Írásunkban arra keressük a választ, mire számíthatnak azok a gazdálkodók, akik az év második felében terveznek földet vásárolni vagy haszonbérbe venni. A szabályozás liberálisabb lett a földszerzés terén: bizonyos esetekben cégek is szerezhetnek földtulajdont, és a magánszemélyek is átléphetik a 300 hektáros korlátot. Egyszerűbbé vált a földcsere és a birtokösszevonás.
Halastavat vegyenek!
Az eddig szabályozás valamennyi olyan földrészletet a földforgalmi törvény hatálya alá sorolt, amely az ingatlan-nyilvántartásban legalább 400 m2-es alrészlet erejéig szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva. A halastó azonban nem szerepel a felsorolásban, így az szabadon, akár jogi személyek által is megvásárolható. Ennek indoka az, hogy a helyhez kötött és beruházásigényes halgazdálkodási tevékenységet jellemzően gazdasági társaságok végzik, így az érintett terület tulajdonjoga megszerzésének lehetőségét biztosítani kellett. Csakhogy a mezőgazdasági földrészletek művelési águkat tekintve gyakran vegyesen hasznosított, és ezzel együtt többféle művelési ágban nyilvántartott ingatlanok. Így tehát ha a halastó művelési ág mellett a tulajdoni lapon például nádas, szántó vagy legelő alrészlet is szerepelt egy földrészleten belül, az jogi személy számára mégsem volt megszerezhető. A helyzet rendezése érdekében a földforgalmi törvény módosítása bevezette a „domináns művelési ág” fogalmát. Így a jövőben csak azokra a földrészletekre terjed ki a földforgalmi törvény jogi személyek földvásárlását kizáró szabálya, amelyekben a nem halastóként nyilvántartott mezőgazdasági alrészletek összterülete a nagyobb. Ahol viszont az ingatlan teljes alapterületéhez képest a halastó dominál, ott mezőgazdasági termelőszervezet is szerezhet tulajdonjogot.
Ahol a halastó dominál, ott cég is vásárolhat földet
Szőlőültetvény-e, ahol nincs is szőlő?
A földfogalmi törvény eddig szőlő művelési ág alatt csak az ingatlan-nyilvántartásban ténylegesen szőlőként felvett területeket értette. Csakhogy a szőlőket két másik nyilvántartás is rögzíti, de más értelemben. A hegybírók által vezetett ültetvénykataszter az engedéllyel telepített vagy felújított szőlőterületeket tartalmazza, éppen ezért naprakészebb, mint az ingatlan-nyilvántartás. Létezik azonban egy ún. termőhelyi nyilvántartás is, amelynek vezetése a NÉBIH hatáskörébe tartozik. Az új szabályozás alapján minden borszőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén hivatkozhat a szomszédos területet művelő hegy községi tag speciális elővásárlási és előhaszonbérleti jogára. A július 1-jén életbe lépett változás amiatt előnyös, mert a borszőlő termőhelyi kataszter azokat területeket is tartalmazza, amelyeken ténylegesen nincs szőlő, de potenciálisan alkalmasak lennének borszőlő ültetvény telepítésére.
Több lett, mint 300 hektár. Maradhat?
A termőföldre kötött csereszerződések július 1-jétől mentesülnek a 300 hektáros korlátozás alól, amennyiben a cserével érintett földek 2014. május 1-je előtti szerzésűek. Már nem akadályozó tényező többé, ha két földműves gazdálkodó személy földet cserél egymással, és ezáltal az egyiknek vagy akár mindkettőnek a cserét követően a birtokmaximumot meghaladó földtulajdona lesz. További enyhítés, hogy a földművesnek nem minősülő személyekre is vonatkozik ez a rendelkezés, a rájuk irányadó 1 hektáros szerzési korlát túllépése esetén. Így aztán az ún. vegyes ügyletekben is megszűnt a sokak szerint indokolatlan akadály. A jövőben tehát két személy földet cserélhet egymással akkor is, ha csak az egyikük szerepel a földművesek nyilvántartásában, és az elcserélni kívánt földterülettel a nem földműves birtoknagysága meghaladná az 1 hektáros felső határt.
Az öröklés útján megszerzett föld cseréje szintén mentesül a birtokmaximum szabálya alól. Mivel törvényes öröklés útján földet szerezni mennyiségi korlátozás nélkül lehet, sokszor nem földműves személy vált akár nagyobb földterület tulajdonosává. Ha ez a föld messze volt az örökös lakóhelyétől, eddig nem cserélhette el ezt a földet egy közelebbire, mert az az 1 hektáros birtokmaximum szabályába ütközött volna. A módosítás tehát itt is elsősorban a birtokösszevonás lehetőségét szolgálja.
Helyben lakik-e a szomszéd?
Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog szempontjából lényeges „szomszédos föld” fogalmát korábban már módosítani kellett amiatt, hogy azok is szomszédos földrészletnek minősüljenek, amelyek út, árok, csatorna közbeékelődésével érintkeznek egymással. Július 1-jétől azonban a „helyben lakó szomszéd” fogalmát is megváltoztatták. Ennek oka, hogy több olyan eset is előfordult, amikor két szomszédos föld között húzódott a települések határa, és a tulajdonosok „helyben lakásának” megítélése lett a jogvita tárgya. Hiába lakott ugyanis az előírásoknak megfelelően legalább 3 éve az eladásra felkínált föld tőszomszédságában lévő ingatlan tulajdonosa azon a településen, ahol a földje volt, az már egy másik településnek minősült. Így a helyben lakás törvényi feltételeinek már nem felelt meg. Így aztán a jövőben helyben lakó szomszédnak minősül az is, akinek lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelyik szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, csere vagy haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
Egy szerződésben több földrészlet?
A földforgalmi törvény az egymással szomszédos földek mellett az egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozó földrészletek esetében is megengedte a több földrészletről összevont vételáron történő adásvételt. Csakhogy üzemtörvény híján nem létezik közhiteles üzemi nyilvántartás arról, melyik föld melyik üzem részét képezi. Ezért a jövőben az egymással szomszédos vagy az azonos földhasználó által használt földekre nézve lehet egybefoglalt vételáron szerződést kötni.
Ez a rendelkezés azonban sajnálatos módon megnyitja a lehetőséget arra, hogy két vagy több olyan földrészlet is egy szerződésbe kerüljön, amelyek egymástól akár jelentősebb távolságra helyezkednek el. Ha ugyanis az eladó személye azonos, és a földhasználati nyilvántartásban tulajdonosi földhasználat került mindkét értékesítendő földrészletre nézve bejegyzésre, akkor a törvényi feltételek teljesülnek. Márpedig elővásárlási jogukkal továbbra is csak a teljes szerződés elfogadása mellett élhetnek a helyi gazdálkodók, így előfordulhat, hogy éppen amiatt kötnek majd több földrészletre egy közös szerződést, hogy ezzel tartsák távol a helybeli érdeklődőket az elfogadó jognyilatkozat leadásától. De mi van abban az esetben, ha több földrészlet kerül bele egy szerződésbe, de külön-külön meghatározott vételáron? Ha a szerződés egyébként tartalmazza az együttes vételárat is, akkor ilyen esetben is csak a teljes szerződésre lehet elfogadó jognyilatkozatot tenni. Az új szabályozás ezekkel az esetekkel összefüggésben azonban megteremti a lehetőséget arra, hogy a jövőben több elővásárlásra jogosult közös elfogadó jognyilatkozatban gyakorolhassa e jogosultságát. Ilyenkor azonban – a visszaélések elkerülése érdekében – az elővásárlásra jogosultak sorrendjének megállapítása során az elővásárlási jogot közösen gyakorló jogosultak közül azt kell figyelembe venni, aki a jogosulti rangsor szerint hátrébb áll.
Ne várd a postát, nézd a honlapot!
A megkötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződéseknek az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztése július 1-jétől csak kiegészítő, tájékoztató szerepet tölt be. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztett szerződés minősült „a hivatalos közzétételnek”, míg a hirdetmeny.magyarorszag.hu felületen csak egy kivonatos jellegű tájékoztatás megjelentetése volt kötelező az ügylet főbb adatairól. A módosítás megfordította az eddigi szabályozást, ezáltal életszerűbbé teszi a gazdálkodók hiteles információkhoz jutását. A jövőben nem kell személyesen elmenni a polgármesteri hivatalba a szerződés teljes szövegének megismerése céljából. A szerződéseknek a „hirdetmeny.magyarország.hu” kormányzati honlapon történő közzététele ugyanis kötelező lesz, és az minősül hivatalos közlésnek is.
Egymástól távoli földrészletek is értékesíthetők egyben
Ezzel egyidőben megszűnt a szerződésnek a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó előírásán alapuló közvetlen közlési kötelezettség. Korábban ugyanis az eladónak közös tulajdonban álló földek esetében akár több száz tulajdonostárssal postai úton is közölnie kellett a megkötött szerződést, és fel kellett hívni elővásárlási joga gyakorlására vagy az arról való lemondásra. A jövőben a tulajdonostársaknak is az internetes felületről kell tájékozódniuk a földjüket érintő esetleges tulajdonosváltozás kérdésében. Sajnos az első napok tapasztalatai alapján az önkormányzatok egy része a digitális közzétételt még nem alkalmazza. Bár ennek oka lehet a szerződések nyilvánosságra hozatalának hosszabb, akár 4-5 munkanapos átfutási ideje is. Naponta átlagosan 300 400 darab szerződés kivonata jelenik meg a kormányzati portálon. A módosítás bevezetését követő első héten, július 1. és 3. között 959 darab szerződést rögzítettek. Ebből azonban 568 esetben még nem volt letölthető maga a szerződés. 14 esetben ugyan látszólag fel volt töltve a megállapodás, de az technikai okok (például a fájl elnevezésében szereplő nem megengedett karakterek) miatt nem volt megnyitható. Két esetben pedig nem a szerződést, hanem a közzétételre irányuló kérelmet töltötték fel a honlapra. Ez utóbbi esetek felvetik annak lehetőségét, hogy a jövőben amiatt fognak érvényteleníteni egy-egy adásvételi vagy haszonbérleti eljárást, mert nem történt meg a szerződés szabályszerű elektronikus nyilvánosságra hozatala.
SZERZŐ: ORLOVITS ZSOLT
