A nyugati dióburok-fúrólégy néhány év alatt az ország szinte valamennyi diótermő területén megjelent, és mára a hazai diótermesztés egyik legsúlyosabb kártevőjévé vált. Nemcsak az üzemi ültetvényekben, hanem a házikertekben álló diófák termését is veszélyezteti. A sikeres védekezés kulcsa a megfelelő időzítés: amikor a legyek még táplálkoznak, de a peterakást még nem kezdték meg. Lovasberényben, az Engelhardt Dióbirtokon Engelhardt Ádám ügyvezető mutatta be, hogyan követik nyomon a rajzás kezdetét, és milyen környezetkímélő technológiával védekeznek eredményesen a kártevő ellen.
A rajzás figyelése nélkül nincs eredményes védekezés
A dióburok-fúrólégy elleni védekezés első lépése a rajzás pontos nyomon követése. Erre feromonos sárga ragacslapokat használnak, amelyek nemcsak a kártevő első egyedeit jelzik, hanem a rajzás erősségéről is folyamatos visszajelzést adnak. A szakember szerint fontos tudni, hogy a csapdák cseresznyelegyet is foghatnak, ezért a két faj megkülönböztetése elengedhetetlen. A nyugati dióburok-fúrólégy szárnyának végén egy összefüggő sötét sáv látható, míg a cseresznyelégy szárnymintázata Y alakban elágazik.
A táplálkozási időszak a legfontosabb
A nyugati dióburok-fúrólégy a talajban bábozódik, majd nyár közepén, elhúzódóan rajzik. A rajzás július közepétől egészen szeptember elejéig is eltarthat. A védekezés szempontjából döntő jelentőségű, hogy a kikelő legyek az első két-három hétben még nem raknak petét, hanem táplálkoznak. Ebben az időszakban eredményesen gyéríthetők. Később, amikor a nőstények áttérnek a peterakásra, már alig táplálkoznak, ezért a rovarölőszeres csalogatóanyagok hatékonysága jelentősen csökken. Ezért a kezeléseket nem egyszer, hanem a rajzás teljes időszakában folyamatosan kell megtervezni.
Környezetkímélő technológia a teljes permetezés helyett
Az Engelhardt Dióbirtokon és számos hazai dióültetvényen ma már csalogatóanyagos technológiát alkalmaznak. Ennek lényege, hogy magas fehérjetartalmú csalogatóanyaghoz csupán kis mennyiségű rovarölő szert kevernek. A permetléből hektáronként mindössze körülbelül 20 litert juttatnak ki, szemben a hagyományos teljes lombfelületet fedő kezeléseknél megszokott 800–1000 literes vízmennyiséggel. A cél nem a teljes lombfelület bevonása, hanem néhány nagy csepp elhelyezése a korona középső részén. A legyek odarepülnek, táplálkoznak belőle, majd elpusztulnak. A módszer előnye nemcsak a kisebb növényvédőszer-felhasználás, hanem az is, hogy a kezelés a rajzás erősségéhez is igazítható.
A csapdák a költségeket is csökkenthetik
A sárga ragacslapok nemcsak a rajzás kezdetét mutatják meg, hanem segítik a növényvédelmi döntések meghozatalát is. Az Engelhardt Dióbirtokon legalább kétnaponta ellenőrzik a csapdákat. Erős rajzás esetén minden sort kezelnek, gyengébb fertőzésnél azonban elegendő lehet minden második sor permetezése is. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet anélkül, hogy a védekezés hatékonysága számottevően romlana.
Házikertekben csak összefogással lehet eredményes a védekezés
A szakember szerint a házikertekben jóval nehezebb a dióburok-fúrólégy elleni sikeres védekezés. Míg az üzemi ültetvényekben egyszerre nagy terület kezelhető, addig egyetlen diófa permetezése nem akadályozza meg, hogy a szomszédos területekről már peterakásra kész nőstények repüljenek át. Ezért akkor van esély eredményes védekezésre, ha egy-egy utcában vagy településrészen több kerttulajdonos egyszerre lép fel a kártevő ellen. Ahol ez nem megoldható, ott legalább a lehullott, megfeketedett diók rendszeres összegyűjtése ajánlott. Előfordulhat ugyanis, hogy a csonthéj már teljesen kifejlődött, a dióbél pedig még egészséges marad, ezért a termés egy része megmenthető.
Nézze meg erről a témáról készített videónkat is:
(Fotók: Kristóf Imre/Horizont Média)
MezőHír Tudástár: nyugati dióburok-fúrólégy – A nyugati dióburok-fúrólégy a dió egyik legjelentősebb kártevője, amely lárváival a zöld dióburkot károsítja, rontva a termés minőségét és értékét. Az eredményes védekezés alapja a rajzás folyamatos megfigyelése sárga ragacslapokkal, valamint az időben végzett, a peterakást megelőző növényvédelmi kezelés.
