Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el az NGT-növényekről, amelyek átalakíthatják a növénynemesítést és a mezőgazdaságot.
Új korszak nyílhat a földeken
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el az új génkezelési technikákkal, vagyis az NGT-kkel előállított növényekről. A döntés komoly fordulatot hozhat az európai mezőgazdaságban, mert megkönnyítheti olyan fajták elterjedését, amelyek jobban tűrik a szárazságot, ellenállóbbak lehetnek a kártevőkkel és betegségekkel szemben, vagy kedvezőbb beltartalmi tulajdonságokkal rendelkeznek. A példa jól érthető: az NGT-növények között szerepelhet alacsony gluténtartalmú búza, szárazságtűrő kukorica vagy kórokozókkal szemben ellenálló burgonya is. Ezek nem sci-fi ötletek, hanem olyan fejlesztési irányok, amelyek már most is jelen vannak az EU-n kívüli piacokon, illetve több országban előrehaladott fejlesztési szakaszban vannak.
Nem minden génszerkesztett növény lesz egyforma
Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy az NGT-növényeket két kategóriába sorolják. A döntés lényege, hogy nem kizárólag az előállítás módja számít majd, hanem az, milyen genetikai jellemzőkkel rendelkezik a végeredmény. Az 1. kategóriába azok a növények kerülhetnek, amelyek a módosítás jellege és korlátozott száma alapján akár hagyományos nemesítéssel is létrejöhettek volna. Ha egy ilyen növény megfelel a feltételeknek, hagyományos növényként kell kezelni. Ez azonban nem jelent teljes szabad utat. A gyomirtó szerekkel szembeni ellenálló képességre vagy rovarölő anyagok előállítására génszerkesztett növényeket nem lehet majd 1. kategóriás NGT-növénynek tekinteni. A 2. kategóriába a nagyobb vagy összetettebb genetikai módosításokon átesett növények tartoznak. Ezeknél maradnak a GMO-kra vonatkozó szigorúbb szabályok: kockázatértékelésre, engedélyezésre és fokozottabb ellenőrzésre lesz szükség.
A gazdáknak ígért előny: kevesebb függés, több ellenálló fajta
A szabályozás támogatói szerint az NGT-k új eszközt adhatnak az európai gazdák kezébe. Az időjárási szélsőségek, az aszály, az új kórokozók és a növényvédőszer-korlátozások mellett egyre nagyobb szükség lehet olyan fajtákra, amelyek nemcsak magasabb hozamra képesek, hanem stabilabban teljesítenek nehéz körülmények között is. Ez magyar szempontból különösen fontos. Az elmúlt évek aszályai világosan megmutatták, hogy a szárazságtűrés nem elméleti nemesítési cél, hanem termésbiztonsági kérdés. Ha az NGT valóban gyorsíthatja az ilyen fajták előállítását, az a kukoricában, búzában, burgonyában vagy más fontos kultúrákban is komoly jelentőségű lehet. A Parlament szerint az új technikák hozzájárulhatnak a termelők versenyképességéhez, az importfüggőség mérsékléséhez és az élelmezésbiztonság erősítéséhez is.
Címkézés lesz, adatbázis lesz, teljes szabad pálya nem lesz
A szabályok nem engedik el teljesen a kontrollt. A 2. kategóriájú NGT-növényeknél továbbra is követelmény marad a nyomonkövethetőség és a címkézés. Az uniós tagállamok akkor is korlátozhatják vagy megtilthatják ezek termesztését, ha az adott növényt az EU szintjén engedélyezték. Az 1. kategóriájú NGT-növényekhez kapcsolódó növényfajták adatai nyilvános uniós adatbázisban lesznek elérhetők. A vetőmagzsákokat és szaporítóanyagokat pedig NGT-1 jelöléssel kell majd ellátni, hogy a termelők tudják, milyen anyaggal dolgoznak.
Ez fontos kompromisszum: az innováció gyorsítása mellett a piac, a termelők és a fogyasztók tájékoztatása sem tűnhet el.
A biotermelés külön pálya marad
Az ökológiai termelésben az NGT-k nem lesznek engedélyezettek. Ez várhatóan fontos pont lesz a biotermelők és a fogyasztók számára, hiszen az ökológiai ágazat egyik alapja a technológiába vetett bizalom és a jól elkülöníthető termelési rendszer. Ugyanakkor az 1. kategóriájú NGT-növények technikailag elkerülhetetlen jelenléte nem minősül majd automatikusan szabálytalanságnak. Ez gyakorlatias megközelítés, mert a mezőgazdaságban a teljes biológiai elkülönítés sok esetben nehezen garantálható. A Bizottság később értékeli majd, hogy az új rendelet milyen adminisztratív, gazdasági és gyakorlati terhet jelent a biotermelőknek.
A szabadalmaknál jöhet az igazi vita
Az egyik legérzékenyebb kérdés a szellemi tulajdon. Az NGT-k szabadalmaztathatók lesznek, kivéve a természetes vagy biológiai úton kialakított tulajdonságokat és DNS-szekvenciákat. Ez komoly vitákat vetíthet előre. A tét ugyanis nemcsak tudományos, hanem gazdasági is. Ha a piac néhány nagy szereplő kezébe kerül, a gazdák kiszolgáltatottabbá válhatnak. A Parlament ezért hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni a túlzott piaci koncentrációt, és biztosítani kell, hogy a termelők meg tudják fizetni az NGT-növényeket, valamint megőrizhessék és újravethessék a gazdaságukban termesztett vetőmagokat. Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés: az NGT valóban a gazdák eszköze lesz, vagy újabb függőségi rendszert teremt?
Innováció vagy újabb frontvonal?
A szabályozás támogatói történelmi lépésként beszélnek a döntésről. Jessica Polfjärd jelentéstevő szerint az NGT-k engedélyezése az innováció, a versenyképesség és az élelmezésbiztonság mellett tett állásfoglalás. Szerinte az európai gazdák régóta várják azokat a modern nemesítési eszközöket, amelyekkel ellenállóbb és kevesebb növényvédő szert igénylő fajták fejleszthetők. A vita azonban ezzel biztosan nem ér véget. Az NGT-k társadalmi elfogadottsága, a fogyasztói bizalom, a biotermelés védelme, a szabadalmi kérdések és az importverseny mind olyan terület, ahol még éles szakmai és politikai viták várhatók.
Forrás: Európai Parlament
MezőHír Tudástár: új génkezelési technikák (NGT) – Az új génkezelési technikák (NGT) célzott génszerkesztési eljárások, amelyekkel a növények örökítőanyaga pontosan módosítható. Az Európai Unió szabályozása az NGT-növényeket a genetikai változtatás mértéke alapján kategorizálja: az egyszerűbb módosítások hagyományos nemesítésként kezelhetők, míg az összetettebbekre továbbra is a GMO-előírások vonatkoznak.