltak, a régió több mint felét súlyos aszállyal sújtották. Ha így megy tovább, Közép-Európában a század második felére majdnem megduplázódik, több mint 40 millió hektárra (154 440 négyzetkilométer) nő a fenyegetett mezőgazdasági terület.

 

 

40%-kal kevesebb termőterület – vagy…

Mindebből azonban nemcsak borús kilátások következnek, hanem a reménykeltő cselekvések is felvázolhatók. Rohini Kumar, a kutatási tanulmány egyik szerzője szintén a Guardiannek azt nyilatkozta, hogy egyrészt az alkalmazkodás, másrészt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mérsékelheti Európában a gyakoribb, egymást követő aszályok kockázatát. Egyrészt fokozni kell az üvegházhatást okozó gázok világszerte történő csökkentésének erőfeszítéseit, és egyidejűleg foglalkoznunk kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáival is. A tudós kétséget sem hagy afelől, hogy a CO2-kibocsátás csökkentése is akár 40%-kal csökkentheti az évszázad végére extrém aszállyal sújtott közép-európai termőterületek méretét.

Egy svájci kutató, a zürichi Constantin Zohner a lapnak azt mondta, a folyamatos károsanyag-kibocsátás súlyosbítja a jövőbeni aszályokat, veszélyeztetve a mezőgazdaságot és az emberi jólétet, és sürgősen tenni kell az ökoszisztémák megmentése, a jövő generációinak vízellátása érdekében.

 

Magyarországon

Mindez szorosan egybevág a magyar kutatások prognózisával: a tudósok 2-4 °C átlaghőmérséklet-növekedéssel, változó csapadékkal és extrém eseményekkel számolnak. Ebből eredően várható, hogy döntően és negatív irányban változnak az agroökológiai feltételek. Hozamcsökkenés, vízhiány, megporzási, termékenyülési és terméskötődési problémák, de még fotoszintézis-anomáliák is várhatók, természetesen jelentős inputanyag- és művelésiköltség-emelkedést generálva. Ezen ráadásul az öntözés sem feltétlenül tud döntő mértékben javítani.