Az éghajlatváltozásra a no-till technológia lett a válasz Pusztakovácsiban. Ma már nem csak a termelők, de a fogyasztók, azaz az átlagemberek mindennapi szókincsében is megjelent a szélsőséges időjárás fogalma. Nap mint nap érezzük a bőrünkön – mi pedig a növényeinken és a talajainkon – az aszály, majd a több hetes csapadék és a hőségrekordok hatását. Lehet még ennél nagyobb szélsőség?
A takarónövénybe vetett kukorica (és bizalom)
A mérsékelt égöv a legjobb hely a talajképződésnek: ugyan az esőerdőkben lényegesebben több szerves anyag képződik, viszont a bő csapadék ezt kimossa, hasznosulni már nem tud. Az előnyünkön azonban a technológiánkkal csak rontani tudtunk, például a 30-40 cm-es mélyszántó ekék alkalmazásával eleve csökkentettük talajaink tápanyagtartalmát, ugyanis a talajrétegeink sorrendjét megfordítjuk, a forgatásokkal pedig közvetlenül a nedvességtartalmát is befolyásoljuk. A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoporttól érkezett Dr. Hetesi Zsolt klímakutató – aki maga is gazdálkodik – a talajbiológiáig, egészen a gombafonalak képződéséig levezette a „bolygatásmentes” technológia pozitívumait.
A látvány mindent vitt
A farmlátogatás célja az volt, hogy egy komplex, a talajművelés (vagy éppen nem művelés) mellett a tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem kihívásairól és a lehetséges megoldásokról is halljanak az érdeklődők – mondta el köszöntőjében Diriczi Zsombor, a rendezvényt szervező Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője.
A szakmai nap házigazdája a növényorvosként végzett Berend Ferencvolt, aki kilenc éve folytat talajmegújító gazdálkodást, pontosan a változékony időjárási viszonyok miatt. A technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt: míg a szántott területeken a májusban leesett 160 milliméternyi esőnek már nem sok nyoma maradt, a Berend család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül.
– Minimál művelést folytatunk, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmazunk, amit egész télen rajta hagyunk a táblákon – ismertette a technológia egyik fontos elemét a több mint 90 vendéggel a Berend Kft. ügyvezetője. – Már gazdaságunk egész területén így dolgozunk. A gépi munka ráfordítási ideje lényegesen csökken ezzel a módszerrel. A 2011-es aszály döbbentett rá minket, hogy az az út, amit eddig jártunk, nem folytatható. Most már megtapasztaljuk a talajoknál az előnyöket, és nemcsak hiszünk ebben a technológiában, hanem az anyagi előnyeit is látjuk.
Azt, hogy nőtt a biodiverzitás, szó szerint „nagyobb az élet” ezeken a talajokon, sajnos a tagadhatatlan vadkár is igazolja. Ez viszont nem akadály, csak megoldandó probléma, amin a Berend Kft. is dolgozik.
Egészséges vajon a talajom?
Baranyai Vitáliatalajkutató, a Szent István Egyetem doktorandusza több mintavételt is végzett korábban ezen a táblán, most pedig a talajegészség gyors, házilag is elvégezhető vizsgálati módszereit mutatta be. A szín mellett a morzsalékosság, az aggregátumok stabilitása könnyen nyomon követhető, a tábla szélén is elvégezhető, amiből már tudunk következtetni arra, hogy vannak-e mikrobák a talajunkban, ugyanis majd azok ürüléke fog valódi tápanyagként szolgálni a kultúrnövényünknek. A kutatónő elmondása szerint a mikroszkóp alatt Berendék talajai nyüzsögnek az élettől, és megjelennek a fejlődő talajélet nyomai is, például a gombák nagyobb súlya a baktériumokkal szemben.
A tápanyag-utánpótlás mégis nélkülözhetetlen
A szakmai nap csúcspontja a NorAn Technologies által fejlesztett 6 soros injektáló berendezés gyakorlati bemutatója volt, amellyel folyékony nitrogént juttattak közvetlenül a kukorica gyökere mellé. A résztvevők láthatták, hogy a sorközöket vastagon takaró szármaradvány nem akadályozta a gép munkáját, ám a folyamatos talajtakarásnak köszönhetően sem ennek, sem a korábbi beavatkozásoknak (például a májusi permetezéseknek) nem látszottak a nyomai.
A szín mellett a morzsalékosság, az aggregátumok stabilitása könnyen nyomon követhető, amiből már tudunk következtetni arra, hogy vannak-e mikrobák a talajunkban
A tápanyag-utánpótlás mellett a növényvédelmet is újra kell gondolni egy ilyen rendszerben – emelte ki előadásában Labant-Hoffmann Éva, a Növénypathyka Kft. munkatársa. Az átalakuló gyomflóra és az elhúzódó gyomkelések okozta fejtörés mellett a szakember kiemelte, hogy számos kísérleti helyszínük közül egyedül Berend Ferenc területei voltak azok, ahol az eső ellenére mindig időben el tudták végezni a kezeléseket.
A szélsőséges klimatikus változások távolinak tűnnek, de már most kihatnak az életünkre. Ha a mezőgazdaságot be tudjuk fogni a talajmegújító gazdálkodásra, azzal olyan helyzetet sikerül létrehozni, amellyel nyer a talaj, az éghajlat, valamint az emberek és az ökoszisztéma is gyarapodik.
