Az aszály, a hőstressz, az új kártevők és a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre nagyobb szükség van olyan növényfajtákra, amelyek gyorsabban alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az Európai Unió új szabályozása az új genomikai technikák előtt nyithat utat, így a gazdák a jövőben hamarabb juthatnak ellenállóbb, fenntarthatóbb termesztést segítő fajtákhoz.
Nem luxus az innováció, hanem túlélési kérdés
A klímaváltozás már nem távoli fenyegetés a mezőgazdaságban: a gazdák a saját tábláikon látják az aszály, a hőhullámok, a szélsőséges csapadék és az új kórokozók hatását. A hagyományos növénynemesítés továbbra is alapvető fontosságú, de sokszor hosszú évekre, akár évtizedekre van szükség ahhoz, hogy egy új fajta eljusson a köztermesztésig.
Ezen gyorsíthatnak az új genomikai technikák, vagyis az NGT-k. Az Európai Unió Tanácsa szerint ezek célzott módosításokat tesznek lehetővé a növény genetikai állományában, és hozzájárulhatnak az ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós agrár-élelmiszeripari rendszerhez.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az új genomikai technikák lényege, hogy a nemesítők pontosabban és gyorsabban tudnak beavatkozni a növény tulajdonságaiba. A cél lehet például jobb szárazságtűrés, kórokozókkal szembeni ellenállóság, stabilabb termés vagy kedvezőbb beltartalom. Fontos különbség, hogy ezek az eljárások nem azonosak a klasszikus, sokat vitatott GMO-megközelítéssel. Az Európai Bizottság javaslata szerint az NGT-növények egy része olyan genetikai változást hordozhat, amely természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhetne, csak jóval lassabban. Ez a gazdáknak azért lényeges, mert a klímaváltozás tempója gyorsabb, mint amit sok hagyományos nemesítési ciklus önmagában követni tudna.
Két kategória: nem minden NGT-növény ugyanaz
Az uniós szabályozás egyik kulcseleme a kétkategóriás rendszer. Az Európai Parlament jogalkotási összefoglalója szerint a Bizottság javaslata két csoportba sorolja az NGT-növényeket: az egyikbe azok tartoznak, amelyek a természetes vagy hagyományos nemesítéssel létrejövő növényekhez hasonlíthatók, a másikba pedig az összetettebb módosításokat hordozó növények. Az NGT-1 kategória a könnyített eljárás miatt lehet fontos a termelőknek és a nemesítőknek. Ide azok a növények kerülhetnek, amelyek módosításai elvileg természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is kialakulhattak volna. Ezeknél az adminisztráció és a fejlesztési költség csökkenhet, ami gyorsabb fajtafejlesztést tehet lehetővé. Az NGT-2 kategória az összetettebb beavatkozásokra vonatkozik. Ezeknél továbbra is szigorúbb kockázatértékelés és ellenőrzés maradna érvényben, vagyis az új rendszer nem szabad utat, hanem differenciált szabályozást jelent.
Aszály, kórokozók, kevesebb input: itt jöhet az áttörés
A gazdálkodók számára az egyik legfontosabb ígéret a stressztűrőbb fajták gyorsabb megjelenése. Az Európai Unió Tanácsa az új szabályok céljai között említi az innováció támogatását, a reziliensebb növényeket és a fenntarthatóbb élelmiszerrendszert. Ez magyar szemmel különösen fontos. A szántóföldi növénytermesztésben az aszálytűrés, a hőstressz mérséklése, a betegségekkel szembeni ellenállóság vagy a jobb tápanyag-hasznosítás közvetlenül befolyásolhatja a termésbiztonságot. Kertészeti kultúrákban hasonlóan nagy jelentősége lehet a kórokozókkal és a szélsőséges időjárással szembeni ellenállóságnak.
Ha egy fajta kevesebb növényvédelmi beavatkozással is stabilan termeszthető, az nemcsak környezetvédelmi előny, hanem költségoldalon is komoly segítség lehet. A jelenlegi inputárak mellett ez már nem mellékes szakmai részlet, hanem versenyképességi kérdés.
Európa nem akar lemaradni
A világ más régióiban a génszerkesztés és az új nemesítési technológiák gyorsabban kerültek közelebb a gyakorlatba. Az EU szabályozási enyhítése részben arra válasz, hogy a gazdák egyre nagyobb veszteségekkel néznek szembe a klímaváltozás, valamint a műtrágya- és növényvédőszer-használat korlátozásai miatt. Az európai termelők versenyképessége szempontjából nem mindegy, hogy hozzáférnek-e azokhoz a fajtákhoz, amelyekkel más kontinenseken már dolgoznak. Ha az uniós gazdák később kapnak meg korszerű vetőmagokat, akkor a piaci versenyben is hátrányba kerülhetnek.
Nem mindenki tapsol: maradnak vitás pontok
Az NGT-k megítélése továbbra sem egységes. A támogatók szerint a technológia gyorsabb, pontosabb és fenntarthatóbb növénynemesítést tesz lehetővé. A kritikusok viszont a jelölés, a nyomon követhetőség, a szabadalmi kérdések és a fogyasztói választás miatt aggódnak.
Az uniós intézmények ezért olyan rendszert próbálnak kialakítani, amely egyszerre enged teret az innovációnak és fenntartja az ellenőrzést. A Tanács és az Európai Parlament korábbi ideiglenes megállapodása is azt hangsúlyozta, hogy az új keret a versenyképesség és fenntarthatóság erősítését célozza, miközben szabályozott keretek között tartja az új technológiákat.
Mit nyerhet ebből a magyar gazda?
Rövid távon még nem arról van szó, hogy holnaptól tömegével jelennek meg az új NGT-fajták a magyar piacon. A fajtafejlesztés, engedélyezés, vetőmag-előállítás és piaci bevezetés időt igényel. A szabályozási irány azonban fontos jelzés: Európa nyitni akar a gyorsabb, célzottabb nemesítési megoldások felé. A magyar gazdák számára ez hosszabb távon stabilabb termésátlagokat, jobb stressztűrést és kiszámíthatóbb termesztést jelenthet. Különösen azokban a kultúrákban lehet jelentősége, ahol az aszály, a hőstressz vagy a betegségek ma már rendszeresen rontják a jövedelmezőséget.
MezőHír Tudástár: klímatűrő fajták – olyan növényfajták, amelyek aszály, hőstressz, kórokozók és szélsőséges időjárás mellett is stabilabb termesztést tehetnek lehetővé; fejlesztésükben a hagyományos nemesítés mellett az új genomikai technikák is szerepet kaphatnak, gyorsítva az alkalmazkodást és javítva a termésbiztonságot.
