A no-till hatásai rövid távon is láthatók: itt a kutatási eredmény

Mit gondol, hány évre van szükség a talajélet regenerálódásához?

2019-ben a Dél-Dakota Állami Egyetem kutatói a talaj mikrobiális összetételét vizsgálták különböző talajművelési rendszerekben. Megnézték, miképpen alakul a talajélet a hosszú távú (20-26 év) és a rövid távú (3-5 év) no-till, illetve a hagyományos talajművelési rendszerekben (szántás, tavaszi elmunkálás és magágykészítés). A vizsgált négy helyszínen a kísérleti táblák egymáshoz közel helyezkedtek el. A Sandeep Kumar egyetemi docens vezette csoport minden táblában 4 pontról vett mintákat a talaj legfelső, 7,5 centiméteres rétegéből. Ezután enzimekre, baktériumokra, gombákra, szerves szénre és nitrogénre tesztelték ezeket.

 

A szántás mellett is vannak érvei Szabó István családi gazdának (Kép forrása: Mezőhír)

 

Ez az eredmény

  • A mért enzimek többsége szignifikánsan nagyobb számban volt jelen a hosszú ideje nem szántott talajban, mint a másik kettőben.
  • A rövid távú szántás nélküli rendszerben is több enzimet tartalmazott a föld, mint a szántásos technológiában. A no-till rendszer hatásai már rövid távon is jelentkeznek: az innen származó minták csaknem felében éppen annyi enzimet mutatott ki a vizsgálat, mint a 20 éve így művelt talajokban.
  • Baktériumokból és talajgombákból is több van a tartósan nem művelt talajokban, mint a szántottban. A rövid távon nem forgatott talaj eredményeinek fele ebben az esetben is azonos volt a már régóta nem szántott talajéval.
  • Ezzel szemben a talajban található szerves szén és nitrogén mennyiségében nem volt szignifikáns eltérés az egyes művelésmódok között.
  • A mikrobiális szén és nitrogén mennyisége a négy helyszín közül háromban volt szignifikánsan nagyobb a hosszú távú no-till rendszerben, de ez nem meglepő, hiszen itt a mikrobák száma is nagyobb volt. A rövidtávú no-till eredményei a helyszínek felén megegyeztek a régóta szántásmentes talaj eredményeivel.

 

Mit jelent ez?

A szakemberek szerint az eredmények azt mutatják, hogy a szántás elhagyása jelentősen növeli a talaj mikrobiális életét és így a talaj egészségét. A talajélet minőségi javulása már 3-5 év alatt bekövetkezik. Mindez nem jelenti azt, hogy a tápanyag-gazdálkodás lemondhat a műtrágyák használatáról – fűzik hozzá –, a mineráliák mennyiségét továbbra is a talajmintavétel eredményei és a növény igényei alapján kell meghatározni. „Úgy vélem, egy napon képesek leszünk egyfajta standardizált talajélet-vizsgálatra is. Amennyiben kellő mennyiségű adatunk lesz arra, hogy a mikrobák miképpen befolyásolják az egyes növények tápanyagfelvételét, akkor olyan tápanyag-gazdálkodási terveket is készíteni tudunk majd, amelyek tükrözik nemcsak a talaj szervetlen, hanem a szerves hátterét is” – összegez a kutató.

Lapunk többször is behatóan foglalkozott a témával.

 

hatás mikrobiális élet no-till szántás szántás elhagyása szántás nélküli szerves anyag talajélet talajművelés tápanyag